Clinton a Dumában

További Külföld cikkek

Kapcsolódók (4)

Megsemmisíti plutóniumkészletét a két nagyhatalom

Az Egyesült Államok és Oroszország vasárnap megállapodott abban, hogy megsemmisítik az atomfegyver előállítására alkalmas plutóniumkészletüket, és együttműködnek a korai rakétaészlelési technológia területén.

Ki védi meg Amerikát a vadaktól?

Az amerikai elnök Moszkvában Putyin orosz elnökkel egyebek között a rakétavédelmi program részleteiről tárgyal.

Clinton utolsó európai útja

Bill Clinton kedden kezdte meg utolsó európai körútját amerikai elnökként, melynek során Portugáliába, Németországba, Oroszországba és Ukrajnába látogat.

Moszkva nem hajlandó az ABM-szerződés módosítására

Igor Ivanov orosz külügyminiszter egy leszerelésről szóló konferencián megerősítette, hogy országa továbbra sem hajlandó az 1972-es ABM-szerződés módosításáról tárgyalni.

Clinton elnök oroszországi látogatásának utolsó napján a Dumában mondott beszédet. A beszédben könnyen áthidalhatónak nevezte az ABM-szerződés módosítása körül kialakult orosz-amerikai nézeteltérést, de sokak szerint ebben kérdésben, ami nyilvánvalóan Clinton európai útjának legkényesebb pontja volt, nem sikerült áttörést elérni.

Clinton elnök moszkvai látogatásának egyik utolsó akkordjaként beszédet mondott a Dumában, az orosz parlament alsóházában. Ez volt az első alkalom, hogy amerikai elnök az orosz parlament előtt beszélt. Az eseményen a felsőház, a Föderációs Tanács tagjai is részt vettek.

,,Oroszország jövője mindannyiunknak fontos. Hazájuk fejlődése ma a világ egyik legfontosabb változása. A XXI. századot alapvetően meghatározza, hogy sikerül-e önöknek erős, modern, demokratikus országot felépíteniük." - mondta bevezetőjében az elnök.

Clinton és Putyin
Könnyen áthidalható véleménykülönbségek

Clinton biztosította a képviselőket, hogy az Egyesült Államok támogatja Oroszország belépését a Világkereskedelmi Szervezetbe: ,,Nem lehet, hogy Oroszország legyen az egyetlen ipari ország, mely nem tagja a WTO-nak. Mi támogatjuk önöket, de egy sor kérdésben önöknek kell dönteniük, mielőtt csatlakoznának." (Oroszország 1993-ban kérte felvételét a szervezetbe, és az utóbbi időben jelezte, hogy hajlandó komolyabb erőfeszítéseket is tenni az ügy érdekében.)

Clinton természetesen kitért a rakétavédelmi rendszerek kiépítésével kapcsolatos kérdésekre is, de mint mondta, a két fél közti nézeteltérés csak technikai jellegű, tehát rövid határidőn belül áthidalható.

,,Hiszek benne, hogy meg tudunk kötni majd egy olyan megállapodást, ami megőrzi a korábbi kölcsönös elrettentést, nem borítja fel a stratégia stabilitást és nem érinti a '72-es ABM-szerződés alapelveit."

Amiben sikerült megállapodni

A két fél több, a rakétavédelemmel kapcsolatos szerződést is aláírt a hétvégén. Egyrészt megállapodtak, 34 tonnányi plutónium-készlet megsemmisítéséről. A szerződés alapján 1,75 milliárd dollár értékben építik fel Oroszországban a békés felhasználáshoz szükséges infrastruktúrát. Az üzlet része Amerika programjának, amellyel az általuk ,,veszélyesnek" minősített országok számára igyekszik hozzáférhetetlenné tenni az orosz nukleáris anyagokat.

