Befuthat Djindjic örököse

A szerbiai elnökválasztás egyik nagy esélyese a választás előtt közvetlenül felszólítja híveit, hogy a teljesen esélytelennek tartott Karadjordjevic Jelisavetát támogassák. Ezt a képtelenséget igyekszik elhitetni már hetek óta a hercegnő kampánystábja, bár a pletykát semmi sem támasztja alá.

Nikolic fölényesen győz

A nagy esélyes Tomislav Nikolic, a radikális párt jelöltje, a Hágában előzetes letartóztatásba helyezett és háborús bűnökkel vádolt Vojislav Seselj szerbiai helytartója. Nikolic az első körben várhatóan fölényes győzelmet arat tizennégy riválisa felett, de az azonnali győzelmet érő ötven százalékot kizárt, hogy elérje.

A második, továbbjutást érő helyért a demokrata párti - a meggyilkolt Zoran Djindjic örökösének tartott - Boris Tadic és Dragan Marsicanin, a kormánykoalíció jelöltje verseng. A jellegtelen, ötvennégy éves Marsicanin környezete május közepén szarvashibát követett el. Azzal vádolták a fedhetetlen Tadicot, hogy tudja, kik ölték meg Djindjicet. Marsicanin népszerűsége ezzel tizennyolc százalékos mélypontra zuhant és nemcsak a második, de még a harmadik hely megszerezése is kérdésessé vált.

A leggazdagabb ember

A második körbe való továbbjutásra esélytelen Bogoljub Karic a harmadik helyre még jó lehet. Szerbia leggazdagabb embere a koszovói Pec városának kis műhelyéből indult, majd a nyolcvanas évek második felében - nem akárkiknek osztogatott - állami hitelből teremtette meg mai gazdagságának alapját. Birodalma, egyebek mellett, bankból, telefontársaságból, benzinkúthálózatból, építőipari cégekből, televízióból áll.

Futottak még

A többi, végképp esélytelen jelölt zöme a szerb közvélemény számára sem különösebben ismert. Ivica Dacic, Milosevic szocialistájának jelöltje kipróbált embere a pártnak, habár csak harmincnyolc éves. A hágai őrizetes környezetében 1992-ben tűnt fel, alighanem ennek köszönheti, hogy egy időben ő volt az egyik legnépszerűbb szerbiai korárlabda-csapat, a Partizan elnöke.

Ljiljana Arandelovic a cuprijai városi televízióból költözne az elnöki palotába, Mirko Jovic pedig azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy modern Szerbiát építene, olyat, amilyen Nikola Pasic száz évvel ezelőtti Szerbiája volt. A rossz nyelvek szerint ez az elmúlt tizenhárom évben már megvalósult. A kitartó küzdők közé tartozik az 1970-es születésű, jogász végzettségű Dragan Djordjevic, aki már a hét évvel ezelőtti elnökválasztáson is indult, akkor a szavazatok 0,2 százalékát szerezte meg.

Tadic legyőzheti Nikolicot

Az igazi kérdés a második forduló. Ha a papírformának megfelelően Nikolic mellett Tadic kerül a döntőbe, akkor lehet esélye a végső győzelemre, és megmentheti ezzel Szerbiát a végső elszigeteléstől. Igaz, szavakban a radikális jelölt is támogatja Szerbia EU-csatlakozását, erre azonban leghamarabb - egy brit intézet szerint - 2015-ben kerülhet sor.

Egyelőre nem tudni, hogy a Tadiccsal ellenséges viszonyban lévő Marsicanin hívei elmennek-e szavazni a második körben. Félő, hogy a durva kampány a demokratákat távol tartja a szavazófülkéktől, és a választás súlyos tétje sem hatja meg őket, Szerbiában ugyanis 1990 óta minden választásnak súlyos a tétje.