Maoista agitátorok, marcona ghurkák és Lenin páncélautója Katmanduban
További Külföld cikkek
- Ukrajnában kinyílt Pandora szelencéje, bizonyos egységek „egyszerűen elb*szták”
- Bevethetik a Nemzeti Gárdát, egyre súlyosabb a helyzet Amerikában
- Ilaria Salis újabb nyílt levelet írt magyarországi börtönéből
- Magyarország tizenhét másik állammal üzent a Hamásznak
- A Legfelsőbb Bíróság előtt Donald Trump mentelmi ügye
Marcona ghurkák a Durbar Square-en
A város csütörtök éjjel nyugodt volt, a királyi palotát is alig őrizték kívülről, pedig a hírek szerint néhány napja még a katonaság vont köré kordont. A korábbi kijárási tilalomnak nyoma sem maradt, a reptéri taxiból látható volt, hogy a turisták által kedvelt Thamel negyed éjszakai bárjai még hajnali kettőkor is nyitva tartottak Péntek reggel a helyi lapok és a televíziós híradások a csütörtökön megtartott ellenzéki demonstráció képeivel voltak tele, ahol a több százezres tömeg ünnepelte az ellenzék részleges győzelmét. A város éli a megszokott életét, és az idénynek megfelelően - még tart a száraz évszak - ellepték a turisták.
A Thamel negyedben a tömegtől alig lehet közlekedni, a régi királyi palotának helyet adó Durbar Square-en szokás szerint vígan szedik a belépődíjat. A korábban ingyenesen látogatható térre pont öt évvel ezelőtt, legutóbbi itt jártamkor húztak fel néhány kutyaól szerű posztot, ahol a marcona gurkha őröknél kb. öt dollárnak megfelelő díjat kell fizetni, a bliccelőkre kíméletlenül lecsapnak az álruhás ellenőrök. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy a belépőjegy egy fényképpel a tér sarkában megbúvó idegenforgalmi irodában hetijeggyé konvertálható, de ezt a lehetőséget csak többszöri és erőszakos kérdezősködés után hajlandóak ismertetni.
Maoista agitátorok a Ratna Parkban
Azért péntekre is jutott a demonstrációkból. A parlament közelében lévő Ratna Parkban egy nem pártként, hanem egyesületként aposztrofált szervezet, az Egyesült Demokratikus Front szimpatizásai tartottak gyűlést régi emlékeket felidéző sarló és kalapácsos zászlók alatt. Elmondásuk szerint ők nem maoisták, csak szélsőbalos kommunisták - ennek valamennyire ellentmond, hogy a cikk írása közben a számomra sört szervírozó pincér határozottan felismerni vélt több maoista agitátort a fényképeken. A Front vezetője egy orvos professzor, Dr. Ram Man Sheotre lendületes beszédét bágyadtan hallgatta a hőségben üldögélő tömeg, csak a vízárusok taroltak.
A szélsőbalosok elég jól állnak kiművelt vezetőkben, a maoisták illegalitásban lévő vezére is valamilyen doktorátussal rendelkezik. A gyűléshez éppen akkor csatlakozott egy több ezer főből álló tüntető tömeg, amikor a parlament felé indultam, ők is sarló és kalapácsos zászlók alatt vonultak, és ők egy kimondhatatlan nevű szervezethez tartoztak. A helyszínem jegyzetelő, két tolmáccsal és operatőrökkel megerősített BBC-tudósító szerint a parlamentből kiszoruló formációk méltatlankodnak, új választást szeretnének, nem tartják legitimnek a korábban szétzavart törvényhozás képviselőit. Az újra ülésező parlament tagjait ugyanis a régi képviselők alkotják. Amikor próbáltam megkérdezni tőle, hogy nagyjából miről szónokol a professzor úr a színpadon, legyintett, hogy ő most dolgozik, az egyik tolmács azért annyit megsúgott, hogy egyenlőségről és demokráciáról, majd a stáb elviharzott.
Géppuskafészek a benzinkúton
Miután a BBC költségén megszerzett információt elraktároztam, áttörtem a katmandui buszpályaudvar tigrisbalzsam árusain, hogy megnézzem, mi történik a parlament körül. A parlament épületéhez vezető sugárúton több szervezet tüntetett, mindegyik más zászlókkal. Végül egy kétfős, addig nem látott lobogót lengető csoporttal elegyedtem szóba, akik elmondásuk szerint a gurkhák érdekeit képviselik, azért tüntetnek. Az utcákon csak elszórva lehetett rendőröket látni, az egyik benzinkútból jó stratégiai érzékkel homokzsákos erődítményt eszkábált egy katonai osztag, egy kútfej köré építették a géppuskafészket.
A parlament bejáratát rendőrkordon őrizte, négernek látszó rohamosztagosokkal megerősítve. A bejárat előtti szobrot egy Ferencváros-szurkolóknak öltözött csoport foglalta el, meg is interjúvoltam az egyik zászlólengetőt, ismeri-e a magyar csapatot, amelynek a színeivel demonstrálnak. A brazil futballért rajong, felelte, különben is nagy Latin-Amerika rajongónak tűnt, elmondása szerint a szoborfoglaló csoport is egy perui maoista mozgalom, a gnatantra katmandui sejtje. Meglátom, világforradalom lesz előbb-utóbb, agitált, akkor kezdtem neki hinni, amikor elgurult mellettünk annak a páncélautónak alig modernizált változata, amiből Lenin irányította egykoron a Téli Palota lerohanását.
Maoista vízum politikai katasztrófaturistáknak
A parlament közben zavartalanul ülésezett, egy Press feliratos kabátot viselő fotós azt is megsúgta, hol lehet sajtóbelépőt szerezni a vasárnapi ülésnapra. Ugyanis Nepálban szombat a szabadnap, és vasárnappal kezdődik a hét, és szombaton a képviselők sem dolgoznak. A péntek esti híradások nem számoltak be újabb atrocitásokról, az egyik vezető hír egy fotóriporterről szól, aki megmentett egy rendőrt a lincseléstől valamelyik korábbi tüntetetésen, majd néhány nappal később valaki meglőtte az utcán. Nem lehet tudni, hogy a két dolog összefügg-e egymással, bár a fotós fiatalembert többek szerint egy rendőr lőtte meg, így még érthetetlenebb a történet. A hotel mindenesetre kezd kiürülni, mert a maoista blokád megszűnt, a turisták kezdenek vidékre szálingózni.
Állítólag az egyik utazási irodában lehetett külön maoista vízumot szerezni a blokád idején is, amely szabad közlekedést biztosított a maoisták által ellenőrzött területeken is, de a folyton fura cigarettákat csavaró és édeskés füstben üldögélő bosnyák informátorom szerint olyan turisták még nem tértek vissza Katmanduba, akik igénybe vették ezt a lehetőséget.