Vérdíjat tűztek ki Soros fejére

Soros György amerikai üzletember a fenyegetések miatt lemondta felszólalását, amelyet e héten tervezett elmondani a kapitalizmus válságáról egy bangkoki sajtóklubban. Thaiföldön bizonyos körökben felzúdulást váltott ki, amikor kiderült, hogy Soros az országba készül, ahol sokan az ő spekulációs alapjait tartják felelősnek az 1997-es ázsiai pénzügyi válság kirobbanásáért. A beszéd ellen internetes üzenetekben is tiltakozók közt volt olyan, aki "sátánnak", "Drakulának" vagy "tolvajnak" nevezte őt. Mások vérdíjat tűztek ki a fejére, pontosabban arra, hogy dobálják meg fekáliával és egyéb dolgokkal.

Soros elismeri, hogy a profit reménye mozgatta

Soros György

Soros annak idején tagadta, hogy személy szerint ő lenne a felelős a pénzügyi csődért, de azt elismerte, hogy befektetési alapjait a profit reménye mozgatta. A thaiföldi gazdaság abban az időben már egyébként is válságjeleket mutatott: nagy külkereskedelmi deficitet halmozott fel, a helyi valutát túlértékelt szinten tartották, és a spekuláció az égbe hajtotta az ingatlanárakat, ezért nem tudták kivédeni a spekulációs támadást. A thai politikai rendszer pedig arról volt híres, hogy hihetetlen méreteket öltött a korrupció, illetve a gazdasági és politikai élet összefonódása.

Egy bangkoki politikai aktivista, aki egyébként úgy vélekedett, Sorosnak joga beszélni, az AP-nek elmondta: legalább egy tüntető korábban maga is a thai pénzpiacon folytatott spekulációból szerezte vagyonát.

Kapitalisták és antikapitalisták a szegénység okairól

17 milliárd dollárnyi adósságelengedés A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank egyébként 1996-ban elfogadta a súlyosan eladósodott országok adósságának elengedéséről szóló programot, melynek keretein belül 2001-ig több mint 17 milliárd dollárnyi adósságelengedést ütemeztek be.

,,Éles vitává" fajult az a videokonferencia, amit a Világgazdasági Fórum Davosban ülésező résztvevői folytattak a Porto Allegre-i Szociális Világfórum tagjaival a hétvégén. A BBC beszámolója szerint a davosiak a szegénység okairól és az adósságállomány elengedéséről fejtették ki álláspontjukat, míg a globalizáció ellenfelei képmutatással és embertelen nézetek hangoztatásával vádolták meg őket. A globalizáció radikális kritikusai szerint a ,,davosi kapitalisták" szövetsége a világ szegény országainak rabszolgasorba juttatására tör, legfontosabb eszközeik ebben pedig a nagy nemzetközi pénzügyi intézetek, mint a Világbank vagy a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

Soros György a megvesztegethető afrikai politikai vezetőket kárhoztatta a fekete kontinens szegénységéért, míg a mozgalmárok ezért a fejlett ipari országokat teszik felelőssé, akik úgymond ,,önzően" kölcsönöznek a harmadik világ államainak.