Amerikai szakértők a rakétavédelem ellen

A rakétavédelmi rendszer kiépítését Kína fenyegetésként értékelné

A levél írói szerint a rakétavédelmi rendszer kiépítését Kína fenyegetésként értékelné - annak ellenére, hogy az Egyesült Államok deklaráltan csak az úgynevezett ,,csavargó államok" (rogue states) elleni védekezésként rendszeresítené azt. És az amerikaiak ilyen államként Irakot, Iránt és Észak-Koreát szokták emlegetni.

Az Egyesült Államok a '72-es ABM-szerződés megsértése miatti tiltakozását sűrűn hangoztató Oroszországot azzal próbálja (egyébként sikertelenül) megnyugtatni, hogy a rendszer hatástalan lenne annyi rakéta ellen, amennyivel Oroszország rendelkezik. Kínának azonban összesen ,,csak" tizennyolc nagy hatótávolságú ballisztikus rakétája van, és az amerikai rendszer ,,néhány tucat" rakéta leküzdésére lenne elegendő.

Az ABM-szerződés Az Egyesült Államok és a Szovjetunió által 1972-ben aláírt ABM-szerződés tiltja a rakétavédelmi rendszerek kiépítését. A megállapodás a hidegháborús MAD (Mutually Assured Destruction - kölcsönösen biztosított rombolás) logikájából következett, tehát, hogy ha sem a Szovjetuniónak, sem az Egyesült Államoknak nincs rakétaelhárító rendszere, akkor nyilván nem is fogják egymást interkontinentális ballisztikus rakétákkal megtámadni. A szerződés a feleknek egy-egy rakétavédelmi bázis kiépítését engedélyezte: a Szovjetunió Moszkva védelmére, az USA az ellencsapás biztosítása érdekében egy rakétatelep mellé állította fel a maga rendszerét. Az USA most szeretné módosítani a szerződést, hogy védelmi rendszerét kiépíthesse (eközben állítja, hogy a fejlesztések a szerződés alapszellemét nem érintik). Az oroszok viszont rendszeresen leszögezik, hogy erre nem hajlandók. Igor Ivanov orosz külügyminiszter legutóbb áprilisban egy new yorki, leszerelésről szóló nemzetközi konferencián elhangzott beszédében közölte, hogy országa továbbra sem hajlandó a szerződés módosításáról tárgyalni, majd Putyin elnök Clinton európai látogatásán erősítette meg ugyanezt.

Kína szerint tehát arzenálja így hatástalanná válna, és az elrettentés egyensúlya felborulna. A szakértők szerint emiatt Peking rakétái modernizálása, illetve újabb rakéták építése mellett döntene.

Egyébként az említett trió tagjai valószínűleg még nem rendelkeznek olyan nagy hatótávolságú interkontinentális rakétával, mellyel elérhetnék az USA területét. Az Egyesült Államok viszont attól tart, hogy valamelyikük előbb-utóbb megépíti a saját rakétáját, és az ellen kénytelen lesz védekezni.

Clinton elnöknek még az ősszel döntenie kell arról, hogy megkezdjék-e a rendszer telepítését - így a teljes pajzs 2005-re kiépülhetne. Természetesen egy sor további döntés Clinton utódjára marad (egyébként a republikánusok a védelem elszánt hívei).

Az elnök szerdai sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy heteken belül határozni fog és döntését a külföld reakciója is befolyásolja majd.

Nem elhanyagolható tényező, hogy Oroszország és Kína mellett az európai országok is ellenzik az USA ötletét, mivel szerintük egy újrainduló fegyverkezési versenynek ők innák meg a levét - és ezt Clinton európai körútján az elnök tudtára is adták.

Közös Európa-USA ernyő

Clinton akkor egy közös Európa-USA ernyő kiépítését javasolta (pontosabban az amerikai pajzs ,,kihúzását" Európa fölé), de az oroszok ennek is erejét vették, mikor egy teljesen új típusú (a rakétákat közvetlenül a kilövés után megsemmisítő), orosz-amerikai védelmi rendszer ötletével álltak elő.

Az elnök döntését feltehetően még a fentieknél is komolyabban befolyásolja a július 7-re kitűzött újabb teszt eredménye is, melynek során a Kaliforniából indított teszt-példánynak a Csendes-óceán felett kell majd a célpontot eltalálnia. Mint emlékezetes, az eddigi két tesztből csak egy volt sikeres.

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!