Pakisztánban balhé van, de választás lesz

Pakisztánban a korábbi lebegtetéssel ellentétben hétfőn bejelentették, hogy időben, vagyis január közepén megtartják a választásokat. Tárik Azím tájékoztatási miniszterhelyettes vasárnap még arról beszélt, hogy a választásokat megtartják, de a rendkívüli állapot szombati bevezetése miatt annak időpontja változhat. "Egyelőre semmi sem biztos" - mondta akkor a politikus.

Pervez Musarraf elnök szombaton rendkívüli állapotot hirdetett, felfüggesztette az alkotmányt, menesztette a legfelsőbb bíróság elnökét és leállíttatta a független tévéadók működését.

"Második puccs"

Szerte Pakisztánban 400-500 embert vettek őrizetbe "megelőző intézkedésként", jelentette be vasárnap Saukat Aziz pakisztáni miniszterelnök, aki szerint a rendkívüli intézkedések addig maradnak érvényben, amíg szükség van rájuk.

Vasárnap szerte az országban történtek letartóztatások, a rendőrség azokat az ellenzéki politikusokat és jogászokat vette őrizetbe, akik annak idején zászlóvivői voltak a katonai uralom elleni kampánynak. Az őrizetbe vettek között van Dzsavid Hasmi, Navaz Sarif egykori kormányfő pártjának, a Pakisztáni Muzulmán Ligának jelenlegi elnöke és tíz párttársa, hasonló sorsra jutott hat jogász is, közöttük Aszma Dzsehángir, a független Emberi Jogi Bizottság elnöke.

Hasmi azzal vádolta Musarrafot: megsértette a bírói hatalom függetlenségét annak érdekében, hogy "megőrizze saját törvénytelen hatalmát", de - tette hozzá - az elnök nem menekülhet az emberek felháborodása elől. Az angol nyelven megjelenő vasárnapi lapok ugyancsak élesen bírálták az elnöki intézkedéseket. "Musarraf tábornok második puccsáról" és "statáriumról" írtak, azt vetették az elnök szemére: veszélybe sodorja az országot, hogy megtarthassa állását. A márciusi kormányellenes kampányban élen járó jogászmozgalom hétfőre országos sztrájkra szólította a pakisztániakat.

Az indok: terror

Musarraf azzal az indokkal vezetette be szombaton a rendkívüli állapotot, hogy az országban súlyos belső konfliktusok alakultak ki, a terrorizmus óriási méreteket öltött, miközben a legfelsőbb bíróság megbénította a kormány működését. A nyolc éve katonai puccsal hatalomra került Musarraf szerint Pakisztán veszélyes helyzetbe került, az iszlám szélsőségesek a kormány hatalmát fenyegették. A pakisztániak és a külföldi diplomaták többsége azonban azzal hozza kapcsolatba a rendkívüli állapot bevezetését, hogy a legfelsőbb bíróságnak november 12-ig döntenie kell Musarraf néhány héttel ezelőtti újraválasztásának jogszerűségéről, a testülethez pedig több ellenzéki kifogás is érkezett.

Musarraf ideiglenes hatályú alkotmányt léptetett életbe, gyakorlatilag felülírva - felfüggesztve - az 1973-as alkotmány rendelkezéseit. A vasárnapi sajtójelentések szerint azonban a bírói hatalom nem kívánja alávetni magát az elnök akaratának: a legfelsőbb bíróság 17 bírája közül csak öt volt hajlandó felesküdni az új alkotmányra, míg országszerte a legfőbb bírói testületek 87 tagja közül mindössze 33.

Helyszíni beszámolók a katonaság lezárva tartja a parlament és a legfelsőbb bíróság épületének környékét. Az elmúlt 48 órában 1500 ellenzékit vettek őrizetbe.