Itthon nem a svéd hidegről, csak a migránsokról kérdeznek

Ha valaki a magyar állami televízióból, rádióból, a nyomtatott és online portálokból, lapokból próbál meg tájékozódni a svédországi helyzetről, könnyen olyan érzése támad, mintha a fejlett skandináv országban migránshordák napi rendszerességgel gyújtanának fel autókat az utcán és tömegesen erőszakolnának meg nőket. Svédorszában élő magyarokat kérdeztünk arról, hogy ők mit tapasztalnak ebből. A neveket kérésükre megváltoztattuk.

Csak a legrosszabb hírek jutottak el Magyarországra

Magyarországról rengeteget és aggódva kérdeznek a svéd migrációs helyzetről. Amikor ideköltöztem, minden magyar ismerős azt kérdezte, nincs-e itt nagyon hideg. Most meg azt kérdezik szörnyülködve, hogy nem sok-e a bevándorló

- írta nekünk Gabi, aki zavarba is jött a bevándorlókra vonatkozó kérdéseinktől, hiszen ő maga is bevándorlónak tartja magát. Szerinte a svédek bevándorlókhoz való hozzáállása se nem pozitív, se nem negatív. Ők is a társadalom része, nélkülük nem működne az idősek ellátása, az egészségügy, a tömegközlekedés, és az óvodákban sem lenne elég dolgozó (a valóságban így sincs).

"Az a baj, hogy a magyar médiában szinte csak a bűnözéssel kapcsolatos legrosszabb hírek jelennek meg a svédországi bevándorlásról. Ez nem jelenti azt, hogy ezek a problémák és bűnesetek ne lennének igazak, de nem jelenik meg a másik oldal: a sok egyéni és közösségi kezdeményezés a menekültek megsegítésére és integrációjára. Azokról a menekültcsaládokról sem hallanak Magyarországon, akik igenis szeretnének beilleszkedni itt, ezért mindent elkövetnek gyermekeik taníttatásáért" - ezt már Miklós mondta nekünk telefonon. Ő már Svédországba járt iskolába, és bár élt máshol, végül ott telepedett le és ott alapított családot, így neki kiterjedt tapasztalatai vannak a svéd helyzetről.

Miklós egy népfőiskolán dolgozik egy svéd kisvárosban, ahol 2015-ben nagyon is közvetlenül érzékelhető volt a tömeges bevándorlás hatása. A tízezer lakosú kisvárosban több száz menekültet helyeztek el, és a népfőiskolán is megjelentek a közel-keletről érkezett diákok, hogy svédül tanuljanak. Az iskolát emiatt irodai konténerekkel kellett kibővíteni. A helyzet mostanra normalizálódott: sok érkezőt azóta máshová helyeztek el, másik országba mentek vagy kitoloncolták őket Svédországból.

Dulakodás a strandon

Miklós a menekültválság idején nem mindig pozitív dolgokkal szembesült. "Én csak azt tudom elmondani, amit láttam, tapasztaltam. A főiskolán egy idő után a vécék nagyon koszosak lettek, nehéz volt tisztán tartani őket, pedig korábban nem voltak ilyen problémák. Meg kellett szokni azt is, hogy az újonnan érkezők a folyosón vagy az utcán nagyon hangosan kiabálnak. Amíg a fiam fociedzésén csak egy-két bevándorló gyerek volt, nem volt probléma. Amikor viszont már 8-9-en voltak, egyre több gond akadt a nyelvi nehézségek, aztán pedig a csoportosan tanúsított viselkedésük miatt."

A kisváros szabad strandot is nyitott a menekülteknek. Oda más városokból is érkeztek szírek, irakiak, afgánok, és a fiatalabb fiúk itt csoportba verődve provokálni kezdték Miklós fiát és barátait, amiből aztán kisebb verekedés és dulakodás is kerekedett. Miklós feleségének is voltak rossz tapasztalatai. Ő rendszeresen járt futni, de egy idő után másik útvonalat kellet választania, miután fiatal menekültek egy csoportja redszeresen utánaszólogatott és mutogatott neki.

