Külföldiül: van olyan angol szó, hogy hangry?

június 8., 12:45 Módosítva: 2018-06-08 22:38
25
Sokan megtanultunk valamilyen idegen nyelvet így vagy úgy, és gyakran használjuk is. De vajon jól tudjuk, amit tudunk, vagy ismerjük a legújabb kifejezéseket? Mini angol és német nyelvtanfolyam a Szevasztok blogon a Converzum - a nyelvi közösségi tér  szakmai támogatásával.

Lewis Carroll az Aliz Csodaországban zabolátlan képzeletű írója használta a francia portmanteau szót először (eredeti jelentése: két egyenlő részre nyíló bőrönd) olyan szóösszetétel leírására, ami két szó összeolvasztásából egy harmadikat eredményez, így egyesítve mindkét eredeti szó jelentését.

Hogy értsük pontosan, mi is ez a nyelvi lelemény, lássunk egy példát! Talán a legismertebb portmanteau szó az internet, az international és a network szavakból. Más hasonlóan ismert összetételek:

  • brexit: Britain + exit 
  • smog: smoke + fog  
  • emoticon: emotion+icon
Tovább

Apu, itt szeretik a gyerekeket az iskolában

június 6., 13:55 Módosítva: 2018-06-07 11:28
1142

A Londonban élő magyarok gyerekei vagy már ott kezdték az iskolát vagy ott folytatták. Az átállás nem mindig könnyű, de ők a nyelvet nem szavanként, hanem a szituációk alapján tanulják meg. Akinek Magyarországon és Angliában is voltak tapasztalatai az iskolával, az jól látja a különbséget: Angliában az első a gyerekek önbizalmának építése, a tanár nem hatalmi személy, hanem partner, aki segít a tanulásban. A szülők szerint főként a gyerekeik fantáziálnak arról, hogy majd Magyarországon fognak élni, mert ők otthon csak jót látnak, hiszen oda járnak nyaralni.

A londoni magyarokról szóló sorozatunk befejező része:

Tovább

A világ első női államfője tüntette ki a lányomat

június 4., 23:09 Módosítva: 2018-06-05 15:56
1969
Kati két és fél éve költözött ki Reykjavíkba a férjével és két kislányával. A világ egyik legdrágább városában meg kellett küzdeniük az időjárással, a nyelvvel, az eltérő világszemlélettel. Vannak jó és rossz tapasztalataik egyaránt: gyermekeik például imádják az iskolát, ahol a dolgozatírás is csak egy játék a számítógépen. Nehéz viszont megszokni az állandó hideget, a féléves nappalokat vagy a katasztrofális lakáshelyzetet, de Katiék ma már annyira beilleszkedtek, hogy nem jönnének haza.

Miért döntöttetek úgy, hogy külföldre költöztök?

Ennek több előzménye volt, de az volt az utolsó csepp, amikor meghallottam 2014-ben a miniszterelnök tusnádfürdői beszédét. Megkértem a férjem, hogy keressen munkát külföldön, mert nekünk itt nincs maradásunk, és ő is hasonlóképpen vélekedett. Én abban az időszakban csak tengődtem, különböző munkahelyek között vándoroltam, túl magasak voltak az elvárásaim, miközben sok helyen túlképzettnek számítottam. A férjem a vendéglátóiparban dolgozott, szinte alig találkoztunk. Minimálbérre bejelentve dolgozott heti 7 napot, napi 14-15 órát, mert nem találtak neki váltótársat. Az egyik gyermekem oviba járt, a másik akkor már iskolás volt, őt éppen próbálta betörni a rendszer. Stresszes, nyomasztó, megterhelő volt az iskola neki, nyaranta hasfájással, ha az iskola közelben sétáltunk. Én azt hittem, ez normális, hiszen nekem is pont így telt a gyermekkorom - most látjuk csak igazán, hogy ez mennyire nem az.

De miért pont Izlandra mentetek?

