Ki védi meg Amerikát a vadaktól?
További Külföld cikkek
- A tragédia ellenére marad a helyén Újvidék polgármestere
- Továbbra sincs nyugalom Georgiában, elutasították az elnök keresetét a választással kapcsolatban
- Alig értek véget a választások, Trump miatt már a kormányalakítással foglalkoznának Írországban
- NATO-főtitkár: A NATO-nak Ukrajna támogatására kell összpontosítania, nem a béketárgyalásokra
- Joe Biden kegyelme Donald Trumpot segítheti
Clinton és Putyin első találkozója |
Clinton tervei között szerepel, hogy az amerikai Nemzeti Rakétavédelmi programot engedélyező szerződést irasson alá orosz partnerével. A program lényege, hogy egy Alaszkán létrehozandó katonai bázisból leszedjék a ,,veszélyes országokból" - úgy mint Irak, Irán, Észak-Korea - érkező rakétákat.
Putyin ezzel szemben azt javasolta, hogy országa és az Egyesült Államok közös rakétavédelmi ernyőt építsen ki. Ezt a védelmet aztán akár az "európai szövetségesekre" is kiterjeszthetik. Az orosz program azt is javasolja, hogy a fenyegető rakétákat ne a levegőben mérjék be, hanem közvetlenül indításuk után, azaz lényegében a problémás helyek folyamatos ellenőrzését tartja elfogadhatónak.
Amerikai vélemények szerint, amennyiben az orosz verzió valósulna meg, az elhárítóbázis Oroszország területén épülne meg. Ez pedig túl sok parancsnoki és irányítási kockázattal járna, mintsem az amerikaiak rábíznák magukat.
Oroszország elismerte fenyegetettségét |
A Fehér Házat nem érte váratlanul az orosz elutasítás, egyes vélemények szerint Oroszország csak a védelmi program túlbonyolítására pályázik. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter azonban pozitívan reagált az orosz államfő javaslatára. "A javaslat nagyon érdekes. Putyin azt jelzi, hogy nyitott a párbeszédre, és láthatóan érzékeli az észak-koreai fenyegetést is" - mondta Albright szombaton Berlinben. Oroszország védelmi programjával - szakítva a korábbi hivatalos állásponttal - elismerte fenyegetettségét az Észak-Korea és Irak-típusú országoktól.
Amerikai megfigyelők mérsékelt sikert jósolnak Clinton elnök utolsó európai útjától. A felek várhatóan több kisebb jelentőségű szerződést kötnek meg, melyek között szerepelni fog az amerikai igéret 30-36 tonna orosz plutónium felvásárlására, ami többezer atomtöltet alapanyaga lehetne. Az üzlet része Amerika programjának, amellyel az általuk ,,veszélyesnek" minősített országok számára igyekszik hozzáférhetetlenné tenni az orosz nukleáris anyagokat.
Clinton és Putyin a vasárnapi tárgyalások után hétfőn jelennek meg közösen az orosz parlament előtt.