Kiéheztetik a Palesztin Hatóságot

Az ENSZ kedden bejelentette, hogy megszigorítja politikáját a Hamasz vezette palesztin kormánnyal. „A munkakapcsolatot továbbra is fenntartjuk a palesztin kormánnyal, a politikai kapcsolatot viszont az éppen aktuális helyzet határozza majd meg” – nyilatkozta Stephane Dujarric, az ENSZ szóvivője.

Dujarric elmondta azt is, hogy az ENSZ gondoskodott arról, hogy a humanitárius támogatások eljussanak a palesztinokhoz. „A kapcsolatok olyan szinten maradnak fenn, hogy biztosítsák a humanitárius programok folytatását” – fogalmazott.

Az ENSZ lépése egybevág az EU és az Egyesült Államok álláspontjával, akik gazdasági és diplomáciai nyomás alá helyezték a Hamaszt, hogy ismerje el Izraelt, mondjon le az erőszakról, és fogadja el érvényesnek a korábban aláírt békeszerződéseket.

A palesztin kormány nem fogadta kitörő örömmel az ENSZ lépését: „rossz döntés, minden logikának ellent mond. Egy nemzetközi szervezetnek nem kéne ugyanazt az utat járnia, mint az Egyesült Államoknak, vagy akár az EU-nak” – mondta Ghazi Hamad, a palesztin kormány szóvivője.

Nemzetközi átok

A palesztin vezetés nem tartja kizártnak, hogy az ENSZ mostani döntésével a nemzetközi szintéren akarja ellehetetleníteni a Hamasz vezette kormányt. Dujarric a felvetésre úgy reagált, hogy a szervezet január 25-i választási győzelme óta körvonalazódik az ENSZ-ben egy megszorítást célzó lépés, ennél konkrétabban azonban nem részletezte a szervezet terveit. „Számos ellentét alakult ki az ENSZ döntéshozói között arról, hogy milyen kapcsolatot építsenek ki az új palesztin kormánnyal” – magyarázta Dujarric.

A Hamasz-kormány miniszterelnöke, Iszmail Hanije véleménye is alátámasztja a felvetést. Hanije szerint az izraeli hadsereg támadásinak célja, hogy térdre kényszerítsék a palesztinokat. A múlt hétvége óta 16 palesztin esett áldozatul izraeli tüzérségi támadásoknak, melyeket az izraeli vezetés nem is tervez felfüggeszteni, amíg a palesztin militánsok rakétákat lőnek át a határon izraeli civil célpontokra.

Tiszteletben kell tartani

Rijad Manszur palesztin ENSZ-követ állítólag nem tudott a mostani döntésről, emlékeztetetett azonban Kofi Annan korábbi nyilatkozataira, melyek szerint „a palesztin választások eredményét tiszteletben kell tartani”, és a „palesztin népet nem szabad büntetni”.

Dujarric beszámolt arról is, hogy a jelenleg Hollandiában tartózkodó Kofi Annan telefonos egyeztetést kezdeményezett a közel-keleti kvartett tagjaival, az Egyesült Államokkal, az EU-val és Oroszországgal, hogy személyes találkozón beszéljék meg a Hamasszal kapcsolatos közös álláspontjukat. Oroszország még hétfőn jelezte, hogy Annan a helyszínnek New Yorkot jelölte meg, időpontnak pedig április végét, vagy május elejét javasolta.

Rendezési terv

A korábban számos öngyilkos merényletet elkövető Hamasz elutasította a kvartett által is támogatott, útiterv néven ismertté vált közel-keleti rendezési tervet, ami két külön állam létrehozásával orvosolhatná az izraeli-palesztin konfliktust. Ennek ellenére a palesztin külügyminiszter, Mahmud al-Zahar múlt héten levélben fordult Kofi Annanhoz, melyben azt állította, hogy az új kormány szomszédaival egyetértésben békére és függetlenségre törekszik, Izraelt azonban nem nevezte meg szomszédai közt.

Az izraeli kormány vasárnapi ülésén megerősítette szándékát, hogy megszakít minden kapcsolatot a Hamasz vezette Palesztin Hatósággal, és minden olyan diplomatával, aki kapcsolatot ápol a Hamasz tisztviselőivel. Az Egyesült Államokhoz és az EU-hoz hasonlóan a zsidó állam is terrorszervezetnek tartja a Hamaszt, ezért leállította a palesztinoknak járó értékvámok átutalását, ami eléri a havi 50 millió dolláros (majdnem 11 millárd forint) összeget.

Kollektív büntetés

Az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfői luxemburgi ülésükön jóváhagyták a palesztin kormánynak szánt közvetlen EU-segélyek felfüggesztését, az EU azonban továbbra is folyósítani akarja a palesztin lakosságnak szóló humanitárius támogatást. Az EU a Palesztin Hatóság legfőbb támogatójának számít az évi 600 millió dollárnyi (majdnem 132 milliárd forint) segélyjel.

A döntést több ezres tüntetés követte Gázában, melyen részt vett a Hamasz több parlamenti képviselője, a Mahmud Abbasz palesztin elnök vezette Fatah és az Iszlám Dzsihád szélsőséges fegyveres csoport számos tagja is. Az Arab Liga „elítélendőnek” tartja az EU lépését, és a palesztin néppel szembeni kollektív büntetésnek tartja a határozatot. Álláspontjuk szerint meglepő, hogy „a palesztin népet előbb megbüntetik, mondván, nem demokratikus, majd azért is büntetést kap, hogy gyakorolta a demokráciát”.

Oroszország bírál

Kedden Oroszország is csatlakozott a bírálók álláspontjához, és hibának nevezte a segélyek megtagadását. „Meg vagyunk győződve arról, hogy hibás lépés megtagadni a támogatásokat a palesztinoktól csak azért, mert a Hamasz tagja lett az új kormánynak” – nyilatkozta Szergej Lavrov külügyminiszter. Hozzátette, hogy a Hamasznak teljesítenie kell a nemzetközi kvartett feltételeit, szerinte viszont ennek érdekében együtt kell dolgozni a Hamasszal, nem pedig bojkottot hirdetni ellene.