'Öngyilkosságba' kergetik kormányukat az EU-csatlakozást sürgető norvégok

Az összes megkérdezett 55 százaléka szeretne mielőbb szavazni, míg 35 százalékuk csak egy későbbi időpontban, derül ki a Sentio Norsk Statistikk által végzett közvélemény-kutatásból.

Ha ma kellene dönteni, csatlakoznának

A decemberi koppenhágai döntés - amelynek értelmében 10 ország jövő évi EU-tagsága vált véglegessé - megváltoztatta a norvégok EU iránti érzelmeit. December óta a csatlakozást támogatók tábora kilenc százalékkal bővült. A norvég sajtóban ismertetett felmérési eredmények szerint, ha ma kellene dönteni, a norvégok 67 százaléka a csatlakozást választaná, és csupán 33 százalékuk ellenezné azt.

Norvégiában eddig két alkalommal írtak ki referendumot: 1972-ben és 1994-ben a lakosság egyaránt elutasította az EU-tagságot. Norvégia miniszterelnöke, Kjell Magne Bondevik először decemberben beszélt arról, hogy harmadszor is meg "kellene vitatni" Norvégia EU-tagságát. Ha a kormányfő hivatalosan is napirendre tűzné a kérdést, akkor a kormányzó pártkoalíció szétszakadását kockáztatná: a hatalmon lévő liberálisok, konzervatívok és keresztények véleménye ugyanis merőben megoszlik az EU-ról.

Az EU-tagság a hatalomnál is fontosabb?

A kormánykoalíció konzervatív tagja, a Hoyre határozottan támogatja az ország EU-tagságát, a másik kormánypárt, a Keresztény Néppárt viszont ellenzi.

- A Hoyre számára az EU-tagság sokkal fontosabb, mint a kormányzati együttműködés. - Amennyiben az ügy még 2005 előtt sürgetővé válik, nem állunk majd tétlenül - nyilatkozta a Nationen című lapnak Erna Solberg, a Hoyre alelnöke nemrég.

Amennyiben a hárompárti norvég kormánykoalíció valamelyik tagja hivatalosan felveti Norvégia EU-tagságának kérdését, a kormánynak - a hatalomra kerüléskor elfogadott úgynevezett öngyilkossági klauzula szerint - le kell mondania. Erre a közvélemény-kutatási eredmények tanúsága szerint egyre nagyobb az esély.