Eredménytelenül zárult a NATO-tanács ülése

Eredménytelenül ért véget hétfőn Brüsszelben a NATO-tanács nagyköveti szintű ülése. A NATO-nagykövetek szintjén tartott tanácskozást Ankara azért kérte, mert Belgium, Franciaország és Németország megvétózta a NATO készenléti katonai tervének kidolgozását arra az esetre, ha az iraki háború során Törökországot iraki támadás érné. A testületet keddre, közép-európai idő szerint 11 órára ismét összehívták, hogy megtárgyalja: dolgozzon-e ki a NATO készenléti terveket egy esetleges iraki háború esetére.

A tanácskozást Törökország a washingtoni szerződés 4. cikkelye alapján hívatta össze, amely szerint össze kell hívni a testületet, ha azt a szövetség bármelyik tagja kéri, mert úgy látja, hogy területi épségét, biztonságát és politikai függetlenségét külső veszély fenyegeti.

Colin Powell amerikai külügyminiszter hétfőn délután felszólította NATO-t, hogy nyújtson segítséget Törökországnak - jelentette az AFP.

Robertson: A helyzet komoly

"Nem kívánom lekicsinyelni a helyzet komolyságát. A helyzet komoly" - nyilatkozta napközben Robertson az AP-nek. "A lehető legszerencsétlenebb döntés született, a három ország akciója miatt a NATO elvesztette hitelét" - mondta Nicholas Burns, az Egyesült Államok NATO-nagykövete. Donald Rumsfeld szerint a kérés megvétózása "megbocsáthatatlan" lépés.

Az amerikai kormány megütközéssel fogadta, hogy Belgium, Franciaország és Németország megvétózta a NATO készenléti katonai tervének kidolgozását arra az esetre, ha az iraki háború során Törökországot iraki támadás érné. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter hétfői sajtóértekezletén a maga részéről leszögezte, hogy a vita nem fogja késleltetni az esetleges amerikai fellépést Irak ellen. Kijelentette, hogy a nézeteltérés nem fenyegeti hosszú távon a szövetség fennmaradását.

Kissinger: A legsúlyosabb válság 1949 óta

1949-ben történt megalakulása óta a NATO legsúlyosabb válságát idézte elő Irak leszerelésének kérdése - állapítja meg Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter a The Washington Post amerikai napilap hétfői fórumrovatában. Kissinger szerint abban az esetben, "ha az Egyesült Államok visszatáncol a francia vétóval való fenyegetés miatt, vagy ha Irak - felbátorodva a francia állásponttól és más szövetségesekétől - nem ragadja meg a már igencsak korlátozott számú nem katonai megoldási lehetőségeket, akkor a következmény katasztrofális lesz az észak-atlanti szövetségre és a nemzetközi rendre nézve".

Belgium a békés megoldással próbálkozik

Guy Verhofstadt belga miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy Törökország számíthat Belgium segítségére, ha támadás éri, de az iraki válságban egyelőre nem merültek ki a diplomáciai rendezés lehetőségei, Belgium ezért ellenzi a katonai készenléti intézkedések megindítását a NATO-ban. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a kérdés ma nem az, hogy fenyegeti-e valóban veszély Irak részéről a NATO egyik tagját, Törökországot. ,,Ma arról van szó, hogy rálépjünk-e egy olyan útra, amelynek végén a katonai akció mindenképp bekövetkezik, avagy megpróbálkozzunk a békés megoldással."

Putyin: Berlinből Párizsba

Párizs, Moszkva és Berlin hétfőn közös nyilatkozatban hívott fel az Irakba küldött ENSZ-fegyverzetellenőrök tevékenységének "jelentős fokozására", megbízatásuk meghosszabbítására. A három fél állásfoglalása kinyilvánítja meggyőződésüket, hogy Bagdadlefegyverzése békés úton is elérhető. A három ország együttes álláspontját Jacques Chirac francia elnök olvasta fel az Élysée-palotában Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenlétében, akivel előzőleg tárgyalást folytatott az iraki válságról. Az orosz elnök országa aktív részvételét ígérte a békés leszerelés megvalósításában. A francia államfő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi ismeretek szerint az Irak elleni háború megindítását nem igazolják cáfolhatatlan bizonyítékok arra nézve, hogy Bagdad rendelkezik tömegpusztító fegyverrel.

Párizs a NATO egyesített katonai parancsnokságából való kilépése, 1966 óta nem intézett olyan éles kihívást az észak-atlanti szervezet amerikai vezetése ellen, mint hétfőn, amikor Törökország kérésével szemben Berlin és Brüsszel csatlakozásával megvétózta az alapokmány 4. cikkelyének életbe léptetését. "Olyan súlyos válságról van szó, amely megbénítja a szervezet akcióképességét" - értékelte a lépés hatását Jacques Beltran, a francia nemzetközi kapcsolatok intézetének (IFRI) munkatársa.

Irak barátot lát az orosz elnökben

Irak különben Putyinban barátot lát. Bagdadban azt remélik, hogy a hagyományos szövetségesének számító Oroszország vétót emel majd az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) minden olyan határozat ellen, amely engedélyt adna erőszak alkalmazására a közel-keleti ország ellen. Ezt Szamir Abdulaziz an-Nadzsim iraki olajipari miniszter közölte hétfőn Bagdadban orosz újságíróknak nyilatkozva. "Az oroszok barátaink, és reméljük, hogy a helyes döntést hozzák meg az Irak elleni agresszió elkerülése érdekében" - hangoztatta az iraki politikus.

Irak jóváhagyja az U2-es használatát

Irak feltétel nélkül beleegyezik abba, hogy az ENSZ fegyverzetellenőrei használhassák az U-2-es amerikai felderítő repülőgépeket - jelentette be hétfőn New Yorkban Irak ENSZ-nagykövete. A diplomata a bagdadi kormány nevében ígéretet tett arra is, hogy az iraki parlament a jövő héten törvényt fogad el a tömegpusztító fegyverek alkalmazásának betiltásáról. A diplomata szerint Irak minderről levélben értesítette az ENSZ fegyverzetellenőreit. Az U-2-es amerikai felderítő gépek használata a fegyverzetellenőrök legfőbb követelése volt, továbbá sürgették azt is, hogy Bagdad törvényben tiltsa be a tömegpusztító fegyverek használatát. A Fehér Ház szerint az U-2 felderítő gépek repülésének a feltétel nélküli engedélyezése cseppet sem változtat azon, hogy Bagdadnak le kell szerelnie.

"Az Irak északi- és déli részén kialakított repüléstilalmi övezetekben járőröző amerikai és brit gépek nem támadhatnak iraki területet, amikor az ENSZ fegyverzetellenőrei az U-2-es felderítő gépekkel megfigyelést végeznek" - jelentette ki hétfőn Szaddám Huszein iraki elnök. A Reuters hírügynökség egy ENSZ-beli iraki forrást idézve közölte, hogy a világszervezethez eljuttatott iraki levélben nem szerepelt ilyen feltétel. "Bagdad elfogadta az ENSZ fegyverzetellenoreinek minden követelését, ennek ellenére nem találtak tömegpusztító fegyvert, amivel Irak egyébként sem rendelkezik. Milyen további ürügyekre kell még választ adnunk, hogy az Egyesült Államok ne támadja meg Irakot" - tette fel a kérdést Szaddám Huszein.