További Külföld cikkek
- Libanoni források szerint Izrael folytatta támadásait a tűzszünet ellenére
- Megijedt a román elit, a kínai TikTokot vádolják a vasárnapi vereség miatt
- Ön felszállna egy sofőr nélküli városi buszra?
- Évek óta nem látott hadműveletet indítottak lázadók Szíriában
- Zelenszkij tanácsadója: Orbán Viktor nem oroszbarát, hanem maximálisan pragmatikus
Halálra ítélték vasárnap első bagdadi perében Szaddám Huszein volt iraki elnököt. Az előző rendszer vezető tisztségviselőinek bűnpereiben eljáró iraki különleges törvényszék ítélete szerint akasztófán végzi a volt forradalmi bíróság vezetője is.
Az iraki különleges törvényszék vasárnap kezdte meg újabb tárgyalását és az ítélethirdetést Szaddám Huszein előző iraki elnök és hét vádlott-társa büntetőperében: az elnököt, a forradalmi bizottság elnökét, Avad Hamed al-Bandart és Szaddám testvérét, Barzan Ibrahim at-Tikrítit halálra ítélték.
A volt alelnök, Taha Jaszin Ramadán életfogytiglant kapott, három alacsonyabb rendű vádlottra pedig 15-15 év szabadságvesztést szabtak ki. A Baasz párt egyik volt tisztviselőjét felmentették.
A volt diktátor ellen több ügyben is folyik büntetőeljárás, és mindegyik esetben olyan súlyú a vád, hogy bármelyik perben halálra ítélhetik. Ma a Dudzsail nevű síita faluban végrehajtott 1982-es mészárlással összefüggő büntetőperben hoztak ítéletet.
Golyót kért
Az iraki törvények szerint a halálos ítélet utáni fellebbezés automatikus, de ennek elbírálása hetekig tarthat és várhatóan kudarccal zárul majd. Ha a fellebbezés eredménytelen, az ítéletet harminc napon belül végre kell hajtani, de ehhez Irak hárompárti elnökségének minden tagja alá kell írja a kivégzésről szóló papírokat.
Bár Szaddám Huszein golyó általi halált kért, a törvények szerint az ítéletet csak akasztással hajthatják végre. Az még nem világos, hogy a halálos ítélet végrehajtható-e azelőtt, hogy az ítélőszék a többi vádpontban határozott volna.
Szaddám ügyvédei korábban azzal vádolták az iraki kormányt, hogy beleavatkozik a per menetébe, de kifogásolták az ítélet időzítését is, ami mindössze két nappal előzi meg az amerikai kongresszusi és képviselőházi választásokat. George W Bush pártja a jelek szerint elveszítheti a Kongresszus feletti befolyását, aminek egyik oka, hogy a szavazók elégedetlenek azzal, ahogy a republikánusok az iraki válságot kezelik.
Bush: az iraki demokrácia vívmánya a halálos ítélet
George Bush amerikai elnök vasárnap a fiatal iraki demokrácia "nagy vívmányának" nevezte a Szaddám Huszein megbuktatott iraki diktátor elleni halálos ítéletet.
Bush mérföldkőnek nevezte az ítéletet az iraki nép azon erőfeszítésében, hogy a jog uralmával váltsa fel a zsarnok uralmát. "Ez nagy vívmány a fiatal iraki demokrácia és alkotmányos kormánya számára" - jelentette ki az elnök a texasi Waco repülőterén, mielőtt Nebraska és Kansas államokba utazott volna kampánykörútra.
Halál Irak ellenségeire!
A volt elnök szokásos fekete öltönyében és fehér ingében jelent meg az ítélethirdetésen, majd kezében a Koránnal elfoglalta helyét. Rauf Rasid Abder-Rahman vezető bíró felszólította, hogy állva hallgassa a bíróság döntését, de a tiltakozó egykori elnököt végül a bíróság alkalmazottainak kellett kiemelnie a székből.
"Allah Akbar! (Isten hatalmas!)- kiáltott fel a diktátorként világi államot irányító Szaddám, miután a bíró kihirdette a halálos ítéletet. Ezután a BBC beszámolója szerint azt kiabálta, hogy "Éljen Irak, az iraki nép, és halál az ellenségeire!" A volt iraki vezető arcán felháborodottság és düh tükröződött. Később az ügyvéde szerint viszont arra bíztatta az irakiakat, hogy "bocsássanak meg mindenkinek, aki letért a jó útról, amennyiben lemond hivataláról, ne legyenek haragosak azoknak az országoknak a polgáraira, amik agressziót követtek el Irak ellen, és legyenek nyitottak a megbocsátásra."
Merénylet miatt állt bosszút
Szaddám Huszeinnek és hét vádlott-társának először azért a mészárlásért kellett felelnie, amelyet az iraki hatóságok Dudzsail síita helységben követtek el.
- Kirkuk ágyúzása
- Az iraki hadsereg Kuvaitból való kiűzését követően kitört dél-iraki síita felkelés véres leverése 1991-ben
- A dudzsaili mészárlás, amelyben a város 148 lakóját ölték meg egy Szaddám elleni merényletkisérlet miatt 1982-ben
- Több ezer síita kurd 1980-as elűzése észak-iraki lakóhelyéről a szomszédos Iránba
- A Halabdzsa kurd település ellen 1988-ban vegyi fegyverrel végrehajtott, becslések szerint ötezer ártatlan életet követelő támadás
- A befolyásos kurd Barzani-klán 8 ezer tagjának lemészárlása 1983-ban
- Kuvait lerohanása 1990-ben
- Vallási vezetők kivégzése 1974-ben
- Politikai ellenfelek kivégzése
- Vallási, világi és politikai pártok üldözése
- A mezopotámiai síkság 1991-ben megkezdett lecsapolása
A síita településen 1982-ben sikertelen merényletet hajtottak végre az elnök gépkocsioszlopa ellen; a merénylők bosszút akartak állni azért, hogy a rendszer 1980-ban meggyilkoltatta Mohammed Bakr asz-Szadr nagyajatolláhot. Ő volt az Iszlám Hangja (Iszlám Dava) síita párt alapítója.
A sikertelen támadás után Szaddám kísérői a helyszínen agyonlőttek számos férfit. Néhány összeesküvőnek azonban sikerült elszöknie.
A rajtaütés megtorlásaként a diktátor bombáztatta Dudzsailt, és leromboltatott ültetvényeket, amelyek a lakosság létalapjául szolgáltak. Később kivégeztetett több mint 140 férfit és ifjút. Több száz lakost - férfiakat, asszonyokat, gyermekeket, sőt aggastyánokat is - a hírhedt Nugra Szalman börtönbe küldtek; ez volt az ország egyik legszörnyűbb fegyintézete. A börtönlakók közül sokan meghaltak a fogva tartás embertelen körülményei következtében, mások nem élték túl a kínzásokat.
A kivégzésekről dokumentumok maradtak fenn, hasonlóképpen megmaradtak a túlélők tanúvallomásai. Ez az oka annak, hogy a volt iraki elnök elleni vádak közül először a dudzsaili vérengzés ügyében indítottak pert.