Szombaton újabb amerikai rakétakísérlet

A célrakétát a csendes-óceáni Vandenberg légibázisról lövik majd fel

A célrakétát a csendes-óceáni Vandenberg légibázisról lövik majd fel, az elfogására hivatott eszköz pedig a marsall-szigeteki Kwajelein-atollról indul húsz perccel később. Az eddigi két tesztből csak egy volt sikeres, ezért a mostaninak alapvető jelentősége van a projekt folytatása szempontjából.

A teszt előtt egyre többen jelentik be fenntartásaikat. Csütörtökön tudósok egy csoportja (,,Union of Concerned Scientists") sajtótájékoztatón ismertette ellenvéleményét, és még aznap ötven amerikai Nobel-díjas tudós levélben fordult Clinton elnökhöz, amelyben azt állítják, hogy az új rendszer hatástalan, a terv pedig veszélyes és pazarló.

Június végén negyvenöt amerikai Kína-szakértő levélben kérte az elnököt, hogy halassza el döntését a rakétavédelmi rendszer telepítésével kapcsolatban. A szakértők szerint a fejlesztés rontana a két ország kapcsolatán, és arra ösztökélné Kínát, hogy gyorsítsa fel nukleárisrakéta-arzenáljának modernizálását.

A kínai reakció

Az Egyesült Államok az új pajzsot deklaráltan az úgynevezett ,,csavargó államok" (rogue states) elleni védekezésként akarja rendszeresíteni. (Az amerikaiak ilyen államként Irakot, Iránt és Észak-Koreát szokták emlegetni.) Azzal próbálják a külföldi ellenzőket meggyőzni, hogy egy több száz rakétával indított esetleges orosz támadás ellen a pajzs hatástalan, tehát a telepítés nem sérti az elrettentés elvét és a korábbi fegyverkorlátozási szerződéseket.

Kína viszont azért aggódik, mert ,,csak" tizennyolc nagy hatótávolságú ballisztikus rakétája van, és az amerikai rendszer ,,néhány tucat" rakéta leküzdésére lenne elegendő. A kínai arzenál így hatástalanná válna, és az elrettentés egyensúlya itt felborulna.

Újrainduló tárgyalások

MAD és ABM Az Egyesült Államok és a Szovjetunió által 1972-ben aláírt ABM-szerződés tiltja a rakétavédelmi-rendszerek kiépítését. A megállapodás a hidegháborús MAD (Mutually Assured Destruction - kölcsönösen biztosított rombolás) logikájából következett, tehát, hogy ha sem a Szovjetuniónak, sem az Egyesült Államoknak nincs rakétaelhárító rendszere, akkor nyilván nem is fogják egymást interkontinentális ballisztikus rakétákkal megtámadni. A szerződés a feleknek egy-egy rakétavédelmi bázis kiépítését engedélyezte: a Szovjetunió Moszkva védelmére, az USA az ellencsapás biztosítása érdekében egy rakétatelep mellé állította fel a maga rendszerét. Az USA most szeretné módosítani a szerződést, hogy védelmi rendszerét kiépíthesse (eközben állítja, hogy a fejlesztések a szerződés alapszellemét nem érintik). Az oroszok viszont rendszeresen leszögezik, hogy erre nem hajlandók. Igor Ivanov orosz külügyminiszter legutóbb áprilisban egy New York-i, leszerelésről szóló nemzetközi konferencián elhangzott beszédében közölte, hogy országa továbbra sem hajlandó a szerződés módosításáról tárgyalni. Később Putyin elnök Clinton európai látogatásán erősítette meg ugyanezt.

Egy amerikai, fegyverkorlátozással foglalkozó tárgyalócsoport pénteken kezd megbeszéléseket Pekingben. Az egyeztetés legfontosabb témája nyilvánvalóan a rakétavédelem lesz.

