Medvegyev-választást tartanak az oroszok

Vasárnap elnökválasztást tartanak Oroszországban, ahol csaknem százmillió szavazásra jogosult orosz állampolgárt várnak a szavazóhelyiségekbe. A győztes az államfői székből májusban távozó Vlagyimir Putyint váltja majd, aki az orosz alkotmány értelmében második mandátumának lejártával nem maradhatott elnök.

Bár a szabályok értelmében, ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok felét, akkor három héttel később a két legjobb jelölt közül a második fordulóban kerül ki a győztes, ezúttal egészen biztos, hogy már este kiderül a végeredmény: Dimitrij Medvegyev elsöprő győzelme azóta nem kérdés, hogy Putyin hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy őt szemelte ki örökösének.

Lefutott meccs

Az Independent szerint egyedül a részvétel lehet kérdéses Medvegyev megválasztása kapcsán. A lap szerint a Kreml ugyanis mindenképpen fontosnak tartja, hogy vasárnap többen menjenek el szavazni, mint az egyébként magas, 64 százalékos részvételt hozó decemberi parlamenti választáson. A korábbinál alacsonyabb részvételt ugyanis egyes elemzők úgy interpretálhatják, hogy az oroszok nem lelkesednek túlzottan Putyin saját utódjelöltjéért, ami így nem kedvezne Medvegyev nemzetközi megítélésének.

A kétharmados győzelem ugyanakkor még alacsony részvétel esetén is biztosra vehető, de Medvegyev akár a szavazatok 80 százalékát is megszerezheti. Az elmúlt hetekben olyannyira borítékolni lehetett a Putyin Egyesült Oroszország pártjának színeiben induló Medvegyev győzelmét, hogy esetében még a szokásos választási kampányról sem beszélhetünk. A Gazprom elnöki posztját is betöltő jelölt ugyanis hivatalosan nem is kampányolt, és a jelöltek közös vitáin sem vett részt.

Igaz, erre nem is nagyon volt szüksége, mivel már korábban is két éven keresztül szinte mindennap találkoztak vele az emberek a tévéhíradóban, amikor a nagy állami beruházások felelőseként mindig valamilyen építkezést adott át, vagy szociális támogatást osztott. A legutolsó hetekben már azt is naponta bemutatták, ahogy első miniszterelnök-helyettesként felkeres egy gyárat, kórházat vagy éppen műjégpályát. De elfogadottságához hozzájárultak az országszerte kiragasztott plakátok is, amelyeken Medvegyev Putyin és az "Együtt győzni fogunk" szlogen társaságában látható.

A Putyin közeli barátjának és bizalmasának számító új elnök személye miatt elemzők szerint az átlagos orosz választó nem sokat fog észrevenni a váltásból, mivel az országot ugyanaz a belső kör irányítja majd, mint eddig. Az Index elemzéséből ugyanakkor kiderül, hogy a háttérben az említett körön belül azért komoly harcok dúlnak a különböző érdekcsoportok között.

Egy elnökválasztás illúziója

A külön utakon járó Medvegyev mellett azért a maradék három elnökjelölt még elkampányolgatott, sőt, a vitákon annyira hevesen egymásnak estek, mintha lett volna bármilyen kis esélyük is a győzelemre.

A trióból a kommunista és a szélsőjobboldali jelölt már jól ismert szereplője a Szovjetunió felbomlását követő időszak politikai küzdelmeinek. Kettőjük közül valószínűleg a decemberi parlamenti választások eredményét lemásolva a Kommunista Párt vezetője, Gennagyij Zjuganov kap több szavazatot, a közvélemény-kutatások 10-15 százalékos eredményt jósolnak neki. A kapitalizmust barbarizmusnak tartó jelölt természetesen azonnal pénzosztásba kezdene, leginkább pedig arról ismert, hogy 1996-ban annyira jól szerepelt Jelcin ellen, hogy 32 százalékos eredménye miatt második fordulót kellett tartani az elnökválasztáson - ez azóta sem ismétlődött meg.

Vlagyimir Zsirinovszkij decemberben szintén parlamentbe jutó Liberális Demokrata Pártjának nevével ellentétben szélsőjobboldali, nyugatellenes és antiszemita nézeteiről ismert. Amellett, hogy Oroszország katonai erejének növelésével kampányolt, a sokak által csak bohócnak tartott jelölt leginkább szemtelen, konfliktuskereső stílusáról ismert: az egyik tévévitán például annyira elborult az agya, hogy ököllel ütlegelni kezdte egyik ellenfelének segítőjét. A Kremlt ugyanakkor legtöbbször nem bírálja nyíltan. Az előzetes felmérések alapján 10 százalék környékén végezhet.

Andrej Bogdanovról nem sokat lehet tudni, azon kívül, hogy hivatalosan nyugatbarát és legfontosabb programpontja is Oroszország felvétele az Európai Unióba. A kritikusok szerint egyértelműen Putyinék nyomták be a versenybe, hogy fenntartsák a demokratikus választás illúzióját és kiszorítsák a valódi ellenzékieket. Bogdanov ugyanis az egyetlen olyan jelölt, akinek sikerült összegyűjtenie a jelöltséghez szükséges 2 millió aláírást, három ellenfele ugyanis parlamenti párt jelöltjeként alanyi jogon részt vehet a küzdelemben.

Az aláírásgyűjtéssel a liberális ellenzéki vezetők is megpróbálkoztak, azonban Garri Kaszparov korábbi sakkvilágbajnok jelöltségét technikai indokokkal utasította el a központi választási bizottság, míg a korábbi miniszterelnökből Putyin kritikusává lett Mihail Kaszjanov esetében a bizottság azt állította, hogy a jelölt a szükséges 2 millió aláírás egy részét meghamisította. Egy másik fontos ellenzéki vezető, Borisz Nemcov pedig már inkább a legelején feladta az egészet, mondván, hogy semmi értelme részt venni egy teljesen lefutott versenyben.