Elsősorban azért, mert itt kapott a férjem munkát. De mindenképpen olyan országba szerettünk volna menni, ahol magas az életszínvonal, aktív a szakszervezet és nem kérdés az esélyegyenlőség. A férjem azonnal, én két hét után kaptam munkát a vendéglátásban. Szerencsések vagyunk, mert az izlandiak ugyan eléggé zárkózott népek, mégis nagyon segítőkészek azokkal szemben, akik munkavállalóként hozzájárulnak a gazdasági növekedésükhöz. Ja, és borzasztó szerencsések vagyunk, mert imádják a gyerekeket!

Tovább

Sok embert ismerünk, aki nem tud nyelvet, és pár hét után kidobják az utcára

június 2., 10:07 Módosítva: 2018-06-03 11:04
742

Munkalehetőség Németországban nyelvtudás nélkül. Kínai éttermekbe keresünk konyhai kisegítőt, mosogatót, pultost, pincért. Kezdő fizetés 900€, második hónap 1000€, harmadik hónap 1100-1200€. Heti 6 munkanap, 1 szabad. Akár párok, akár barátok jelentkezését várjuk. Kiutazás költsége az első fizetésből levonódik. Ingyenes szállás és étkeztetés garantált. A szállón ingyenes WiFi. Árukiszállítót is keresünk B vagy C kategóriás jogsival.

Csütörtök esti indulással keresek a volt főnökömékhez, egy München melletti 80 fős, nem büfés étterembe egy PÁRT, pultos és mosogató munkára. Egy kis angol vagy német tudás jó ha van, de nem feltétel. A szállás nagyon jó, az étterem felett van, külön fürdővel. A főnökség nagyon korrekt és rendes. Kezdő fizu 800-900 euro + szállás + étkezés. 

sziasztok kérek mindenkit segicsenek 3napja nem ert hazs valamijen gergo es reka ki dobtak a kocsibol dortmunk falujaba !!!

Keres a főnököm egy párt, mosogató és bárpultos pozícióba. Ha valaki hosszútávú munkát keres, írjon.

A magyar nyelvű Facebook egyik legizgalmasabb oldala a bő tízezer taggal rendelkező Magyarok, akik kínai étteremben dolgoznak nevű csoport. Körülbelül fél éve olvasgatom, és eközben rá kellett döbbenjek, mennyire szürke és unalmas életet élek.

A csoportban felbukkanó arcokkal összehasonlítva nyilvánvaló, hogy náluk szókimondóbb, őszinte, olykor hazug, sőt pokoli, de egyben összetartóbb társaság még nem nagyon volt a Facebook történetében. A Magyarok, akik kínai étteremben dolgoznak egy történelmi csoport, amit most ön még nem nagyon érthet, de lejjebb, reményeim szerint, kor- és társadalomkép fog kirajzolódni az ön számára is.

Tovább

A kivándorlás megtanít arra, hogy képes vagy változtatni a sorsodon

május 30., 20:39 Módosítva: 2018-06-06 14:14
330

A kivándorlás fontos választás az életben, és az ismeretlennek megvan az az illúziója, hogy ott minden könnyebb - mondja Győrfi Anna, a Londonban élő magyarokkal foglalkozó pszichológus. Sok kitartás kell ezért ahhoz, hogy az ember be tudjon illeszkedni egy idegen országba. A nyelvet ugyan meg lehet tanulni, de az akcentus örökre megmarad kulturális értelemben is. A hosszabb ideje kint élők köztes helyzetben vannak: még nem tekintik otthonuknak az új országot, de elhagyott hazájukban is egyre furcsábban érzik magukat. Azt veszik észre, hogy igazán jól a többi kivándorlóval értik meg magukat. A kivándorlóknak viszont eközben kialakul egy fontos képességük: megtapasztalják, hogy igenis tudnak változtatni a sorsukon.

Tovább

A kivándorlás igazi mélyvíz, és van, aki hazaszalad

május 28., 20:00 Módosítva: 2018-06-06 14:14
672

Győrfi Anna pszichológus hat éve él Londonban, ahol sok ott élő magyar páciense van. Megfigyelései szerint a legtöbben valamilyen praktikus ok miatt indulnak el, sok ember azonban egyéb terheket is cipel. A kivándorlás igazi mélyvíz: az új helyzet, az új körülmények kikényszerítik, hogy az ember rájöjjön, ki ő és mit akar. Sok ember magányosan érkezik, és ott is magányos marad, a párkapcsolatoknak pedig komoly kihívásokkal kell megküzdeniük. 