"Sajnos nekünk is az a tapasztalatunk hogy folyamatosan ilyesmiket kérdezgetnek az ismerősök, a hazai kormánymédiának hála"- írta nekünk Kati, aki három éve él Svédországban. "Nemrég összeházasodtunk és 20 magyar rokon érkezett a leszbikus esküvőnkre Svédországba, ami remek alkalom volt arra, hogy ezeket a vad híreket testközelből cáfolja a valóság. Azt hallottam, tetszett nekik a fővárosi multikulturalizmus és az hogy milyen derűsek a stockholmiak."

A svédeket a magyar helyzet aggasztja

Katinak rengeteg svéd barátja is van, akiket viszont inkább a Magyarországról érkező hírek aggasztanak. "Ha megtudják, hogy magyar leszbikus vagyok, aggodalmas kérdéseket tesznek fel a melegek otthoni helyzetével kapcsolatban. Az utóbbi időben Magyarországról érkező, egyetembezárató, menekült-éheztető és menekültellenes törvénycsomaggal kapcsolatos hírek miatt is rengeteg kérdést kaptam, hogy vajon ezek igazak-e, mert nehéz elhinniük. Nem értik, hogyan lehet, hogy a magyarok ezt az abszolút inhumánus radikalizálódást elnézik. Sokszor aggódom azon is, hogy mit gondolnak rólam azok, akik viszont nem kérdeznek ilyeneket, vajon elkönyvelnek engem is rasszistának, csak mert magyar vagyok? Remélem nem. De sosem lehet tudni mit gondolnak az udvarias svédek igazából."

Kati 2015 nyarán költözött Stockholm egyik olyan déli kerületébe, amely a 40-es években épült, jellemzően svéd munkások lakják és a 90-es években sok dél-amerikai bevándorló érkezett oda. "Itt nem tapasztalható sok változás az új, keletről érkező bevándorlási hullámból. Nem látok gyakran burkás nőket, vagy férfiakat teázók, internetshopok előtt beszélgetni, mint más északabbi kerületben. Inkább a sokszínűség jellemző."  

Kati tavaly észrevette, hogy egy házblokk belső udvarán kialakítottak egy külön nagy emeletes faházat, talán menekültotthont, ahol kb. 30 család lakik. A postaládákon olvasható nevek alapján alapján keletről jöhettek, valamelyik arab országból, de ha nem sétál pont arra, sosem vette volna ezt észre. "Volt hogy együtt macskáztunk a gyerekekkel a játszótéren, miközben az anyukával sajnos nem tudtunk beszélni, csak mosolyogtunk, de az helyettesítette a közös nyelvet. A gyerekek viszont már nagyon hamar, pár hónap alatt megtanulnak svédül".

Nem tudnak mit kezdeni a szabadsággal

Miklós szerint a menekültválság mindenkit felkészületlenül ért, és a kulturális különbségeket nem volt könnyű áthidalni. Olyan fiatalok is érkeztek, akik analfabéták voltak, így mindent az alapoknál kellett kezdeni. Miklósék kisvárosában a bűnözés annyiban emelkedett, hogy a korábbinál több biciklilopás történt. Kiderül aztán, hogy ebben azok a menekültként érkezett fiatalok is részt vettek, akik már valamennyire megtanultak svédül és a népfőiskolán kisegítőként alkalmazták őket.

