Tekla
8 °C
20 °C

A csehek nem örülnek az amerikai radarnak

2008.04.04. 12:46
A cseh ellenzék és közvélemény nincs elragadtatva a NATO-csúcstalálkozón bejelentett cseh-amerikai radaregyezménytől, de nem egységes a kérdésben a kormánykoalíció sem. Románia örül, hogy védelem alá kerül. Az ukránok nem Oroszország ellen akarnak NATO-tagságot, jelentette ki Viktor Juscsenko Bukarestben. Az oroszok ennek ellenére örülnek, hogy nem lett tagjelölt Ukrajnából.

A cseh parlamenti ellenzék elsietettnek tartja a NATO csúcstalálkozón bejelentett cseh-amerikai radaregyezményt, a közvélemény pedig egyenesen ellenzi, hogy amerikai radarállomás épüljön a Brdy katonai körzetben.

Népszavazást akar a kérdésről az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt, valamint Cseh-és Morvaország Kommunista Pártja. Nem egységesek a kormánypártok, nincs konszenzus a legkisebb koalíciós párton, a Zöldek Pártján belül sem, két alelnöke szerint a téma akár szét is rombolhatja a zöldeket. A Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt és a koalíciót vezető Polgári Demokratikus Párt támogatja az egyezményt.

Prága és Washington tavaly tavasszal kezdett tárgyalni a radarállomásról, a két ország külügyminisztere a bukaresti NATO csúcson jelentette be, hogy elkészült a keretegyezmény, melyet várhatóan május elején írnak alá a cseh fővárosban. Az érintett térség polgármesterei csütörtök este közölték, hogy a lakosság nevében tiltakozni fognak.

Románia számára viszont siker, hogy az észak-atlanti szövetség kiegészíti az amerikai rakétavédelmi rendszert, mert így Románia is védelem alá kerül - erről cikkeztek a pénteki román lapok. Az ország egy része most â01Ekilógâ01D az amerikai rakétavédelmi rendszer alól. A kiterjesztés részleteiről a jövő évi francia-német rendezésű NATO-csúcson tárgyalnak majd a tagállamok vezetői.

Juscsenko: a NATO-tagság nem irányulna Oroszország ellen

Ukrajna majdani és lehetséges NATO-tagságával kapcsolatban Viktor Juscsenko ukrán államfő pénteken Bukarestben igyekezett megnyugtatni arról, hogy országa csatlakozása nem Oroszország ellen irányulna. "Az euroatlanti kapcsolatok iránti érdeklődésünk nem irányul harmadik ország ellen" - hangsúlyozta a NATO 26 tagállamának vezetői előtt. Hozzátette: országának tagsága nem vonná maga után külföldi katonai támaszpontok létesítését.

A NATO csúcsértekezletén nem sikerült megállapodni Ukrajna és Grúzia tagjelölti státuszáról, de a vezetők egyetértettek abban, hogy egy nap ezek az országok is tagok lesznek.

Az elutasító döntést kedvező lépésnek nevezte Alekszandr Babakov, az orosz Állami Duma (képviselőház) elnökhelyettese. Arra hivatkozott, hogy a csatlakozás egyrészt rengeteg kiadással járna az ország számára, ami gyengítené gazdaságát, másrészt könnyen az Oroszországhoz fűződő kapcsolatainak megszakítását jelenthetné.

Mihail Margelov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke ezt azzal egészítette ki: Ukrajna és Grúzia felvétele károsította volna a kialakult európai biztonsági rendszert.