Tovább

Külföldiül: a sympathetic tényleg szimpatikus?

május 25., 13:08 Módosítva: 2018-05-26 00:11
58
Sokan megtanultunk valamilyen idegen nyelvet így vagy úgy, és gyakran használjuk is. De vajon jól tudjuk, amit tudunk? Külföldiül sorozatunkban mini angol és német nyelvtanfolyam a Szevasztok blogon a Converzum nyelvi közösségi tér szakmai támogatásával.

Nem minden arany, ami fénylik, ahogy nem mindenki barát, aki annak látszik. Éles helyzetekben, azonban mindig kiderül, ki kire számíthat, és kire nem. Ha például egy buliban azt mondjuk valakinek, aki tetszik nekünk, hogy You're very sympathetic, ne lepődjünk meg, ha kicsit értetlenkedik.

Az angol sympathetic és a magyar szimpatikus szavak ugyanis „hamisbarátok” (false friends). Bár nagyon hasonlítanak egymásra, a sympathetic szó nagyon ritkán fordul elő szimpatikus jelentésben, jellemzően úgy fordítjuk: együttérző, megértő. (Olyan angol szó egyébként nincs is, hogy sympathic, úgyhogy ezzel sem érdemes próbálkozni.)

Tovább

Nem tudod elképzelni, mennyibe kerül itt egy ház

május 23., 21:34 Módosítva: 2018-06-06 14:15
301

A világ minden tájáról Londonban landolnak az emberek, ahol egyfajta természetes kiválasztódás zajlik: sok neves és ambiciózus szakember van itt, akikkel így könnyebb kapcsolatba kerülni, de csak az tud ott maradni, aki bírja ezt az életet, a magas kiadásokat és városon belüli 1-2 órás utazgatást. Cserébe toleráns emberek, sok park, szűk lépcsőházak és irtózatosan drága lakások várják itt az embert. Magyarok Londonban, 3. rész.

Tovább

Boldog vagyok itt, Budapest egy annyira vendégszerető város!

május 18., 12:50 Módosítva: 2018-05-19 11:47
655
Jose Roca a puerto ricói Carolina városában született, később dolgozott Kaliforniában és Rómában is. Öt éve él Magyarországon, kifejezetten azért jött ide, hogy Budapesten vállaljon munkát. A Prezi termékekkel foglalkozó igazgatója, és egyszerűen imádja Budapestet: kedves, segítőkész emberekkel teli, vendégszerető városnak tartja.

Jose Roca a Prezi cég miatt költözött a magyar fővárosba több mint öt évvel ezelőtt, és gyakorlatilag pillanatok alatt beleszeretett a városba. Amikor állásinterjúra hívták a Prezihez, eltöltött valamennyi időt Budapesten, hogy megalapozott döntést hozhasson arról, ideköltözik-e vagy sem. „A munkalehetőség mellett nagyon tetszett a hangulata, és hamar egy csomó izgalmas embert ismertem meg itt, akik a tech-világban meghatározóak. Ez a két dolog hamar eldöntötte: maradok” - mondja.

Tovább

Otthagyta Oxfordot, visszajött, de csak Bécsig

május 16., 13:24 Módosítva: 2018-05-17 11:43
354
A Szevasztok blogban írtunk már külföldön munkát vállaló magyarokról és Magyarországon dolgozó külföldiekről. Mindenképpen szeretnénk foglalkozni azokkal is, akik a külföldi tapasztalatok után hazatérnek. Gábor története éppen egy köztes állapotot mutat: Oxfordban szerzett gyógyszerész diplomát, majd új lehetőségeket keresett a PhD megszerzésére. Elindult visszafelé, és Bécsben állt meg, pedig soha nem gondolta volna, hogy valaha Ausztriában fog élni.

