Nincs kompromisszum az atomválságban

Még szerdán meghozhatja várhatóan Teheránt elítélő határozatát az iráni atomválság ügyében a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), írja a BBC. A harmadik napja tartó egyeztetéseken semmilyen előrelépés nem történt az urándúsítás kérdésében.

A NAÜ ülésén felszólaló amerikai küldött, Gregory Schulte szerin Irán 85 tonna urán-hexafluorid gázzal rendelkezik, ebből tíz kezdetleges atombomba legyártásához elegendő dúsított uránt tudnak előállítani. Az amerikai küldött jelentését még nem hozták nyilvánosságra, a kiszivárgott részletekben nincs megjelölve az értesülés forrása.

Nem dúsíthatnak

Irán továbbra is kitart amellett, hogy az urándúsítás polgári célú atomprogramjának kulcsfontosságú része. A nagyhatalmak - köztük immár Oroszország - azonban semmilyen körülmények között nem fogadják el, hogy Irán maga gyártson atomfegyverkezésre is felhasználható dúsított uránt.

"Az nem kérdés. hogy Iránnak joga van polgári atomlétesítményekhez, de ezt úgy kell megoldani, hogy ne fejleszthessen atomfegyvereket" - jelentette ki Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a BBC-nek. Bár Oroszország a hétvégén még egy olyan kompromisszum lehetőségéről tárgyalt Iránnal, ami lehetővé tette volna kis mennyiségű urán iráni dúsítását, immár Moszkva is az amerikaiak mellé állt és az urándúsítás felfüggesztését követeli.

Keddi washingtoni látogatása után Szergej Lavrov orosz külügyminiszter határozottan elutasította az iráni urándúsítást megengedő kompromisszumot.

Nincs haladás

A NAÜ ülésén a szakértők nem várnak meglepetéseket. A szervezet február elején, előzetes jelentésében már elítélte az iráni atomprogramot és a kérdést már akkor a Biztonsági Tanács (BT) elé utalta. Az Irán ellen akár szankciókat is életbe léptethető testület a vétójoggal bíró Oroszországra és Kínára - előbbi az iráni atomerőművek építésében érdekelt, utóbbi olaja és földgáza javát Teherántól vásárolja - tekintettel egy hónapos haladékot adott Iránnak a határozathozatal előtt.

Bárhogy is dönt végső határozatában a NAÜ, a BT-ben nem várható gyors döntés. Az Irán elleni szankciók hatékonyságát többen vitatják, főleg mert Irán olajembargót hirdethet, ami komoly gazdasági nehézségeket okozhatna az amúgy is olajhiánnyal küzdő Nyugatnak.

Megoldás nélkül

Bár már az európai hatalmak sem látnak sok esélyt a kérdés diplomáciai rendezésére - Franciaország, Nagy-Britannia és Németország gyakorlatilag már februárban felfüggesztette három éve tartó tárgyalásait Teheránnal -, a konfrontációtól még ódzkodnak. Oroszország nem támogatja, Kína határozottan ellenzi.

Az amerikai kormányzat is megosztott. Míg Bush közvetlen környezetében és a Pentagonban már a haditerveket finomítják, a CIA és az amerikai külügyminisztérium elhibázottnak tartja a támadás ötletét. Az iraki konfliktusban még háborúpárti Condoleezza Rice külügyminiszterként már a szankciók azonnali bevezetését is elhamarkodott lépésnek tartaná.