Továbbra is az atomfegyverek jelentik a legnagyobb veszélyt

A jelentés nem ítéli el Észak-Koreát, annak ellenére, hogy Phenjan azt állítja, rendelkezik atomfegyverrel. Ehelyett pusztán annyit állapít meg: minden ország maga viseli a fegyverkezésével járó következményeket. India és Pakisztán - amelyek a múltban több háborút is vívtak egymással a vitatott hovatartozású Kasmír tartomány ellenőrzéséért - a kutatók szerint egyaránt készek nukleáris fegyvert bevetni. "A helyzet a jövőben várhatóan rosszabbodni fog, mivel a két ország folytatja atomfegyverek telepítését", szerepel a jelentésben.

Irán nem problémás

Iránnal kapcsolatban a tanulmány arra figyelmeztet: az ország az atomsorompó-egyezmény leple alatt atomfegyver kifejlesztésén munkálkodhat. Teherán eddigi lépései nem törvénytelenek, a megfigyelők - köztük a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség - tudtak az új iráni létesítményekről, nyilatkozta Shannon Kile, a jelentést készítő csoport egyik tagja az AP amerikai hírügynökségnek. "Sok megfigyelőt aggaszt azonban az, hogy ezek az új létesítmények bizonyos átalakításokkal alkalmasak fegyvergyártásra is" - tette hozzá a kutató.

Terrorizmus

Az al-Kaida afganisztáni hálózatának csaknem teljes megsemmisítése ellenére a terrorizmus továbbra is világméretű probléma - szögezi le a jelentés. A kutatóintézet javaslata szerint csak egységes fellépéssel érhető el siker ezen a területen. A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy jelentős mennyiségű nukleáris anyag tárolása nincs megfelelően megoldva csaknem egy tucat országban.

Nőttek a katonai kiadások

A világban összesen mintegy 6 százalékkal nőttek a katonai célú kiadások 2002-ben. A 795 milliárd dollár 43 százalékát az Egyesült Államok költötte el - messze felülmúlva a többi ország katonai eszközökre fordított kiadásait: Japán, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és Németország együttes katonai kiadásai is csak az említett összeg 23 százalékát érik el. Oroszország - amely 2002-ben továbbra is a világ első számú fegyverexportőre - 12, Kína 18 százalékkal növelte a katonai költségvetését. A növekedés mindkét ország esetében a hadsereg modernizációjával magyarázható. A stockholmi kutatóintézet ugyanakkor rámutat arra is: az elmúlt öt év adataival összehasonlítva 2002-ben zajlott a legkevesebb fegyveres konfliktus a világban.