Polgár Lajos, a cionista

2005.12.19. 12:28
Szálasi szent ember volt, és nem bántott senkit, mondta a háborús bűnökkel vádolt Polgár Lajos a The Australian című lapnak adott interjújában. Állítása szerint Szálasi csak el akarta távolítani Magyarországról a zsidókat, de ezt teljesen emberséges módon tette, hisz Madagaszkáron akár 20 millió zsidónak is van hely.

Továbbra is kitart az Ausztráliában élő, háborús bűnökkel vádolt Polgár Lajos amellett, hogy teljesen ártatlan háborús bűnökben, nem volt fontos szerepe a Nyilaskeresztes Párt székházának, az Andrássy úton található Hűség Házának irányításában, kizárólag Gera József 1946-ban felakasztott nyilas pártvezető titkáraként tevékenykedett, írja a The Australian. Polgár csak mosolygott, mikor szóba került, hogy a magyar hatóságok népirtással gyanúsítják. "Teljesen ártatlan vagyok, nem követtem el soha semmiféle bűncselekményt" - mondta.

A Fővárosi Főügyészség novemberben rendelt el nyomozást Polgár Lajos ellen népirtás gyanúja miatt. A hatóságok szerint a 88 éves Melbourne-ben élő nyugdíjas gyilkosságokat követett el a Nyilaskeresztes Párt egyik vezetőjeként.

A nyugdíjas gyanúsítottak

November óta nyomozás folyik Polgár Lajos ellen, akit népirtással vádolnak. Idén Polgár a második ausztrál állampolgár, aki ellen eljárás indul háborús bűnök miatt.

A másik háborús bűnkkel vádolt magyar származású ausztrál Charles Zentai. Ügyében még 2004 decemberében fordult a magyar Külügyminisztérium kiadatási kérelemmel az ausztrál hatóságokhoz. Zentait azzal gyanúsítják, hogy ő kínozott meg és vert agyon egy 18 éves zsidó fiatalembert. A 84 éves Zentai kiadásáról jövő februárban születik döntés, azonban ügyvédei komoly betegségekre hivatkozva, orvosi papírokkal jelennek majd meg a tárgyaláson.

Mindkét gyanúsított ellen a vádat a Simon Wiesenthal Központ fogalmazta meg. Egyezik még a két esetben, hogy a háború után, Ausztráliába érkezéskor mindketten letagadták katonai múltjukat, és a kommunista rendszer menekültjeinek állították be magukat. Polgár még hamis személyazonosságot is használt.

A The Australian lapjain már korábban nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderült, hogy Polgár kulcsfigurája volt a nyilas rezsimnek. Gera ugyanis azt állította, hogy személyesen nevezte ki Polgárt a Hűség Háza parancsnokának.

Polgár az interjúban elmondta, hogy a kinevezés éjszakáján biciklin sietett a budapesti Royal szállóba, ahol Szálasi éppen első kormányának gyűlését tartotta. A hallban óriási tömeg várakozott, a vezér mégis felismerte őt. "Pontosan 10 órakor jöttek ki, Szálasit a védelmi miniszter, majd a többi miniszter követte" - mesélte Polgár. "Odajött hozzám, természetesen felismert, hiszen régi tagja voltam a nyilas pártnak. Ezután a védelmi miniszterhez fordult és mondta neki, hogy rakjon engem valahova a közelbe, mert még szükségük lesz rám."

"Elhatároztam, hogy nem megyek semmiféle minisztériumba, inkább a pártnál maradok. Gera volt Szálasi helyettese, így ő is a pártnál volt, bele is egyezett, hogy maradhassak. Gera asszisztense lettem."

A The Australian felhívja a figyelmet arra is, hogy ötvenhat Ausztráliában töltött év után a nyugdíjas még mindig hű a háborúbeli eszmékhez, most is lóg egy Szálasi kép otthoni könyvtárának falán.

Polgár és a szentek

Polgár a mai napig büszke háború alatti kapcsolatára Szálasival, és harag fűti mentorainak, Gerának és Szálasinak a kivégzése miatt. Szálasiról így nyilatkozott: "Egy szent volt, aki soha nem tudott volna senkit bántani." Polgár azt mesélte, hogy a diktátor még 1942-ből emlékezett rá, amikor szülővárosában, Debrecenben a nyilasok ifjúsági szervezetében volt vezető. "Néhány hónapig területi vezető voltam, ekkor havonta Budapestre utaztam találkozókra. Ott találkoztam Szálasival. Ismerhetett volna Debrecenből is, járt is ott, ekkor találkoztunk is, meg biztosan hallott is rólam. Nagyon jó területi vezető voltam, rengeteg új tagot toboroztam."

Polgár azt állítja, hogy a Hűség Háza egy szent hely, ahol nem volt börtön, csak egy óvóhely. Állítja ezt annak ellenére, hogy több dokumentummal is bebizonyították már, hogy az Andrássy út 60-ban börtön működött, írja a lap.

Polgár elmondta, hogy támogatta Szálasi tervét, miszerint a zsidókat Magyarországról a saját országukba kell szállítani. "Szálasinak az volt a célja, hogy ne maradjanak zsidók Magyarországon. A tervet teljesen emberséges módon kellett végrehajtani. Később Szálasi azt mondta nekünk, hogy Madagaszkár teljesen üres és be tudna fogadni 20 millió zsidót."

"Szálasi szerint cionista voltam, ha a cionizmus célja új hazát találni a zsidóknak" - mondta Polgár, aki azt állítja, hogy a nyilasok nem voltak antiszemiták és büszke a háború alatti tevékenységére.

Érvek és ellenérvek

Gera és Polgár állításai között ellentmondás van, mert mindketten máshogy emlékeznek arra, hogy ki volt a Hűség Házának a hivatalos parancsnoka. A lap által megszólaltatottTom Kramer ausztrál holokauszt szakértő szerint "nem is kérdés, hogy ki volt a Hűség Házának parancsnoka, biztosan egy háborús bűnös". "Polgár valószínűleg megpróbálja kitörölni magát a történelemből, úgy beállítva a saját szerepét, mint aki külső szemlélőként papírokat tologatott ide-oda, és Gera volt az, aki parancsokat oszthatott."

Kramer kétségbe vonja azt is, hogy Polgárt személyesen választották ki Szálasi nyilas pártjának vezetősége mellé. Polgár visszautasította Kramer verzióját: "Én nem voltam parancsnok. Természetesen ha bármit akartam a Hűség Házában a többi embertől, nekik engedelmeskedniük kellett. Ez nem parancsnoki feladat, soha nem is voltam az. A parancsnok Gera volt, én pedig az asszisztense. A munkarend kidolgozása volt a feladatom, majd felügyeltem a végrehajtást."

Kramer nem hiszi el a 88 éves Polgár azon állításait sem, miszerint nem tudott róla, hogy Szálasi idején tömegesen deportáltak zsidókat. "Elég hihetetlenül hangzik, hogy az ő pozíciójában fogalma sem volt arról, ami körülötte történt" - mondja Kramer.