Irakosat játszott Iránnal Bush

George W. Bush és kormányzata az iraki háború előtt tudatosan elhallgatta azokat a titkosszolgálati jelentéseket, amik kétségbe vonták a Szaddám Huszein tömegpusztítófegyver-programjáról szóló értesülések hitelességét. Úgy tűnik, Bush nem tanult a hibákból. A Washington Post értesülései szerint az elnök már augusztusban, két hónappal elhíresült III. világháborús fenyegetése előtt ismerte a hétfőn nyilvánosságra hozott Nemzeti Hírszerzési Összegzést, ami szerint Irán már 2003-ban, Irak megtámadásának évében felhagyott titkos atomfegyverprogramjával.

A jelentés, ami egyértelműen megerősíti a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) hasonló jelentéseit, komoly fejtörést okozhat a Fehér Háznak. Nicholas Burns külügyminiszter-helyettes szombaton még azért találkozott Párizsban brit, francia, orosz és kínai partnereivel, hogy meggyőzze őket az Irán elleni ENSZ-szankciók szigorításáról.

A Postnak nyilatkozó elemzők szerint a harmadik szankcióhatározat elfogadásának esélye a hírszerzési jelentések nyilvánosságra kerülése után gyakorlatilag nullára csökkent. Ahogy az is nyilvánvaló, hogy Bushnak hirtelen változtatnia kell az eddig a végső soron katonai erő alkalmazásával fenyegető politikáján, a kardcsörtetés helyett diplomáciai úton kell rendeznie nézeteltérését Iránnal.

Különösen megalázó lehet ez azért, mert Irán most joggal hányhatja az amerikaiak szemére eddigi politikájukat. Ugyanakkor a Fehér Ház, ami eddig részleteiben nem kommentálta a jelentést, természetesen igyekszik jó képet vágni a fejleményekhez.

"Összességében a jelentés örömhír" - nyilatkozta például a Postnak Stephen J. Hadley, Bush nemzetbiztonsági tanácsadója. "Egyrészt bizonyítja, hogy jogosak voltak az aggodalmaink Irán atomprogramjával kapcsolatban. Másrészt meg bizonyítja, hogy sikerült eredményeket elérnünk a program megfékezésében" - mondta.

De hogy a helyzet korántsem ilyen derűs az elnök számára, azt jól jelzi, hogy bár hónapok óta ismerték a jelentés tartalmát, a hétfői nyilvánosságra kerülése után hirtelen töröltek egy fehér házi sajtótájékoztatót, majd Hadley-t vetették a sajtó elé.

Az összegzés nyilvánosságra kerülése sok munícióval látta el a Bush Irán-politikáját eddig is bíráló demokratákat. Az elnökjelölt-jelölt John Edwards máris azzal vádolta Bushékat, hogy Cheney alelnökkel az élen direkt háborúra törekedtek Iránnal. Edwards - és Barack Obama - jelölttársukkal, Hillary Clintonnal szemben is támadást indítottak, mert Clinton készségesen támogatta Bush katonai erő bevetésével fenyegető politikáját.

A mérsékeltek - republikánusok és demokraták egyaránt - viszont attól tartanak, hogy most a ló másik oldalára eshet az amerikai politika. Brad Sherman, a Szenátus Külügyi Bizotsága atomfegyverkezés-elleni albizotságának elnöke szerint Irán urándúsítási programja továbbra is aggasztó. Ráadásul ennek létét nem is hírszerzési értesülések, hanem az iráni kormány saját nyilatkozatai támasztják alá, írja a Washington Post.

Így ő arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Államoknak, bár finomabb, diplomatikusabb eszközökkel, de továbbra is nyomást kell gyakorolnia Iránra a teljes program felfüggesztése érdekében.

Keddi, váratlanul összehívott (magyar idő szerint 16 óra 10 perckor megkezdett) sajtótájékoztatóján Bush is ezt a vonalat hangsúlyozta. Az elnök felszólította Iránt az urándúsítás felfüggesztésére, mivel erre alapzva akár titkos atomfegyverprogramot is indíthatna, ami veszélybe sodorná a világot. "Irán veszélyes volt, ma is veszélyes, és veszélyes lesz, ha megszerzi az atomfegyver előállításához szükséges ismereteket" - mondta Bush.