80 éves lesz a pápa
További Külföld cikkek
- Rakéta csapódott egy gázai iskolába
- Izrael erőszakkal veszi át a kontrolt a gázai övezet egy része fölött, ha szükség van rá
- Egy autó árát kapják bónuszként a moszkvai újoncok
- Botrány Francis Ford Coppola körül, a női statiszták megcsókolásával vádolják
- Donald Trump „tiszteletlennek” nevezte Kamala Harrist az izraeli miniszterelnökkel való találkozóján
Kapcsolódók (2)
Megkezdődtek a húsvéti ünnepségek
II. János Pál pápa részvételével zajlott a Vatikánvárosban a nagypénteki ceremónia, amelyen Krisztus kereszthalálára emlékeztek a résztvevők.
II. János Pál pápa részvételével zajlott a Vatikánvárosban a nagypénteki ceremónia, amelyen Krisztus kereszthalálára emlékeztek a résztvevők.
Mielőtt Róma püspöke, a katolikus egyház feje, a Vatikán államfője, egyszóval: római pápa lett volna, II. János Pált Karol Wojtylának hívták - egyetlen mondattal így jellemzi a CNN azt az életpályát, amelyet a nyolcvanadik születésnapjához közeledő Szentatya bejárt.
|
| Karol Józef Wojtyla 1920-ban született a tízezres lélekszámú Wadowicében |
1929-ben - egy hónappal Karol születésnapja előtt - halt meg édesanyja, szív- és vesebetegség következtében. Három év múlva 26 éves bátyját ragadta el egy járvány.
A későbbi egyházfő maga is közel járt a halálhoz: előbb egy autó, majd egy teherautó (1944-ben) ütötte el, s a balesetek nyomait (tartása ezért kissé ferde) mind a mai napig magán viseli.
A pápa idősebb korában további műtéteken esett át: eltávolították egy rákos daganatát, és - immár egyházfőként - merényletet is megkíséreltek ellene: többek között átlőtték mindkét karját.
A fiatalkori megrázkódtatások egyre inkább meditálásra ösztökélték a fiatal fiút, aki elsősorban a szenvedés jelentőségéről elmélkedett. Apja nevelte egymaga Karolt, s édesapja szándéka volt az is, hogy pap legyen belőle.
Wojtyláék Krakkóba költöztek, ahol Karol 1938 után kezdte meg tanulmányait a híres Jagelló Egyetemen. Irodalmat és filozófiát hallgatott. Verseket írt, és itt csatlakozott egy színjátszó csoporthoz is. Állítólag nem volt rossz amatőr színész, sőt énekesként is jó véleménnyel voltak róla.
Lengyelország német megszállása után Karol Wojtyla elkerülte a deportálást és a bebörtönzést, de ennek meg kellett fizetnie az árát: kőtörőként dolgozott ugyanis 1940 végétől egy bányában.
|
| |
|
Újabb 18 hónap telt el ezután, mikor Karol elkezdett egy illegális szemináriumba járni, és feliratkozott az egyetem teológiai kurzusaira is. Folytatta tanulmányait, és 1944 augusztusáig ezzel párhuzamosan egy vegyipari üzemben dolgozott. Augusztusban azonban a németek hajtóvadászatot indítottak a lengyelek után, s ekkor Wojtyla a krakkói érsek rezidenciáján keresett menedéket, és ott is maradt a háború végéig.
Krakkóban, 1946-ban szentelték pappá az első lengyel pápát. Ezután megint folytatta tanulmányait, és két diplomát (és egy doktorátust) szerzett. Karol Wojtyla 1949-ben kezdett hozzá a tényleges papi tevékenységhez. A kezdeti években a krakkói Szent Flórián-templom káplánjaként elsősorban egyetemistáknak látott el szolgálatot.
A káplán mindeközben második (filozófiai) doktorátusának megszerzésén fáradozott a plébánia szomszédságában lévő Jagelló Egyetemen.
1954-ben azonban - feltételezhetően a kommunista kormány nyomására - a teológiai fakultást megszüntették, és az egész kar a Krakkói (papi) Szeminárium keretei között alakult újjá, s a későbbi egyházfő is itt tanult tovább.
Ugyanebben az évben kérték fel Wojtylát arra, hogy az egykori szovjet blokk egyetlen katolikus egyetemének, a lublini egyetemnek legyen a tanára. A diák-pap-tanárnak ezután ingáznia kellett Lublin és Krakkó között: az egyik városban tanult, a másikban tanított...
Karol Wojtylát 1958-ban léptették elő Krakkó segédpüspökévé. 1962-ben ugyanitt az érseket helyettesítette, s ebben az évben lépett fel határozottan az egyház reformjáért is. Ekkor kezdődött ugyanis a II. Vatikáni Zsinat, amely forradalmasította, de legalábbis megreformálta a katolikus egyházat. Wojtyla egyértelműen a változások mellett foglalt állást, egyesek szerint az egyik előkészítője is volt a meghatározó egyházi reformoknak.
