Iraki sémára rendeznék az iráni válságot?

Már az Irán elleni háborúra készülnek az amerikai kormány harciasabb tagjai, írja a Guardian. Az iráni atomválság ügyében hétfőn kezdődő ülésén hozza meg végleges döntését az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége (NAÜ), ami már február elején, az ideiglenes jelentés elfogadásakor az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé utalta az ügyet.

Nem engedtek

A BT február 4-én egy hónapos haladékot adott Iránnak, és a NAÜ végleges jelentésének megvárása mellett döntött. Az eltelt időben azonban nem történt előrelépés, az utolsó lehetőség pénteken szállt el, amikor Irán és az EU tagállamainak egyeztető tárgyalása a kezdés után rögtön fel is bomlott. Irán a Guardian értesülései szerint nem volt hajlandó lemondani urándúsító programjáról még úgy sem, hogy elvileg beleegyezett az iráni urán oroszországi dúsításába.

Az urándúsítás az iráni atomválság kulcsa. Azt még az Egyesült Államok sem vonja kétségbe, hogy Iránnak joga van atomerőműveket működtetni. Az atomprogram körüli titkolózás és a fegyverkezésre is használható dúsított urán hazai előállítását célzó programok miatt a nemzetközi közösségben alapos a gyanú, hogy Irán saját atomfegyver építésén dolgozik. Ezt valószínűsíti a NAÜ egyébként az Egyesült Államokkal szemben álló, Nobel-békedíjjal kitüntetett igazgatója, Mohamed el-Baradei is.

Visszafogott CIA, harcias Pentagon

A Guardian a múlt héten Washingtonban járt brit parlamenti képviselőktől úgy értesült, hogy az Egyesült Államok kormányzata az iraki háborút megelőző helyzethez hasonlóan most is két táborra szakadt. Ahogy 2003 elején, úgy most is a Külügyminisztérium és a CIA ellenzi a katonai csapást, mondván semmilyen biztosíték nincs rá, hogy egy támadás eredményes lehet. Mindez azért furcsa, mert időközben a mérsékelt Colin Powellt az iraki háború egyik fő teoretikusának tartott Condoleezza Rice váltotta a külügyminisztérium élén. Most azonban ő is visszafogott volt. "[Bárhogy döntsön is a NAÜ] az nem jelenti azt, hogy azonnal valamilyen szankciókat kell hoznunk" - mondta.

Harciasabb állásponton vannak az amerikai kormányzat ismert héjái. A Pentagonban már készen áll a légitámadás - atomfegyver bevetését sem kizáró - haditerve. John Bolton, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, a kormányzat neokonzervatív szárnyának oszlopos tagja is a katonai fenyegetés fontosságát hangsúlyozta.

"Tudniuk kell, hogy minden lehetőség játszik, és érteniük is kell, hogy ez mit jelent. Több célpontot is megsemmisíthetünk. Elég az atomprogramjuk egyik kulcslétesítményét elpusztítanunk, hogy az egész rendszert bedöntsük" - mondta Bolton a brit képviselőknek a Guardian szerint.

Megint bizonyítanának

A Time magazin értesülései szerint az Egyesült Államok a NAÜ ülését követően titkosszolgálati bizonyítékokat kíván az ENSZ BT elé tárni Irán atomprogramjáról. Ezek egyike egy iráni atomtudós 2004-ben ellopott laptopja, amin a Nagaszakira dobott kezdetleges amerikai atombombához hasonló tervet találtak. Ugyanakkor az amerikai prezentáció biztos sokakban idézi majd Colin Powell 2003 januári prezentációját, amikor az Irak elleni, később hamisnak bizonyult bizonyítékokat mutatta be a BT tagjainak.

A katonai csapás ellenzői - köztük a CIA hírszerzői is - úgy vélik, hogy az iráni atomlétesítmények egy részéről a hírszerzésnek nincs is tudomása. Ezek egy része ráadásul olyan mélyen a föld alatt lehet, hogy képtelenség elpusztítani. Még egy sikeres légicsapás esetén sem tudhatnák biztosan az amerikaiak, hogy mekkora károkat okoztak az iráni atomprogramnak, írja a Guardian.