Az RMDSZ-t akarják a román pártok

A várakozásoknak megfelelően szereplő RMDSZ nélkül is meglehet az új román koalíció parlamenti többsége. Hogy melyik két pártból áll majd a kormány, azt még nem tudni, de egy biztos: a 12 éve hatalmon lévő magyarokat a biztos kormánytöbbség érdekében mind a három másik parlamenti párt körüludvarolta.

Erről Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke beszélt a Transindexnek. Mint fogalmazott: „kedd reggel Markó Béla RMDSZ-elnök mondta azt, hogy közvetlenül vagy közvetve minden párt jelezte, hogy szeretne az RMDSZ-szel együtt kormányozni”.

Korábban Kiss Tamás szociológus úgy nyilatkozott az RMDSZ esetleges szerepvállalásáról az új kormányban, hogy ellene és mellette is szólnak érvek. A székelyföldi és más magyar vezetésű önkormányzatoknak, a romániai magyar üzleti köröknek, az RMDSZ-hez kötődő intézményeknek, az észak-erdélyi autópálya ügyének jót tenne a koalíciós tagság, az autonómiatörekvéseknek és más nagyobb, nemzetpolitikai céloknak viszont a szabadabb, ellenzéki szerep kedvezne.

Az MTI idézi Cristian Parvulescu politológust, aki több interjújában kifejtette: Európának is fontos jelzés lenne, ha bevonnák az RMDSZ-t a kormányzásba, hiszen az ország biztos kezű irányítása elengedhetetlen lesz ezekben a gazdaságilag válságos időkben. A Transindexnek ugyanő azt nyilatkozta: Romániában az 1996 előtti kaotikus idők is visszatérhetnek, ha az RMDSZ nem kerül kormányra.

Ami tény: ezen a választáson az úgynevezett magyar kérdés már nem igazán foglalkoztatta a román pártokat, a magyarellenes Nagy-Románia Párt pedig a rendszerváltás óta először kiesett a parlamentből.

A Ziarul Financiar és az Evenimentul Zilei szerint elképzelhető, hogy a koalíciós tárgyalásokon közösen lép fel a most kisebbségben kormányzó és 18,57 százalékot elérő Nemzeti Liberális Párt (PNL) és koalíciós partnere, a 6,17 százalékos RMDSZ. Kettejük 25 százaléka már megközelíti a győztes Szociáldemokrata Pártét (33,09) és a közel annyi szavazatot szerző Demokrata-Liberális Pártét (PDL, 32,36).

A jelen állás szerint a szociáldemokratáknak nincs sok esélyük, hogy kormányalakítási megbízást kapjanak az egykor demokrata párti Basescu államelnöktől, aki a választás előtt kijelentette: Mircea Geoana pártelnöknek biztos nem ad megbízást.

A demokrata-liberálisok és a nemzeti liberálisok koalíciója sem kizárt, habár 2002-ben a két kormányzó párt összeveszett, a demokraták kiléptek a koalícióból, a nemzeti liberálisok egy része pedig követte őket ellenzékbe.

A legkisebb esélye a demokrata-liberálisok és a szociáldemokraták koalíciójának van. A nemzeti liberálisok és a szociáldemokraták koalíciója mellett érvelt a Transindexen Marius Cosmeanu politikai elemző, aki szerint személyes kapcsolatok miatt jól tudna együtt kormányozni a két párt. Az is kettejük koalíciójának esélyét erősítheti, hogy a szociáldemokraták eddig ellenzékből támogatták PNL–RMDSZ kisebbségi kormányt.

A választás érdekessége, hogy a diaszpórában szavazó több mint 15 ezer románnál az otthon győztes szociáldemokraták csak a fölényes nyertes demokrata-liberálisoktól és a második nemzeti liberálisoktól messze leszakadva a harmadik helyre futottak be. És ha a külföldön élő romániaiakon múlik, akkor az RMDSZ nem került volna be a képviselőházba és a szenátusba, a Nagy-Románia Párt viszont ez utóbbi testületnek a tagja lehetett volna.

A mostani választáson is mind a 18 kisebbségi szervezet egy-egy képviselője bejutott az új parlamentbe. A legtöbb szavazatot a Pro-Europa Roma Párt (44 037), a Német Demokrata Fórum (23 109) és a Zsidó Közösségek Föderációja (22 393) gyűjtötte. A kisebbségiek hagyományosan a mindenkori kormány mellett szoktak szavazni, mivel a hatalmon lévők teljesíteni szokták kéréseiket.