Hazugsággal, összeesküvéssel vádolta Busht Ahmadinezsád

Irak ügyében hazudott, szeptember 11-vel kapcsolatban titkolózik, vádolta George W. Busht levelében Mahmud Ahmadinezsád. Az iráni elnök hétfőn kelt leveléből kiszivárgott részletek alapján Ahmadinezsád nem törekszik barátságra az Egyesült Államokkal.

Az Egyesült Államok nem is kíván hivatalos, írásos választ adni Ahmadinezsád levelére. "Már régesrég válaszoltunk" - utalt az amerikaiak korábbi követeléseire Condoleezza Rice. Mint mondta, Ahmadinezsád levele alkalmatlan arra, hogy az alapján értelmes párbeszéd alakuljon ki az iráni atomválságról és az egyéb vitás ügyekről - mint amilyen az Izrael-ellenes terrorcsoportok támogatása vagy az iraki belügyekbe való beavatkozás kérdése.

Meghazudtol, összeesküvéssel vádol

Ahmadinezsád 18 oldalas levelét nem hozták nyilvánosságra, de a kiszivárgott részletek alapján a szankciókkal fenyegetett iráni elnök nem volt túl udvarias. "Irak ügyében hazugságok hangoztak el. Kétlem, hogy a hazugság bármely kultúrában elfogadható lenne" - bírálta Busht Ahmadinezsád a Reuters értesülései szerint.

A brit hírügynökség birtokába került részletek szerint Ahmadinezsád kétségbe vonta Izrael létjogosultságát. "Hogyan lehet ezt a jelenséget [Izraelt] racionálisan megmagyarázni" - kérdezte a tavaly Izrael térképről való lesöprését javasló iráni elnök.

Ahmadinezsád összeesküvés-elméleteket is olvashatott. "Miért hallgatják el a [szeptember 11-i] támadások egyes részleteit? Miért nem árulják el, kik mulasztották el kötelességüket?" - faggatta Busht.

Térjen meg Istenhez

Az iráni elnök levele végén még vallásosságában is támadta az újjászületett keresztény, mélyen hívő Busht. "A világ népei egyre inkább egy fő fókuszban gyűlnek össze, ez pedig a Mindenható Isten. Maga nem akar csatlakozni hozzájuk?" - írta.

Az amerikai diplomácia szerint a levél semmi újdonságot nem tartalmazott. Az atomválságot egy félmondat erejéig érintette csupán Ahmadinezsád, amikor a nemzetek alapvető jogának minősítette a "tudományos kutatás+fejlesztést".

Diplomáciai kudarc

Az Egyesült Államok véleménye szerint a levél semmit nem változtatott a helyzeten, továbbra is a diplomácián van a hangsúly. E téren az Egyesült Államok amúgy hétfőn kudarcot vallott. Az iráni atomválság ügyében kettős játszmát játszó, a fegyverkezést szavakban elítélő, de Irán és saját gazdasági érdekeit védő Kína és Oroszország ellenállása miatt nem sikerült megállapodnia az Iránt immár ténylegesen szankciókkal fenyegető biztonsági tanácsi határozat tervezetéről.

Az iraki háború idején még az Egyesült Államok ellenfelének számító Franciaország, illetve a britek és az amerikaiak közös munkájával készült tervezetről kedden folytatták az egyeztetést a három előterjesztő ország, a BT-ben vétójoggal bíró Oroszország és Kína, illetve Németország külügyminiszterei. A nap végére sikerült az egyetértés látszatát fenntartó kompromisszumot kötniük, eszerint nem nyújtanak be határozattervezetet, de az Iránnal való tárgyalásokon részt vevő három Európai Uniós tagállam, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország külügyi igazgatói listát állítanak össze arról, milyen előnyökkel járna Irán számára, ha felhagyna atomprogramjával, ellenkező esetben pedig milyen szankciókkal súlythatják.

Korábban francia diplomáciai forrásokra hivatkozó hírügynökségi jelentések még arról számoltak be, hogy a határozattervezetet Kína és Oroszország álláspontjától függetlenül benyújtják, még ha ez szakítópróbát is jelentene az iráni atomfegyverkezés megfékezésében egyaránt érdekelt, de sok tekintetben mégis megosztott állandó BT-tagok között.