Putyin ragaszkodik a Kuril-szigetekhez

Az eredetileg Japánhoz tartozó, négy szigetből álló északi szigetcsoportot az egykori Szovjetunió hadserege szállta meg a második világháború végén, 1945-ben. A több mint ötven évvel ezelőtti einstandot a japánok azóta sem bocsátották meg az oroszoknak. Formális békeszerződés ugyanis azóta sincs a két ország között.

Egyik fél sem enged

Yoshiro Mori japán és Vlagyimir Putyin orosz elnök Ezentúl évente találkoznak

Az orosz elnök a régi sérelmek ellenére optimistának mutatkozott a két ország közötti kapcsolatok jövőbeni alakulását illetően. Az érdemben hétfőn kezdődött megbeszélés-sorozat a területi viták reménybeli rendezése mellett főként a gazdasági együttműködés lehetséges módozatait hivatott taglalni. Mindenek előtt azonban a feleknek alá kellene írni a második világháborút fél évszázad távlatából lezáró békeszerződést.

A békekötés természetesen elsősorban diplomáciai jelentőségű, azonban mindenképpen szükségesnek látszik ahhoz, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai érdemben erősödjenek. A szülés nehéznek ígérkezik, hiszen Putyin elnök - akinek igen nagy szüksége volna az aktívabb Japán invesztícióra - újabb komoly népszerűség vesztést kockáztat, ha szó nélkül visszaadja a mára leginkább elvi jelentőségű földnyelveket a japán kormánynak, aki viszont csakazértis alapon ragaszkodik a határrevízióhoz.

Mori kijelentette, hogy Tokió nem fogadja el azt az '56-os megállapodást, mely szerint a négy kérdéses szigetből kettő (Shikotan és Habomai) kerülne vissza Japánhoz. (A megállapodást annak idején végül nem írták alá, miután Japán védelmi szövetséget kötött az Egyesült Államokkal, és emiatt a Szovjetunió visszakozott.) Eközben Putyin elnök is leszögezte, hogy nem lehet tárgyalási alap az a '98-as japán javaslat, amely mind a négy sziget visszaadását szorgalmazta. Japánban a kérdés érzékenyen érinti a nemzeti identitására amúgy is rendkívül érzékeny közvéleményt: a találkozó első napján az ország külügyminisztériuma előtt jobboldali csoportok kamionfelvonulást rendeztek, hatalmas hangszórókból világgá kürtölve területi követeléseiket.

Stagnáló kereskedelem

A gazdasági kapcsolatok komoly javulást mutattak 1997-ben, de a kétoldalú kereskedelem azóta évi 5 milliárd dolláros szinten stagnál, míg mondjuk Japán és Kína vonatkozásában ugyanez a szám 60 milliárd.

Putyin a szigetek kérdését későbbre halasztaná, és azt javasolta partnerének, hogy előbb írjanak alá egy ,,béke- barátsági és együttműködési szerződést", amelyben még nem szerepel a határok ügye, de azt később, egy másik szerződés feltétlenül rendezné. Egy ilyen megállapodás révén lehetővé válna a japán befektetések felgyorsítása, miközben a kényes kérdések miatt nem romlana a viszony. A japán fél azonban határozottan elutasította ezt a verziót.

Megállapodások

Putyin és Mori a tervek szerint körülbelül tizenöt szerződést ír alá, többek között adósságátütemezéssel, leszereléssel, gazdasági együttműködéssel kapcsolatban. Néhány elemző szerint azonban ezeknek a megállapodások nincs komoly jelentőségük, nagyrészt csak a kapcsolatok javulását hivatottak demonstrálni. Bár - teszik hozzá - az is eredmény, hogy a párbeszéd így nem szakad meg. Ennek jegyében a felek hétfőn megegyeztek abban, hogy ezentúl évente találkoznak.