A kommunista kormányzat számára is elfogadható nézeteket valló, a konzervatív főpapoknál sokkal ,,hajlékonyabb" Wojtylát 1967-ben nevezte ki VI. Pál pápa kardinálissá.
Ám a kommunisták által várt hajlékonyság éppenhogy nem a fennálló rendszert segítette: Wojtyla kinevezése után rögtön segédkezni kezdett a csehszlovák földalatti szervezetek munkájában, a helyszínre küldve papjait. Ugyancsak a nevéhez fűződik számos templomépítésre szóló engedélykérelem, és több ifjúsági csoportot is megvédett a rendszer támadásaitól a kardinális.
1976-ban VI. Pál pápa előtt vezetett lelkigyakorlatokat a lengyel főpap, aki ekkor már két doktorátussal rendelkezett, és számos filozófiai és teológiai művet jelentetett meg.
Jóllehet egyre több helyen tartott előadást a nagyvilágban, járt Milánóban és az Egyesült Államokban, mégsem gondolta volna senki sem, hogy a lengyel kardinálist 1978-ban római pápává választják.
|
| II. János Pál az elmúlt húsz év alatt 117 országba látogattt el |
Karol Wojtyla - az 1523-as esztendő, VI. Adrián óta - 455 év után az első nem olasz származású pápa, aki egyben (58 évesen) 132 esztendeje a legfiatalabb katolikus egyházfőnek számított.
A pápaválasztás bejelentése után Jurij Andropov, a szovjet kémszervezet, a KGB főnöke, későbbi pártfőtitkár arra figyelmeztette a moszkvai SZKP politikai bizottságát, hogy problémákat okozhat, ha a pápa lengyel. Igaza lett.
Csupán nyolc hónap telt el megválasztása óta, és II. János Pál Lengyelországba utazott. Hatalmas éljenző tömegek várták mindenütt a katolikus egyházfőt, jóllehet Lengyelország akkoriban hivatalosan ateista állam volt. Nem véletlen, hogy ez zavarba hozta az egyébként is élelmiszerhiánnyal küszködő kommunista kormányzatot.
A pápa azonban fokozta a nyomást, és emlékeztette arra ,,vendéglátóit", de különösen honfitársait, hogy tartsák szem előtt az emberi jogok érvényesülését.
Az ,,utazó pápa" még ugyanebben az évben ellátogatott az írekhez, a másik nagy katolikus európai államba, ahol az addigi valaha tartott legnagyobb létszámú misét pontifikálta - 1,2 millió ember előtt. Ezután az USA-ban folytatta útját.
II. János Pál az elmúlt húsz év alatt 117 országba látogattt el, összesen 176 utat megtéve - emlékeztet a CNN.
A lengyel egyházfő nem egyszerűen a legtöbbet utazó pápa, aki nyolc nyelven beszél, méghozzá úgy, hogy spanyolul csak 58 évesen, megválasztása után kezdett el tanulni. A Vatikán első embere gyorsan kihasználta mindemellett a média és a technológia változásait is, többek között a műholdas telekommunikáció lehetőségeinek kiaknázásával.
A pápa aktívan kiáll az emberi jogok mellett: elítélte a paraguayi diktátor, Alfred Stroessner uralmát, bírálta Augusto Pinochetet chilei látogatásakor, és bátorította az ellenzéket a Fülöp-szigeteken Ferdinand Marcos elnök ellen, csakúgy mint a lengyel Szolidaritás mozgalmát szülőhazájában.
1981-ben csaknem végezetes esemény történt: Mehmet Ali Agca, egy török állampolgárságú terrorista megpróbálta meggyilkolni a pápát. A merénylet nem sikerült, két golyó azonban eltalálta az egyházfőt. Agca először úgy nyilatkozott, hogy a bolgár titkosszolgálat vette rá a merényletre, később azonban tagadta ezt a verziót. A pápa utóbb meglátogatta börtönében a terroristát, és megbocsátott Agcának.
II. János Pált egy ok miatt bírálják különösen a világban: az egyébként reformernek tekinthető pápa rendkívül konzervatív nézeteket vall a születésszabályozásról és az eutanáziáról. Elítéli az abortuszt, de még az óvszer használatát is megakadályozná. Márpedig ez utóbbi vélemény sokak szerint - különösen Afrikában - az AIDS minden eddiginél nagyobb mértékű elterjedéséhez vezethet.
Ugyancsak nehezen hajlik a kompromisszumra a pápa a nők pappá szentelése ügyében. Valószínűleg Karol Wojtyla uralkodása idején a Vatikán már nem változtat a jelenlegi tilalmon, s nem avatnak pappá nőket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