A másik oldalon viszont szerinte az egyházak és a civil szervezetek erőn felüli áldozatokat hoztak, hogy az érkezők emberhez méltó körülmények között élhessenek. "Tudok olyanról, hogy egy azóta Franciaországba költözött fiatalt máig támogatnak pénzzel svéd családok." Miklós szerint

Azt sem lehet eltagadni, hogy a nagyobb városok külső kerületeinek egy része a sok, főként észak-afrikai bevándorló miatt problémás negyeddé vált. Erre mások is utaltak. András hosszabb idő után nemrég tért haza Stockholmból, ahol saját elmondása szerint soha nem érzett félelmet a metrón vagy a tömegközlekedésen. "Malmöben vagy Göteborgban viszont vannak városrészek, ahova a helyi svéd lakosok szerint nem érdemes este bemenni, úgyhogy ide mi se mentünk. Konfliktusba, veszélyes vagy fenyegetett helyzetbe (vagy bármi hasonlóba) se én, se kint élő ismerősöm nem kerültem sose Svédországban."

Kati eddig személyesen egyedül egy svéd közterület-felügyelő részéről tapasztalt erőszakot. "Mivel mivel nincs svéd kinézetem, és feltételezhetően ingyenélő bevándorlónak néztek, az Ordningsvakt feltételezte hogy bérlet nélkül utazom a metrón, amit aztán az eljárás alatt kivertek a kezemből egy időre, ezért volt már részem jogtalan atrocitásban és bilincselésben is sajnos". Katinak ugyanakkor megmaradt az a rossz emléke, amikor 2017-ben egy kiutasított üzbég bevándorló (nem menekült) végighajtott a stockholmi Drottninggatanon egy teherautóval, és 5 ártatlan embert halálát okozta. "Én is elsétáltam aznap azon az utcán, az apósom pedig egy üzletben ragadt pont amikor ez történt. Ezek után egy órába tellett elérnem az összes szerettemet, hogy megbizonyosodjak arról, biztonságban vannak-e. Félelmetes volt. Aznap az egész városon pánik lett úrrá, mert órákba telt mire elfogták az elkövetőt".

A média az elején túl pozitív volt

Kati úgy érzékelte, hogy a svéd média objektíven számolt be a menekültválságról, Miklós azonban ezt kritikusabban látja. Szerinte az elején csak a bevándorlás pozitívumaira helyezték a hangsúlyt, amiben sok naivitás volt. "Nyissunk ki a szívünket, ez volt a fő üzenet, miközben a negatív dolgokat elhallgatták, amivel leginkább a bevándorlásellenes Svéd Demokraták malmára hajtották a vizet".

Azóta ez is változott. A svéd állami tévé nemrég arról készített riportműsort, hogy a növekvő bűnözési statisztikák mennyiben tudhatók be az országba érkezett menekülteknek, bevándorlóknak. Miklós szerint szerencsére ebben megmaradt a mértékletesség a cizellált felfogás. Az érkezők között eleve sok volt a szociokulturálisan alacsonyabb státuszú ember, és az ő körükben magasabbak a bűnözési arányok. "Tudjuk, hogy nem lehet egy kalap alá venni a menekülteket, a bűncselekményeket nem "a" menekültek követik el, az ő társadalmuk is rétegződik." Miklós szerint ez a differenciálás nem jellemző a magyar médiában.

Az SD mert beszélni a létező problémákról

Ahogy Nyugat-Európa más országaiban a hasonló pártok, ezt a helyzetet ott a Svéd Demokraták (Sverigedemokraterna) használták ki. Gabi szerint sok bevándorló nem tud beilleszkedni, de ezt a véleményt nem illik kitenni az ablakba. "Én durván bevándorlózni még csak más bevándorlókat hallottam, de nyilván a svédek között is van, aki nem nézi jó szemmel a migrációt, ezért is erősödhetett meg a Sverigedemokraterna - most éppen 18-19 százalékon áll, ezzel a harmadik legnépszerűbb párt.

Szeptember 9-én ez egyébként több, talán sokkal több is lehet, pontosan azért, mert sokan még a közvélemény-kutatóknak is szégyellik bevallani, hogy rájuk szavaznak.

