Berlusconi több frontos háborúja

A két ország gazdasági és kulturális kapcsolatai mellet az Európai Unió bővítése az egyik kulcstémája Orbán Viktor kormányfő és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök csütörtöki, budapesti találkozójának. A villámlátogatás a hivatalos tájékoztatás szerint Orbán 2000 decemberében tett római látogatásának viszonzása. A magyar kormányfő egyébként tavaly májusban is találkozott az olasz miniszterelnökkel.

A jóslatok részben beigazoldótak

Bár tavaly májusi, választási győzelmét követő beszédében Berlusconi az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok erősítését ígérte, a kormányfő megítélése az Európai Unió részéről igencsak kritikus. Berlusconi későbbi lépései és kijelentései ugyanis részben beigazolták azokat a jóslatokat, hogy a jobboldal kormányra kerülésével gyengül Olaszország eddigi unió iránti elkötelezettsége.

A Berlusconi- kabinetben az intézményi reformok minisztereként tevékenykedő populista Umberto Bossi például minden adandó alkalommal hangoztatja, a Nyugat Szovjetuniójának, kommunisták és szabadkőművesek gyülekezetének tartja az uniót, nemrégiben pedig lemondásra kényszerültaz EU elkötelezett hívének számító Renato Ruggiero pénzügyminiszter, mivel nem tudott megegyezni a kabinet több tagjával, így magával Berlusconival sem Olaszország uniós politikáját illetően. A kormányfő, aki a lemondás után saját kezébe vette a külügyi tárcát, korábban ki is jelentette: Ruggiero csupán technikai végrehajtó, az ország uniós politikáját ugyanis ő irányítja. Ruggiero távozása után egyébként az EU tagországok több vezető politikusa is aggodalmát fejezte ki az "unió-ellenes" szárny felülkerekedése kapcsán.

Szintén jelzésértékű volt, a tagállamok körében pedig visszatetszést keltett, hogy Berlusconi ragaszkodott ahhoz, hogy az unió intézményi reformját előkészíteni hivatott alkotmányozó gyűlés tagja Gianfranco Fini, a poszt-fasiszta Nemzeti Szövetség vezetője legyen. Megütközéssel fogadta emellett Európa Berlusconi azon kijelentését is, amikor a szeptember 11-i merényletek után kijelentette: a nyugati civilizáció és a globalizált világ fölényben van más kultúrákkal, így az iszlámmal szemben is. A kormányfő a nemzetközi visszhang hatására magyarázkodásra kényszerült, ám kijelentését nem vonta vissza. .

Perek és összeférhetetlenség

Külpolitikai lépései mellett folyamatos kritika éri a médiamágnásból miniszterelnökké lett Berlusconit állítólagos maffiakapcsolatai miatt, emellett a kormányfővel szemben többek között adócsalás és vesztegetés címén több per is folyamatban van.

A mai napig - csütörtökön oldotta fel ugyanis részben az olasz képviselőház a miniszterelnök összeférhetetlenségét - bírálták amiatt, hogy a hat nemzeti tévécsatornából három (Italia 1, Rete 4, Canal 5 ) a tulajdonában van, amihez még a legnagyobb olasz filmvállalkozás is társul. A kritikusok szerint Berlusconi hatalmi pozíciójából egyszerre van befolyással az állami közszolgálati tájékoztatásra és saját televíziós hálózatára, függetlenül attól, hogy a konkrét gazdasági irányítás nem az ő kezében van. Berlusconi egyébként az olasz választások előtt pár nappal bejelentette, amint lehet, feloldja az összeférhetetlenséget, és túlad médiabirodalmán.