A tárgyalások akkor álltak le, mikor a Szerbia elleni NATO-bombázás során találat érte a belgrádi kínai követséget, és három ember életét vesztette. Kína szándékosnak tartja a támadást, bár Washington állítja, hogy ,,csak" a felderítés hibázott. A Szerbia elleni akciót Peking precedensértékűnek tartja, és attól fél, hogy az USA egy esetleges Kína-Tajvan konfliktus esetén sem maradna távol az eseményektől.

Csütörtökön Csu Zsung-csi miniszterelnök éles hangú nyilatkozatban kommentálta az amerikai elképzeléseket. ,,Kategorikusan elutasítjuk az Egyesült Államok terveit. A rendszer célja, hogy Tajvant is bevonja a védelmi ernyő alá, ami elfogadhatatlan beavatkozás Kína belügyeibe" - közölte a miniszterelnök.

A kísérlet végrehajtása után William Cohen amerikai védelmi miniszter négy napos látogatást tesz Pekingben.

Orosz vélemények

Oroszország Kínához hasonlóan egyértelműen ellenzi az amerikai terveket, bár a már említett érv őket akár meg is nyugtathatná. Azonban Moszkva szerint a fejlesztés sérti az 1972-es ABM-szerződést, amely tiltja az ilyen rendszerek kifejlesztését és telepítését.

Clinton elnök utolsó európai körútján ugyan megpróbálta lecsillapítani a kedélyeket, de tejesen eredménytelenül. Sőt Putyin elnök azóta előállt egy olyan elképzeléssel, miszerint közös orosz-amerikai pajzsot kell létrehozni, olyat, amely nem az űrben, hanem a támadó ország területén, közvetlenül a fellövés után semmisíti meg a rakétát.

A javaslatra nem érkeztek kedvező reakciók (az amerikaiak nem fogják egy rakétapajzs kulcselemeit Oroszországban tartani), de a lépés arra mindenképp jó volt, hogy tovább gyengítse az amerikai fejlesztés mellett kardoskodók érveit. (Megjegyzendő, hogy azért a megbeszéléseknek eredménye is volt: a két fél megegyezett egy moszkvai high-tech rakétafigyelő-központ felállításában.)

Európa sem örül

Az említett körút során az EU egyes országai majdnem olyan keményen támadták a rakétavédelem ötletét, mint Putyin elnök. Németország szerint a fejlesztés azt jelzi, hogy Amerikai egyre inkább magára koncentrál, lassan távolodik szövetségeseitől. Clinton elnök erre egy közös Európa-USA pajzs kiépítésének ötletével reagált (pontosabban az amerikai pajzs ,,kihúzását" javasolta Európa fölé), bár a már említett orosz ötlet ezt a kezdeményezést is meggyengítette.

Európa az új fegyverkezési versenytől is fél, hiszen annak esetleg a fegyverkezők között álló ,,ütközőállamok" innák meg a levét. Sokak szerint a pajzs kiépítése Kínát arra ösztökélné, hogy további rakétákat építsen - erre India is fejleszteni kezdene - Pakisztán sem adná alább - majd Irán is fegyverkezne - amit Irak sem hagyhatna annyiban stb.

A Greenpeace is tiltakozik

A Greenpeace szintén ellenszenvvel figyeli a kísérleteket. A harmadik teszt idején a légierő által különösen veszélyesnek nyilvánított helyszínre irányítják MV Arctic Sunrise nevű hajójukat a fedélzeten 23 protestálóval.

A végső döntés

Clinton elnöknek még az ősszel döntenie kell arról, hogy megkezdjék-e a rendszer telepítését - így a teljes pajzs 2005-re kiépülhetne. Természetesen egy sor további döntés Clinton utódjára marad. Sokak szerint az ellenzők is jobban járnak, ha elfogadják a mostani terveket, mert ha az amerikai elnökválasztáson a republikánus Bush győz, akkor sokkal keményebb elképzelések is előkerülhetnek és megvalósulhatnak (a republikánus képviselők már most is a védelem elszánt hívei).