Miklós szerint a Svéd Demokraták tipikus egykérdéses párt, szinte mindent a bevándorlás témájára húznak fel, más ügyekben a polgári pártoktól próbálnak koppintani. Túl gyorsan nőttek nagyra, és most nincs elég jelöltjük. Ez már a 2014-es választásokon is látszott, amikor a pártlistára olyan embereket vettek fel, akiknek addig semmi közük nem volt a politikához. Miklós szerint a Svéd Demokratáknak még akár racionális javaslataik is vannak, például az, hogy csak annyi menekültet fogadjanak be, ahányat az ország el tud látni, de az e mögött lévő ideológia szerinte nem humánus.

Gabi ezt így látja: "Van egyébként a programjukban olyan, amivel akár még egyet is értek, de ez apróság. A nagyobb dolgokban teljesen elborultak, a környezetvédelem terén például szerintük Svédországban semmi tennivaló nincsen. (...) Számukra a bevándorlás a választás nagy kérdése, ez a legfontosabb témájuk. Ezzel tudtak megszólítani egy csomó embert, mégpedig azért, mert a migrációval kapcsolatos létező problémákról semelyik másik párt nem akart beszélni.

Az SD-nek nincsenek jó válaszai, de legalább nem fél a témától.

Cukiságkampány

Az utóbbi időben ez a párt is igyekezett középre mozdulni, annak ellenére, hogy továbbra is a tagjai között tudja a szélsőséges elemeket. "A választási műsorokat elnézve az elnökük, Jimmie Åkesson nem nagyon tűnik kompetensnek semmilyen más témában, csak a bevándorlás kérdésében. A C&A reklámra hajazó normi plakátjaikból ítélve jelenleg próbálnak középre helyezkedni a több szavazat reményében, amit sikerül is elvenniük a nagy jobb közép párttól, a Moderaternáktól. Elkezdték levagdosni a nagyon extrém vadhajtásaikat, de azokból egy még náluk is extrémebb párt nőtt ki, az Alternativ För Sverige (AFS), akiknek az egyetlen programjuk a bevándorlók hazatoloncolása és az EU szkepticizmus."

Az SD erősödése Svédországban is hasonló reakciót váltott ki a kormányzó pártokból, mint másutt. A 2014-ben kisebbségi kormányzásba került baloldali blokk is változtatott a menekültpolitikáján. Szigorították a bevándorlás és a családegyesítés feltételeit: nem elég összeházasodni ahhoz, hogy tartózkodási engedélyt kapjon valaki, részletesebben vizsgálják, hogy a kérelmező valóban olyan helyről érkezik-e, ahonnan el kellett menekülnie. Az utóbbi időben sok embert kiutasítottak az országból. És ez nemcsak az arab országokból érkezőkre vonatkozik. "Volt olyan bangladesi barátom aki már 7 éve itt élt, munkája volt, adózott, tökéletesen megtanult svédül és mégis kitoloncolták tavaly. Jelenleg egy kanadai barátomért szorítunk, és hallottam ausztrálról is, akit haza akarnak küldeni" - írja Kati.

Kevesen gondolnak bele abba, hogy a magyarországi állami média által olyannyira üdvözölt és támogatott svéd bevándorlásellenesség a skandináv országban bevándorlóként dolgozó magyarokat is hátrányosan érintheti. Gabi szerint ő is bekerült a párt célkeresztjébe. 

Egyik intézkedésük a kettős állampolgárság megszüntetése lenne, én pedig már egy éve várok a svéd állampolgárságra (ez egy elég hosszú folyamat) és nem érzem úgy, hogy Jimmie Åkessonnak köze lenne ehhez.

Borítókép: A sokféleséget és türelmet reklámozó plakát egy stockholmi bevásárlóközpont kirakatában 2018. augusztus 31-én. A parlamenti választásokat szeptember 9-én tartják Svédországban. (MTI/AP/Michael Probst)