Székely autonómia közfelkiáltással

"Autonómiát Székelyföldnek - Szabadságot a székelységnek!" kiáltással fogadta el a tömeg a Székely Nagygyűlés autonómia-kiáltványát a romániai Székelyudvarhelyen. A dokumentum hivatkozik az Egyesült Nemzetek 1993-ban szervezett Konferenciájának Bécsi Deklarációjára, amely szerint az önrendelkezés minden népnek joga - így a székelységnek is. Megemlíti azt is, hogy az Európai Parlament az önkormányzás és a szubszidiaritás elveinek megfelelő védelmi intézkedéseket ír elő az erdélyi magyarság, a székelység számára, de a romániai hatóságok ennek figyelembe vételére sem hajlandók.

Mivel március 15. Romániában nem munkaszüneti nap, aki nem nyugdíjas vagy diák, annak szabadságot kellett kivennie, hogy eljöhessen. Néhány környékbeli nagyvállalat elengedte dolgozóit az ünnepségre.

A szerda délután két órakor kezdődő székely gyűlésen a szervezők szerint húszezren vettek részt. Tudósítónk ennél szerényebb becslést adott a tömeg méretéről, tapasztalt helyi riporterek 14 ezer emberre tippeltek. A helyiek szerint március 15-én székely nagygyűlés nélkül is össze szokott jönni ennyi ember.

"Itt van velünk egy erős ember"

"Nem fogunk száz évet várni, békés eszközökkel akarjuk kivívni az autonómiát – mondta beszédében Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester. A romániai magyarok sem többet, sem kevesebbet nem érdemelnek, mint ami az európai kisebbségeket megilleti, mondta, példaként Dél-Tirolt és Katalóniát említette. Szerinte az, hogy békés eszközökkel küzdenek céljukért, becsülendő egy olyan korban, amikor máshol fegyverekkel harcolnak ugyanezért. „Ez köszönetet és tiszteletet, és nem becsmérlést érdemel.”

„Itt van velünk egy erős ember”, konferálták fel Tőkés Lászlót, az erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét. Tőkés magyarul és románul is köszöntötte az egybegyűlteket, és a tér névadója, Márton Áron püspök 1946-ban mondott szavait idézte: „szabad néphez méltó életet akarunk élni”. Ma van jog és szabadság, és ez a kettő egyenlő az autonómiával, mondta.

Utalva arra, hogy az RMDSZ politikai machinációval vádolta meg őket, kijelentette, követelik, hogy az RMDSZ kérjen bocsánatot, és térjen észhez, vizsgálja felül az álláspontját az SZNT autonómiakezdeményezésének ügyében. Tőkés megemlítette azt is, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsának közleménye szerint március 15-én nem csak az 1848-as szabadságharcot ünnepeljük, hanem az 1989 utáni közös szabadságharcot is. De ők hol voltak ’89 decemberében, milyen szabadságharcot vívtak akkor, és hol vannak most, tette fel a kérdést Tőkés. (Szavait hatalmas hurrogás fogadta.)

Egyet kell előre lépni

Tőkés László felhívta a figyelmet arra, hogy 1920-ban Erdély és Partium lakosságának 45 százaléka magyar volt, ez az arány mára 20 százalékra csökkent. A valaha tömbmagyar Partiumban is elszórványosodtak a magyarok. „Nem akarunk a szászok, svábok és a zsidók sorsára jutni”, Székelyföld az egyetlen tömbmagyar része Romániának, ezért a Székelyföldön kell megállítani az elnemzetleniesedést - fejtette ki Tőkés László.

"Területért autonómiát! Ha már elvették, kérünk helyette autonómiát!" (Úgy van, úgy van, kiabálta a tömeg). Tőkés László az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet létrehozását sürgette, mert „nem RMDSZ-román, hanem magyar-román párbeszédre van szükség”. Az RMDSZ nem sajátíthatja ki magának a romániai magyarok képviseletét, mondta Tőkés László.

A rendezvény nyugodt légkörben zajlott le, rácáfolva az elmúlt napok híradásaira, amelyek az esetleges incidensekre figyelmeztettek. Délelőtt csupán egyetlen különleges esemény történt Székelyudvarhely főterén: egy ittas öregúr esett be egy csapat fiatal és rendőr közé. A férfi, akit egy rendőr segített fel „jöjjön, bátyó!” megszólítással, később azt hajtogatta, „nem kell félni, egyet kell előre lépni.”

Székely lobogó

Székelyudvarhely központjában, a Márton Áron téren déltől március tizenötödiki megemlékezést tartottak. Rengeteg román és magyar újságíró érkezett, illetve a szokottnál több rendőr vigyázta a rendet. A téren álló épületek homlokzatán a magyar és a román zászlók mellett a világoskék színű székely lobogó is látható volt.

Magyarországról is érkeztek sokan, jöttek fideszesek „segíteni”, illetve vagy kéttucat Bocskai-mentébe vagy bomberdzsekibe öltözött, magyarországi szélsőjobboldali („nemzeti radikális”) demonstrációkról ismert arcot is felfedeztünk a tömegben.

A naggyűlésre érkező tömegben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Csapó I. József Markó Bélához írt nyílt levelét osztogatták. Csapó levelében kikérte magának, hogy az RMDSZ elnöke, aki egyben a román miniszterelnök-helyettes is, egy bukaresti nyilatkozatában kijelentette, a március 15-ei magyar nemzeti ünnepet nem szabadna politikai célokra felhasználni.

Az SZNT-elnök viszont úgy véli, a március 15-re összehívott székely nagygyűlés a székelyek autonómia-követelését kifejező demonstráció, amit származása miatt Markónak is illene megtisztelnie. (Az RMDSZ elnöke Kézdivásárhelyen ünnepel.)

Tizenkettő előtt öt perccel

Pedig nehéz nem úgy tekinteni a nagygyűlésre, mint az RMDSZ-szel szemben álló Szász Jenő-féle Magyar Polgári Szövetség és a vele szövetséges SZNT politikai akciójára. Legalábbis az Index által megkérdezett udvarhelyiek egytől egyig helytelenítették, hogy egy politikai rendezvényt éppen március 15-én tartanak meg.

Az egyik álláspont szerint Románia uniós csatlakozása értelmetlenné teszi az amúgy is kivitelezhetetlen elképzelést: „Autonómia 12 előtt öt perccel?” – tette fel a költői kérdést egy asszony.

Két, a romániai kommunizmust megszenvedett öreg székely szerint ugyan „majd leválunk valahogy”, de ők is inkább a magyarok megosztottságát eredményező, sokkal inkább fölösleges politikai perpatvart, mintsem sorsfordító nemzetiségi kérdést látnak az egész mögött.