„Azt hittem, utálni fogom Bécset. Egyébként is, Oxfordhoz képest, ahol diplomáztam, visszalépésnek tűnt, hogy ide jöttem PhD-zni. Az egyetemen kérdezték is, miért őket választottam, és én is azt gondoltam, nem ez lesz az igazi. Amúgy anyagi oka volt. Angliában fizetős helyem lett volna, Bécsben viszont ösztöndíjjal tanulhattam” – mondja Gábor (a nevet kérésére megváltoztattuk), aki gyógyszerészként a világ legjobb egyetemén tanulhatott, 2016-ban azonban átköltözött Bécsbe.

Németül nem is nagyon tanult meg, tanulmányait az osztrák fővárosban is angolul folytatta, ismeretségi körében is ez a közös nyelv. Sok a külföldi, de miért is kéne ennek másképp lennie egy európai nagyvárosban?

Tovább

Kijön az ember, és hozza magával a keseredettséget

május 14., 19:21 Módosítva: 2018-06-06 14:16
441
A Londonba költözés és a munkavállalás elsőre senkinek se könnyű. Volt, aki tíz másik magyarral élt együtt az elején, és oda is elvitte magával a keseredettségét és a negativizmusát. Aztán rájött, hogy ezen túl kell lépnie. Sokan nem bírták ezt és hazajöttek. A londoni magyarokkal foglalkozó pszichológus azt mondja: aki két-három éve Londonban van, és összehasonlítja magát a helybeliekkel, sokszor az elkeseredhet, pedig ez már önmagában nagyon nagy teljesítmény.

Gizike szerint sehol nincs kolbászból a kerítés, még Németországban sem

május 11., 12:39 Módosítva: 2018-05-11 23:54
459
Több olyan poszt jelent már meg a Szevasztok blogon arról, ki hogyan boldogult külföldön, hogyan találta meg a számítását. Ezzel a most következő levél írója is így van, de Gizike az érem másik oldalát is szeretné megmutatni. Levél otthonra Németországból.

"Már 10 éve élek Németországban, és jó okom van azt írni, hogy sehol nincs kolbászból a kerítés. Miután Magyarországon megszereztem az állattenyésztő szakmát, otthon csak 50 kilométerre találtam munkát. Imádtam ezzel foglalkozni, de egyedül a fizetésemből albérletben mindenféle támogatás nélkül eléggé keserves volt megélni. Pedig az albérletem csak egy szoba volt közös vécével és tusolóval.

Idekint Németországban is dolgoztam a szakmámban, de nem sok köszönet volt benne. Húsz évesen örültem, ha munkát kaptam nulla német nyelvtudással, mondjuk az állattartáshoz amúgy sem kellett nagy nyelvtudás.

Dolgoztam akár heti 50-60 órát, dolgoztam hétvégén és karácsonykor.

Tovább

Csak egy évre jöttünk Londonba, és még mindig itt vagyunk

május 7., 20:13 Módosítva: 2018-06-06 14:16
522
Elmentünk Londonba, hogy ott élő magyarokkal találkozzunk. Új sorozatunkban az ő sikereiket és nehézségeiket mutatjuk be. Az utak nagyon különbözőek. Van, aki kalandvágyból indult el, más azért, mert nem mentek jól a dolgai. Van, aki mindent a nulláról kezdett és kemény munkával küzdötte fel magát. Más már itthon is jól boldogult, számára a külföldi munka csak karrierjének következő állomását jelentette. Az ő életüket ismerhetik meg a sorozat következő részeiben.

4600 kilométerről nézte ki magának Budapestet, és ide jött dolgozni

május 4., 06:52 Módosítva: 2018-05-05 08:39
288
Most egy olyan ember történetét ismerhetik meg, aki 4600 kilométerről, Oroszországból indult el, hogy Magyarországon dolgozzon. Anasztaszija egy budapesti multicégnél pályázott meg egy állást. Az elején nem volt könnyű neki, de ma már szereti a „jól szervezett” és „kényelmes” Magyarországot.