Továbbra is kölcsönös elrettentés

Emellett megállapodtak egy új, oroszországi rakétafigyelő központ létesítéséről, melyben a Föld bármely pontjáról azonnal észlelnek minden rakétaindítást, és ezek az információk természetesen mindkét fél számára rögtön hozzáférhetők is lesznek. Amerikai katonák így először tartózkodnak huzamosan Oroszországban, hogy orosz kollégáikkal karöltve felügyeljék a központ a működését. Mint kiderült, a központot valószínűleg egy éven belül üzembe helyezik, a helyét mindenesetre már kijelölték.

Amiben nem sikerült megállapodni

Ennek ellenére bejöttek azok a jóslatok, amik nem vártak komoly áttörést az úttól. Clinton európai útjának Moszkva volt a legfontosabb állomása, Moszkvában pedig a rakétavédelem, pontosabban az 1972-es ABM-szerződés módosítása lett volna a legfontosabb téma.

Mint ismert, az Egyesült Államok most kísérletezik egy rakétaelhárító-rendszer kifejlesztésével, ami viszont az oroszok szerint sérti az 1972-es ABM-szerződést, amely tiltja az ilyen védelem kiépítését. A megállapodás a hidegháborús MAD (Mutually Assured Destruction - kölcsönösen biztosított rombolás) logikájából következett, tehát, hogy ha sem a Szovjetuniónak, sem az Egyesült Államoknak nincs rakétaelhárító rendszere, akkor nyilván nem is fogják egymást interkontinentális ballisztikus rakétákkal megtámadni.

A szerződés a feleknek egy-egy rakétavédelmi bázis kiépítését engedélyezte: a Szovjetunió Moszkva védelmére, az USA az ellencsapás biztosítása érdekében egy rakétatelep mellé állította fel a maga rendszerét. Az Egyesült Államok azonban hónapok óta módosítani szeretné a szerződést - érvelésük szerint azért, hogy olyan országok esetleges támadása ellen védekezhessenek, amelyek az utóbbi években valószínűleg kifejlesztették saját interkontinentális nukleáris rakétájukat (ilyen lehet Észak-Korea, Irán és Irak).

Az orosz fél azonban újfent határozottan kijelentette, hogy nem hajlandó a szerződés módosítására. Igaz, emellett előállt egy olyan javaslattal, miszerint közös amerikai-orosz rakétavédelmet kellene kialakítani - egy olyan rendszert, amely a rakétákat a kilövés után azonnal megsemmisíti, nem várva meg, hogy azok elérjék pályájuk felső részét. Ennek a rendszernek a legnagyobb része értelemszerűen Oroszországban lenne, mivel ez van közelebb az említett országokhoz - azonban ez feltehetően az amerikaiaknak jelentene túl nagy kockázatot.

Clinton a rádióban

Clinton elnök ezzel a felvetéssel kapcsolatban egy rádióinterjúban kijelentette: ,,Az a probléma, hogy egy ilyen rendszer kifejlesztése akár tíz évet is igénybe vehet, míg a fenyegetés szerintünk öt éven belül éles támadásban manifesztálódhat. A mi rendszerünk pedig ennyi idő alatt elkészülhet."

Egyébként Clinton nem állami rádiónak nyilatkozott, ezzel is kifejezve fenntartásait az orosz belügyminisztérium vitatható módszerei miatt. Mint ismert, májusban orosz kommandósok foglalták el a Media-Moszt holding székházát. A házkutatásokat állítólag a pénzügyminisztérium egyes vezetői ellen folyó nyomozás keretében folytatják az orosz főügyészség munkatársai a különleges rendőri erők biztosítása mellett.

Visszatérve a rakétavédelemre, Clinton elnök még nem döntötte el, folytatják-e a fejlesztéseket (eddig két kísérletből egy volt sikeres), mindenesetre a republikánus többségű Kongresszus komolyan támogatja a saját rakétavédelmi rendszer kiépítését. Egyes elemzők szerint viszont az oroszok jobban járnának, ha elfogadnák Clinton elnök viszonylag visszafogott terveit, mivel sokkal rosszabbul járhatnak, ha az elnökválasztáson esetleg a harciasabb, republikánus George Bush lesz a befutó.

Clinton hétfő délben Ukrajnába, európai körútjának utolsó állomására indult.