Üdvözölték a nizzai döntést a csatlakozó országok

Martonyi János magyar külügyminiszter, aki a visegrádi négyek találkozójára utazott Pozsonyba Orbán Viktor kormányfővel, igen kedvezőnek találta a nizzai eredményt. Martonyi azt mondta, hogy a csatlakozó országok továbbra is segítik és támogatják egymást, de arról nincs szó, hogy valamiféle közös tárgyalócsoportról lett volna szó. ,,Mindenki saját maga tárgyal, mindenkinek más a helyzete, mindenkinek megvannak a saját maga érdekei" - hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője.

Örülnek a csehek és a szlovének

A cseh tárgyalódelegáció vezetője Budapesten úgy vélekedett, célegyenesbe került a csatlakozási folyamat. Vélekedésük szerint az Európai Unió lerendezte azokat a belső reformokat, amelyek eddig a bővítés útjában álltak, de most, hogy ez megvan, ,,minden a csatlakozási tárgyalásokon, rajtunk múlik". Hasonlóan értékelt Prágában a cseh kormányfő is. A szlovén külügyminiszter pedig örömét fejezte ki, hogy valamennyi ország - a csatlakozók reményeinek megfelelően - megtarthatott egy biztost az Európai Bizottságban.

Európát siratják a francia lapok "A nemzeti egoizmus értékét ritkán verték fel ilyen magasra, s Európáét régen szállították le ilyen mélyre, hogy azt ne mondjuk, már-már a kiárusítás szintjére" - írja keserűen a Libération. A baloldali-liberális lap szerint az elnöki-miniszterelnöki társbérlet csapdájában vergődő Párizs szereplése csak súlyosbította a megegyezésre való képtelenséget, s teljesen megbénította a mostanára teljes meg nem értési válságba került német-francia párost, amely nélkül pedig az európai építkezés ügye gyorsan az "aki kapja, marja" állapotába fordulhat. A konzervatív Le Figaro azt a kérdést feszegette, valóban végre lehet-e hajtani az uniós intézmények reformját, a hatáskörök újraosztását anélkül, hogy napirendre tűznék a hatalom kérdését, ami pedig az európai építkezés eszméjéből következik. A lap szerint Franciaország kénytelen volt fejet hajtani Németországnak a 2004-es következő kormányközi konferencia összehívását szorgalmazó javaslata előtt, hisz ennek lesz feladata a hatásköri kompetenciák tisztázása.

A lengyelek is boldogok

Kivételesen sikeresnek minősítette a nizzai EU-csúcstalálkozót Jerzy Buzek lengyel miniszterelnök, és különösen fontosnak nevezte azt a tényt, hogy országának sikerült kiharcolnia a Spanyolországgal megegyező szavazati arányt az EU miniszteri tanácsában. Hozzátette, hogy továbbra is hisz a 2003-as csatlakozásban, és arról is meg van győződve, hogy Lengyelország benne lesz a csatlakozók első csoportjában.

Németország szerint megteremtették a bővítés alapföltételeit

Bár Schröder kancellár úgy nyilatkozott, többet is el lehetett volna érni Nizzában, Rudolf Scharping védelmi miniszter kijelentette: a négynapos tanácskozás sikeres volt, mert azon sikerült megteremteni az Unió bővítéséhez szükséges föltételeket. A miniszter, aki egyben az SDP alelnöke is, hangsúlyozta, hogy a kelet-közép-európai tagjelöltek felvétele javítani fogja Németország biztonságpolitikai helyzetét, a nagyobbá váló belső EU-piacból pedig minden tagállam profitálni fog.

A franciák is pozitívan értékelték a csúcsot

A mérsékelt francia politikai erők sikeresnek nevezték a Nizzában elért eredményeket, mondván, az megnyitotta Európát a bővítésnek. A szocialista kormánypárt szóvivője szerint a francia elnökség alatt lezajlott nizzai csúcs feloldotta az Európát öt éve markában tartó intézményi bénultság alól.

A megállapodás lényegi elemei - Minden tagország egy bizottsági tagot kap, amíg az Európai Bizottság (az Unió végrehajtó szerve) létszáma 27 tag fölé nem nő. Onnantól egy egységes rotációs rendszert vezetnek be. - A miniszteri tanácsban (a legfőbb döntéshozó szerv) a nagyok javára súlyozták újra a szavazatokat. Németország követelésével szemben a négy legnagyobb tag ugyanannyi - 29 - szavazattal rendelkezik, annak ellenére, hogy 20 millióval több német van, mint brit, francia vagy olasz. Ezentúl kettős - tagországi és népességi - többségre van szükség a minősített többséggel meghozandó döntések tekintetében. - Kibővítették azoknak a döntéseknek a számát, amelyekre nem érvényesek a nemzeti vétók. Nagy-Britannia sikeresen megvédte vétóját az adó- és szociális ügyekben, Németország a bevándorlásügyben, Spanyolország pedig a regionális segélyezés ügyében.

Belgium többet várt Nizzától

Belgium Nizzában elérte, hogy ha valamely tagországban szélsőséges párt kerül kormányra, a szerződés alapján ezentúl haladéktalanul megfigyelés alá helyezik az adott kabinet tevékenységét. Az ország tárgyalódelegációja keményen küzdött azért is, hogy az adózás kérdéseiben térjenek át a minősített többségi döntésre, ebből viszont csak annyit ért el, hogy a vele rokonszenvező Finnország kormányfője az est hősének nevezze belga kollégáját.

Tony Blair elégedett

Tony Blair brit kormányfő is méltatta az EU nizzai csúcstalálkozójának eredményeit, mondván: Nizzában olyan megállapodások születtek, amelyek megnyitják az utat az Unió keleti bővítése előtt, és egyben jól szolgálják Nagy-Britannia érdekeit. A brit ellenzéki konzervatív párt azonban közölte, nem adta volna áldását a Nizzában megszületett megállapodásra.

A spanyolok elértek céljaikat

A spanyol miniszterelnök, José María Aznar kijelentette, hogy a nizzai EU-csúcs "fontos megállapodást jelent az Unió számára, Spanyolország számára pedig kitűnő". Spanyolország okkal örül, hiszen 27 szavazattal rendelkezik majd az Európai Tanácsban, közvetlenül a négy legnagyobb tagország mögé helyezve az országot. Spanyolországnak ezen kívül két, számára fontos kérdésben megőrizte vétójogát.

Haider: ,,az EU bürokratikus szörny"

Jörg Haider elégedetten szólt hétfőn a nizzai eredményekről, bár kijelentette: az Európai Unió újra "bürokratikus szörnynek" bizonyult. Haider szerint a kül- és gazdaságpolitikán kívül az Unió felesleges és inkompetens, és egy nagy reformnak ezt kellene megcéloznia.