„Mindig is tudtam, hogy messze fogok élni, nagyjából az első, kisiskolás angol nyelvóra óta” – Anasztaszija tartotta a szavát, végül 4600 kilométerre jutott el, ami már Oroszországból is elég ahhoz, hogy Ázsiából Közép-Európába jusson az ember.

Az egyetem utáni lehetőségek és az egyetem alatti munkatapasztalatok sem erősítették benne, hogy Dél-Szibériában akarna maradni. „Ha nincs 2-3 év gyakorlatod, akkor csak alulfizetett állásra számíthatsz, akkor is, ha a szükséges nyelvtudásod megvan. Alternatíva lehetett volna a tanári állás, de az sem túl vonzó: kezdőként egy kisebb városban kaphatsz 15 ezer rubelt (kb. 61 ezer forint), ebből 10 ezer el is megy a lakásra.”

Tovább

Külföldiül: hogy kérdezünk vissza angolul?

április 25., 13:25 Módosítva: 2018-04-26 09:59
64
Sokan megtanultunk valamilyen idegen nyelvet így vagy úgy, és gyakran használjuk is. De vajon jól tudjuk, amit tudunk? Mini angol és német nyelvtanfolyam a Szevasztok blogon a Converzum nyelvi közösségi tér szakmai támogatásával.

- Anyuka: Gyere ide azonnal!
- Gyerek: Mi?
- Anyuka (nevel):  Nem „Mi?”, hanem „Mi van?”

Mint a fenti (nem kitalált!) párbeszéd is mutatja, még az anyanyelvünkön is előfordul, hogy nem értünk valamit, és vissza kell kérdeznünk. Sőt, azt is meg kell tanulnunk , hogyan illik ezt megtennünk. Még inkább így van ez idegen nyelven, egyrészt mert valószínűleg többször előfordul, hogy nem vagyunk benne biztosak, mit is mondott a másik, másrészt mert kevésbé vagyunk érzékenyek a nyelvi finomságokra.

A What? használata pl. funkciójában helytáll, kifejezi, hogy nem értünk valamit, de hasonlóan a magyarhoz, nem hangzik túl elegánsan.

Tovább

István mozdonyvezető lett Ausztriában, néha szégyelli, mennyit keres

április 23., 13:51 Módosítva: 2018-04-24 13:48
9843
Levél otthonra rovatunkban most egy mozdonyvezető írását olvashatják. István itthon se keresett rosszul, de tovább akart lépni. Először is elkezdett németül tanulni, majd 2013-ban elment egy ausztriai átképzésre. Felvették. Családja 2015-ben követte, gyerekei már ott járnak iskolába. Semmiképpen nem gondoljuk kérkedésnek, amikor István azt írja: „Néha már szégyellem a havi fizetésemet, és azt várom, mikor kérik vissza legalább a felét, bérszámfejtési hibára hivatkozva.”

Már Magyarországon is mozdonyvezető voltam tíz éve, mikor 2010-ben több külső hatás eredményeképp elkezdtem a német nyelvvel foglalkozni. Nem az anyagi indíttatás volt a legkomolyabb, de természetesen az sem volt mellékes. 2013 környékén értem el azt a nyelvtudásszintet, amikor azt gondoltam, ideje próbát tenni az osztrák vasúti munkaerőpiacon.

Tovább

Hány magyar dolgozik külföldön és hol?

április 21., 11:27 Módosítva: 2018-04-22 08:32
2516

Egy hete indult el a külföldön szerencsét próbáló magyarokkal foglalkozóblogunk. Nézzük, kikről és kiknek írunk, hány magyar választotta új lakhelyéül valamelyik európai országot, hogy ott dolgozzon és ott folytassa életét. Erről évek óta a legkülönfélébb számok röpködnek, pontos adatot szinte lehetetlen mondani. A hazai és az uniós statisztikákból ugyanis nagyon nehéz kiolvasni a külföldön tartósan munkát vállalók, és a velük együtt kiköltözött családtagok számát.

