Putyin nyerte az orosz elnökválasztást

2000.03.27. 15:14
Nem lesz szükség második fordulóra, miután Putyin megszerezte a szavazatok több, mint 50 százalékát. A kommunista Zjuganov a várakozásoknál jobban szerepelt, és nagyobb szavazataránnyal lett második. Putyin beiktatása és új kormány májusra várható.

"Ne várjanak tőlem csodákat"
Alekszandr Vesnyakov, a választási bizottság elnöke az eredményt hétfő reggel jelentette be. Mint elmondta, a szavazatok 94 százalékának összeszámlálása alapján az ügyvezető államfő 52,5 százalékot szerzett. A kommunista Gennagyij Zjuganov a szavazatok 29,4 százalékát kapta, míg a liberális Grigorij Javlinszkij a harmadik, 5,8 százalékkal. Ezek szerint nem lesz szükség második fordulóra, a beiktatási ceremóniát várhatóan május elején tartják.

A választásra jogosultak körülbelül 69 százaléka járult az urnák elé, tehát nem igazolódtak be azok a korábbi félelmek, miszerint a politikai apátia miatt érvénytelen lesz a szavazás. (Az érvényességhez 50 százalék feletti részvétel kellett.)

A választási eredmények Putyin szempontjából egyre kedvezőbbek lettek, ahogy a szavazatszámlálás keletről nyugat felé haladt. A távol-keleti körzetekből érkező első eredmények csak 45 százalék körüli támogatottságot mutattak. Szülővárosában, Szent-Péterváron már 62 százalék felett volt a rá adott szavazatok aránya, míg például Moszkvában érdekes módon ez 47 százalék alatt maradt.

Az elnök

Vlagyimir Putyin szinte teljesen ismeretlen volt, amikor Jelcin 1999-ben miniszterelnökké nevezte ki. Leginkább KGB-nél, illetve annak utódjánál, a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnál végzett munkájáról hallottak az emberek.

Putyin A leningrádi egyetemen végzett 1975-ben és azonnal belépett a KGB tengerentúli részlegébe. Szolgálatának nagy részét azonban az NDK-ban töltötte. 1990-ben alezredesként szerelt le. Ezután jogászként a szent-pétervári önkormányzat tisztviselője lett. Anatolij Szobcsak polgármester mellett a demokrácia harcos híveként vált ismertté. Miután 1996-ban Szobcsakot nem választották újra, Putyin Moszkvába ment.

A fővárosban a Jelcin-adminisztrációban dolgozott. Jó munkáját díjazva az akkori elnök kinevezte a Szövetségi Biztonsági Szolgálat főnökévé.

1999 augusztusában Jelcin őt nevezte ki miniszterelnöknek. Egy hónapra rá elindult a csecsenföldi offenzíva. Az év utolsó napján Jelcin kinevezte ügyvezető elnöknek. 2000 március 26-án elnökké választották.

Putyin az eredménnyel kapcsolatban kijelentette, hogy az a tény, hogy nincs szükség második fordulóra, az "erős morális támogatást" mutatja. Egyúttal figyelmeztette is a választókat, hogy ne várjanak tőle csodákat.

"Nincs jogom azt mondani, hogy holnaptól csodák történnek majd. A helyzet nagyon bonyolult és az elvárások nagyon magasak" - mondta Putyin.

A kommunista jelölt jó eredményét látva azt közölte, hogy politikája "a jövőben sokkal kiegyensúlyozottabb kell, hogy legyen. "Kormányomnak az általános elégedetlenségre is fel kell készülnie. A realitásokat is figyelembe kell vennünk, de fő célunk az életszínvonal emelése lesz." - mondta. Azt is jelezte, hogy esetleg egyes "ellenzéki" csoportok tagjait is beveszi kormányába, ha azok "osztják nézeteit".

Zjuganov egyébként csalással vádolja a kormányt, mondván a kommunista jelöltre leadott szavazatok aránya meghaladja a 40 százalékot.

Putyin piaci reformokat és az orosz állam autoritásának visszaállítását ígéri. Ez utóbbival kapcsolatban a liberálisok attól félnek, hogy az elnök nehezen kiharcolt demokratikus jogokat akar esetleg megszüntetni. Ezeket a feltételezéseket Putyin természetesen visszautasítja.

A csecsen háború, ami komoly népszerűséget szerzett Putyinnak szintén ellene fordulhat, hacsak a hadjárat gyorsan be nem fejeződik. Már számlálták a szavazatokat, mikor Dagesztán fővárosában, Makcsalában felrobbant egy pokolgép. A merényletben Iliasz Umakhanov miniszterelnök-helyettes is megsérült.