A román fiatalok 88 százaléka elhagyná hazáját

Két héttel ezelőtt a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) felvetette, Magyarország korlátozhatná két, újonnan az EU-hoz csatlakozó állam, Bulgária és Románia polgárainak munkavállalását. Bár a döntés közel sem végleges, így mi ugyanazt a korlátozást alkalmaznánk az új belépőkkel szemben, mint ami ellen Magyarország 2004-es EU-csatlakozása óta lobbizik.

Két évig korlátoznánk őket?

Első körben két évig nem vállalhatnának szabadon munkát nálunk a román és a bolgár állampolgárok. Az intézkedéseket két év múlva felülvizsgálná a kormány, és ha úgy látja, nem okozna zavarokat a munkaerőpiacon a módosítás, feloldhatja a szigorú szabályokat.

A magyar illetékesek döntése különösen érdekesnek tűnik egy frissen napvilágot látott világbanki tanulmány fényében. A Világbank szerint ugyanis a romániai fiatalok 88 százaléka gondolt már arra, hogy elvándorolna hazájából. A 15-24 éves korosztályra vonatkozik ez az adat, és azt fejezi ki, hogy ennyien távoznának délkeleti szomszédunktól, ha erre legálisan lehetőségük nyílna.

Különböző adatok a román kivándorlásról

A magyar szakminisztérium ugyanakkor ennél szélesebb körben gyűjtött adatokra támaszkodik, egy 2002-es Eurobarometer-felmérésre hivatkozott a döntést indokló háttéranyagában.

Az SZMM információi szerint Romániában a 15 évesnél idősebb lakosság 4,6 százaléka már gondolt arra, hogy külföldön vállalna munkát, 1,8 százalék már konkrét lépéseket is tett ennek érdekében. Bulgáriában 6,1 százalék, illetve 2,5 százalék ugyanezen állampolgárok aránya. (Az összehasonlítás kedvéért, a 2002-es adatok szerint Magyarországon 1,8 százalék és 0,4 százalék volt a két szám.)

A pályaudvar-effektus

Kiss Péter munkaügyi miniszter az úgynevezett pályaudvar-effektust is érvként hozta fel a korlátozás mellett. Ennek lényege, hogy ha az EU tagállamaiban a korlátozások kerülnek túlsúlyba, akkor a piacukat megnyitó tagállamokban előfordulhat, hogy tömegesen várakoznak a megfelelő pillanatra, amikor legálisan vagy akár illegálisan továbbmehetnek a célországba.

Kiss félelmeit azért nem teljesen támasztják alá a mostani világbanki felmérés adatai. Igaz ugyan, hogy tíz romániai fiatal közül kilencen kivándorolnának, de csak egyötödük szeretne tartósan letelepedni (potenciális) új hazájában.

Rosszabb arány, mint Bangladesben, Etiópiában és Irakban

A román lap, a Curierul National egyébként a Mediafax hírügynökségre hivatkozva számol be a világbanki adatokról, amelyekben az a döbbenetes, hogy Románia ezzel az aránnyal, mármint a 15-24 éves korosztály 88 százalékos kivándorlási hajlandóságával olyan országokat előz meg, mint Etiópia (80 százalék) vagy Banglades (78 %), Irak (76 %) és Malajzia (57%).

A román kivándorlást három tényező hajtja a bukaresti média szerint: a családalapítás, az iskolakeresés és a munkavállalás külföldön. A román férfiak egyébként valamivel nagyobb arányban mennének külföldre, mint a nők.

A most nyilvánosságra került adatok megerősítik a korábbi felméréseket. Az UNICEF, az ENSZ gyermekvédelmi szervezete 2001-ben úgy találta, hogy a 9-17 éves korosztályból Romániában 41 százaléknyian szeretnének Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában dolgozni a jövőben.