További Külföld cikkek
- Mégsem akar szenátor lenni Donald Trump fiának felesége
- Lezuhant egy kisrepülőgép egy brazíliai üdülővárosban
- Túlélhető az atomcsapás a saját magánbunkerünkben?
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
Ioan Rus belügyminisztert október 27-én választották meg a kormányzó Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnökévé. A friss elnök-belügyminiszter egy, "Erdély szociáldemokrata programja" című dokumentumában magyarokkal kapcsolatos félelmeit is ismertette, és egyben felelevenítette a Har-Kov ügyet.
Magyar "belső anyaország"
A dokumentum szerint Magyarország egy olyan "belső anyaországot" akar létrehozni a romániai Hargita, Kovászna és Maros megyékben, amely főszerephez jutna Erdély többi részének fejlesztésében is és ezzel gazdasági ellenőrzés alá próbálja vonni a térséget. A Hargita és Kovászna megyékben kisebbségben lakó románoknak pedig el kell viselniük a magyar szervezetek és a helyi közigazgatás szegregációs, kirekesztő politikáját.
"Hargitában és Kovásznában a románok diszkrimináció áldozatai etnikai hovatartozásuk miatt. Igyekeznek megakadályozni, hogy bármilyen román állampolgár letelepedjen ebben a térségben. Sőt, ebben a térségben a román állam jelentős mértékben elveszítette a fennhatóságát" - szögezte le a belügyminiszter.
Magyar enklávé, gazdasági ellenőrzés, mítoszrombolás
Díszes székelykapu. A magyarok ellenőrzése alatt van |
"Egy dolognak azonban teljesen világosnak kell lennie: nem fogadunk el Erdély felett megosztott szuverenitást, amelyet oly gyakran propagálnak Budapesten" - szögezte le a belügyminiszter.
A magyar befektetőket akarják elriasztani
Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a magyar befektetőket szeretnének elriasztani egyesek, de ha valaki a tőkét "etnikailag" különbözteti meg, csak azt tudja elérni, hogy semmilyen tőke ne jöjjön. Eckstein Kovács Péter, Kolozsvár szenátora számadatokkal próbálta cáfolni a belügyminiszter nyilatkozatait: így például a kovásznai nagyvállalkozásoknak csupán 19 százaléka van magyar állampolgárok kezében, 62 százalékuk a románoké, 13 százalékuk a belgáké, és hat százalékuk a görögöké.
A titkosszolgálat, az államfő egyetért a belügyminiszterrel
|
A hét elején, kedden Ion Iliescu államfő következett, aki szóvivőjén keresztül kijelentette: megalapozottaknak tekinthetők azok a félelmek, amelyek Hargita és Kovászna megye enklavizálódását vetítik elő. Az elnök szerint a törvény szigorú és egyforma betartása jelenthetné a megoldást.
Miniszterelnöki magyarázatot kérnek
Szerdán pedig a parlament SRI bizottságának elnöke is sodródott a nyilatkozatfolyamattal: Ion Stan szerdai nyilatkozata szerint igazolódnak a korábbi félelmek. Stan szerint a "Székelyföldként" ismert területen megalakultak az "önkormányzatok", és meg is erősödtek. A közigazgatásban szerepet vállaló magyarok pedig a román állam szerepének csökkentésével egy "önkormányzott autonóm magyar zónát" szeretnének kialakítani.
A Nemzeti Liberális Párt a parlament különleges ülésén szeretné megtárgyalni a problémát. A párt elnöke, Radu F. Alexandru szerdán magától a miniszterelnöktől, Adrian Nastasétól kérte: magyarázza meg a Hargita-Kovászna megyékben kialakult helyzetet. Ha a miniszterelnök nem kívánja ezt a magyarázkodást, a párt bizalmatlansági indítvány beterjesztésével fenyegetőzött.