![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
Putyin nyerte az orosz elnökválasztást
További Külföld cikkek
-
Felvette a világörökségi listára az UNESCO a Gázai övezet legrégebbi kolostorát
- Kőkemény üzenetet küldött Ukrajna a magyar kormánynak
- Új csoport került a terrorszervezetek uniós listájára
- Az Európai Gyógyszerügynökség nem javasolja az új, Alzheimer-kór elleni gyógyszert
- Az FBI igazgatója szerint nem biztos, hogy a merénylő lövedéke találta el Donald Trumpot
![]() |
"Ne várjanak tőlem csodákat" |
A választásra jogosultak körülbelül 69 százaléka járult az urnák elé, tehát nem igazolódtak be azok a korábbi félelmek, miszerint a politikai apátia miatt érvénytelen lesz a szavazás. (Az érvényességhez 50 százalék feletti részvétel kellett.)
A választási eredmények Putyin szempontjából egyre kedvezőbbek lettek, ahogy a szavazatszámlálás keletről nyugat felé haladt. A távol-keleti körzetekből érkező első eredmények csak 45 százalék körüli támogatottságot mutattak. Szülővárosában, Szent-Péterváron már 62 százalék felett volt a rá adott szavazatok aránya, míg például Moszkvában érdekes módon ez 47 százalék alatt maradt.
Az elnök |
Vlagyimir Putyin szinte teljesen ismeretlen volt, amikor Jelcin 1999-ben miniszterelnökké nevezte ki. Leginkább KGB-nél, illetve annak utódjánál, a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnál végzett munkájáról hallottak az emberek. Putyin A leningrádi egyetemen végzett 1975-ben és azonnal belépett a KGB tengerentúli részlegébe. Szolgálatának nagy részét azonban az NDK-ban töltötte. 1990-ben alezredesként szerelt le. Ezután jogászként a szent-pétervári önkormányzat tisztviselője lett. Anatolij Szobcsak polgármester mellett a demokrácia harcos híveként vált ismertté. Miután 1996-ban Szobcsakot nem választották újra, Putyin Moszkvába ment. A fővárosban a Jelcin-adminisztrációban dolgozott. Jó munkáját díjazva az akkori elnök kinevezte a Szövetségi Biztonsági Szolgálat főnökévé. 1999 augusztusában Jelcin őt nevezte ki miniszterelnöknek. Egy hónapra rá elindult a csecsenföldi offenzíva. Az év utolsó napján Jelcin kinevezte ügyvezető elnöknek. 2000 március 26-án elnökké választották. |
"Nincs jogom azt mondani, hogy holnaptól csodák történnek majd. A helyzet nagyon bonyolult és az elvárások nagyon magasak" - mondta Putyin.
A kommunista jelölt jó eredményét látva azt közölte, hogy politikája "a jövőben sokkal kiegyensúlyozottabb kell, hogy legyen. "Kormányomnak az általános elégedetlenségre is fel kell készülnie. A realitásokat is figyelembe kell vennünk, de fő célunk az életszínvonal emelése lesz." - mondta. Azt is jelezte, hogy esetleg egyes "ellenzéki" csoportok tagjait is beveszi kormányába, ha azok "osztják nézeteit".
Zjuganov egyébként csalással vádolja a kormányt, mondván a kommunista jelöltre leadott szavazatok aránya meghaladja a 40 százalékot.
Putyin piaci reformokat és az orosz állam autoritásának visszaállítását ígéri. Ez utóbbival kapcsolatban a liberálisok attól félnek, hogy az elnök nehezen kiharcolt demokratikus jogokat akar esetleg megszüntetni. Ezeket a feltételezéseket Putyin természetesen visszautasítja.
A csecsen háború, ami komoly népszerűséget szerzett Putyinnak szintén ellene fordulhat, hacsak a hadjárat gyorsan be nem fejeződik. Már számlálták a szavazatokat, mikor Dagesztán fővárosában, Makcsalában felrobbant egy pokolgép. A merényletben Iliasz Umakhanov miniszterelnök-helyettes is megsérült.