Külföld

Ki védi meg Amerikát a vadaktól?

További Külföld cikkek

Kapcsolódók (2)

Amerikai-német súrlódások

Clinton elnök németországi látogatása előtt az amerikai megfigyelők az egyre inkább érzékelhető német-amerikai nézeteltérésekről beszélnek.

Clinton utolsó európai útja

Bill Clinton kedden kezdte meg utolsó európai körútját amerikai elnökként, melynek során Portugáliába, Németországba, Oroszországba és Ukrajnába látogat.

Bill Clinton amerikai elnök szombaton Moszkvába érkezett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyebek között megvitassa a rakétavédelmi program részleteit. Amerika a találkozótól azt várja, hogy Moszkva hozzájárul a rakétaelhárító rendszerek kifejlesztését korlátozó 1972-es ABM-szerződés amerikai részről felvetett módosításához.

Clinton és Putyin első találkozója

Bill Clinton amerikai elnök szombaton Moszkvába érkezett, hogy találkozzon Oroszország frissen megválasztott elnökével, Vlagyimir Putyinnal megvitassa a rakétavédelmi program részleteit. A leköszönő Clinton első alkalommal találkozik az orosz államfővel.

Clinton tervei között szerepel, hogy az amerikai Nemzeti Rakétavédelmi programot engedélyező szerződést irasson alá orosz partnerével. A program lényege, hogy egy Alaszkán létrehozandó katonai bázisból leszedjék a ,,veszélyes országokból" - úgy mint Irak, Irán, Észak-Korea - érkező rakétákat.

Putyin ezzel szemben azt javasolta, hogy országa és az Egyesült Államok közös rakétavédelmi ernyőt építsen ki. Ezt a védelmet aztán akár az "európai szövetségesekre" is kiterjeszthetik. Az orosz program azt is javasolja, hogy a fenyegető rakétákat ne a levegőben mérjék be, hanem közvetlenül indításuk után, azaz lényegében a problémás helyek folyamatos ellenőrzését tartja elfogadhatónak.

Amerikai vélemények szerint, amennyiben az orosz verzió valósulna meg, az elhárítóbázis Oroszország területén épülne meg. Ez pedig túl sok parancsnoki és irányítási kockázattal járna, mintsem az amerikaiak rábíznák magukat.

Oroszország elismerte fenyegetettségét

Az orosz fél a csúcstalálkozó közeledtével ismételten tudatosította amerikai tárgyalópartnereivel, hogy nem tervezik az 1972-ben rögzített Anti-Ballistic Missile (ABM) szerződés módosítását. A ballisztikus rakétaelhárító egyezmény gátat szab a mostani amerikai tervezetnek. A színfalak mögött folytatott egyeztetések szombatig nem hoztak kézzelfogható eredményt.

A Fehér Házat nem érte váratlanul az orosz elutasítás, egyes vélemények szerint Oroszország csak a védelmi program túlbonyolítására pályázik. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter azonban pozitívan reagált az orosz államfő javaslatára. "A javaslat nagyon érdekes. Putyin azt jelzi, hogy nyitott a párbeszédre, és láthatóan érzékeli az észak-koreai fenyegetést is" - mondta Albright szombaton Berlinben. Oroszország védelmi programjával - szakítva a korábbi hivatalos állásponttal - elismerte fenyegetettségét az Észak-Korea és Irak-típusú országoktól.

Amerikai megfigyelők mérsékelt sikert jósolnak Clinton elnök utolsó európai útjától. A felek várhatóan több kisebb jelentőségű szerződést kötnek meg, melyek között szerepelni fog az amerikai igéret 30-36 tonna orosz plutónium felvásárlására, ami többezer atomtöltet alapanyaga lehetne. Az üzlet része Amerika programjának, amellyel az általuk ,,veszélyesnek" minősített országok számára igyekszik hozzáférhetetlenné tenni az orosz nukleáris anyagokat.

Clinton és Putyin a vasárnapi tárgyalások után hétfőn jelennek meg közösen az orosz parlament előtt.