Miért nem fenyegeti háborúval Észak-Koreát Amerika?

2003.01.14. 12:34
Akár egymillió emberéletet is követelhetne az első hónapban egy Észak-Korea elleni háború. A világ hadseregekben és hadifelszerelésekben leggazdagabb határán állomásozó harminchétezer amerikai katona gyakorlatilag a velük szemben álló hétszázezres észak-koreai hadsereg túsza - vélik katonai elemzők. A sztálinista rezsim emellett vegyi és biológiai fegyverekkel és feltehetően atombombákkal is rendelkezik - nem csoda, hogy Amerika tárgyalásos úton rendezné a válságot, amit nem is hív válságnak.
Hagyományos eszközökkel vívott háború esetén Észak-Korea hatalmas veszteséget tudna okozni Dél-Koreának és az amerikai hadseregnek - állítják amerikai katonai tervezők. Adataik szerint az észak-koreai hadsereg óránként félmillió sorozat tüzérségi lövedéket lenne képes Szöulra zúdítani; az ellenségeskedés első hónapjában akár egymillió ember is életét veszíthetné.

Harminhétezer amerikai túsz

A Koreai félsziget hivatalosan még most is háborúban álló két országa közti tűzszüneti vonal, a demilitarizált övezet nevével ellentétben a világ legfelfegyverzettebb határszakasza. A világ negyedik legnagyobb hadseregével rendelkező északiak 1,2 millió katonájának közel hetven százaléka az övezet határán állomásozik. A demarkációs vonal déli oldalán a dél-koreai I. és III. Hadsereg közel háromszázezer katonája mellett 37 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot. A Newsweeknek nyilatkozó katonai elemzők szerint ez a létszám nem teszi lehetővé egy észak-koreai offenzíva megállítását, az amerikai csapatok "gyakorlatilag az északiak túszai".

Atom, antrax, szarin

Ennél is nagyobb veszélyt jelent, hogy Dél-Korea tízmilliós fővárosa, Szöul alig hatvan kilométernyire fekszik a demarkációs vonaltól, így az északiak még hagyományos fegyverekkel is hatalmas pusztítást hajthatnak végre. A nukleáris fegyverek gyártását tiltó atomsorompó egyezményt múlt hét pénteken felmondó sztálinista rezsim mértéktartó titkosszolgálati becslések szerint is rendelkezhet atomfegyverekkel. A felderítési adatok szerint a plutóniumgyártásra is alkalmas jongbjoni erőmű újraindítása után a kommunista diktatúra hat hónapon belül további fél tucat atomtöltethez juthat. Kim Dzsong Il hadserege emellett számos vegyi és biológiai fegyverrel, szaringázzal és antrax baktériummal is rendelkezik.

"Észak-Korea harcképtelenné tételéhez sokkal nagyobb méretű csapásra lenne szükség, mint Irak esetében" - idézte a Reuters a Center for Strategic and International Studies csendes-óceáni részlegének igazgatóját, Brad Glossermant. "Észak-Korea esetében a katonai opció igazából soha nem került terítékre. A 'járulékos károk' háború esetén olyan nagyok lennének, hogy egy ilyen lehetőség nem jön szóba" - tette hozzá.

Irak nem érhet el hasonló státuszt

Ezek után érthető az Egyesült Államok igyekezete, hogy a válságot - Amerika kerüli a konfliktus ezen megnevezését - tárgyalásos úton rendezze. A konfliktust a Bush-kormányzat egyben az Irak elleni katonai fellépés indokának is tekinti. "Észak-Korea példája igazolja az Irak elleni azonnali fellépés jogosságát. Bizonyítja, hogy hiábavaló tárgyalni azokkal a vezetőkkel, akik tömegpusztító fegyvereket akarnak beszerezni" - nyilatkozta a Nesweeknek Rachel Bronson, a Külkapcsolatok Tanácsának tagja. Mint mondta, Husszeint addig kellene legyőzni, "amíg még nem fenyeget teljes városok és régiók elpusztításával". (Az iraki konfliktusról bővebben>>)