Megnéztem a vonatkozó statisztikákat, és a legjobbnak a Portfolio.hu tavaly nyáron készített összeállítását találtam. A gazdasági lap kemény munkát fektetett abba, hogy az adatokat tisztítsa, korrigálja. Az ő becsléseik alapján készítettük ezt a térképet. Sok országról sajnos nincs adat, de az eloszlás így is jól látszik.

Tovább

Meg akarom mutatni otthon, hogy nem csak egy statiszta vagyok

április 18., 12:11 Módosítva: 2018-04-19 07:37
674

A brit statiszták mindennapjairól Ricky Gervais már forgatott egy nyomasztó tévésorozatot Extras címmel, amiben megtudhattuk, hogy a háttérben feltűnő színészek életénél már csak az lehetne lehangolóbb, ha fel sem tűnnének. De valahogy nem így telik az élete Londonban a pápai születésű Nemes Zoénak, aki nem sokkal azután, hogy magyarországi modellmunkák után kiköltözött Angliába, már Az utolsó Jedik kaszinójelenetében szerepelt, és Daniel Day Lewis mellett lehetett varrónő a többször is Oscarra jelölt Fantomszálban. A telefonos interjúval is kicsit sakkozni kellett, mert egyik nap a hányatott sorsú Bohemian Rhapsody című filmet forgatta (“Csak egy jelenetben vagyok, semmi érdekes.”), másik nap pedig egy erőnléti tesztre ment.

Tovább

Először éreztem meg, milyen, ha egy ország megbecsüli a dolgozóit

április 16., 11:52 Módosítva: 2018-04-17 10:33
1639
Levél otthonra sorozatunkban külföldön dolgozó magyarok írásait közöljük. Most egy Izlandon élő magyar szakács levelét olvashatják.

Emlékszem, az indulás előtti estén néztem a túrákhoz való vázas hátizsákom. Belefért mindenem. A késeim, a szakácskönyveim, a ruháim, a pálinka az ismerős és ismeretlen barátoknak, szóval minden, vagyis, hogy ennyi. Harminchat évesen, házasságban, két gyerekkel, szaktudással, belefért az életem abba a táskába, amivel mások kirándulnak. Ez végképp meggyőzött, hogy jól döntöttem, megyek. Magyarországon ennyit értem el, és akkoriban az a hír járta, hogy akkor ennyit is érek.

Tovább

Szerető Krisztofer arról álmodik, ami Gerának sikerült

április 13., 12:03 Módosítva: 2018-04-13 17:50
113

A tehetséges fiatal futballisták családjai nem bíznak a hazai rendszerben, ezért keresik a lehetőséget, még ha áldozatot is kell vállalniuk, hogy gyerekeik külföldön legyenek sikeresek. Szerető Krisztofer 16 évesen ment el Stoke-ba. Mindennap azért dolgozik, hogy ő lehessen Gera Zoltán után a PL következő magyar mezőnyjátékosa.

Tovább

Szevasztok

április 13., 12:03 Módosítva: 2018-04-16 01:47
92

Szevasztok. Ezt az egyszerű nevet választottunk új blogunknak, ami a Nyugat-Európában élő és dolgozó több százezer magyarról és magyarnak szó. Szevasztok – ez a szó egyszerre fejezi ki az ő elköszönésüket innen és a mi köszöntésünket nekik. Ebben a blogban a kivándorlást, a külföldön vállalt munkát nem menekülésnek fogjuk fel, hanem vállalkozó szellemű emberek bátor kezdeményezésének. Mert igenis nagy bátorság kell ahhoz, hogy valaki fogja magát, itt hagyja otthonát, családját, barátait, ismerős környezetét, és egy másik országban, idegen nyelven nyisson új lapot az életében.

Tovább

Az első hetet egy takaró alatt töltöttem

2017. augusztus 10., 21:03 Módosítva: 2018-04-12 23:01
0

Ostorházi Bernadett 2014-ben végzett a Színművészeti Egyetemen, és a szakma rögtön a pajzsára is emelte, amikor eljátszotta az Irtás című előadás főszerepét. De az egyre nagyobb sikerek helyett egy idő után hirtelen Londonba költözött. Mindenki azt mondta neki, hogy így el fogják felejteni a nevét is, mégis, egyszer csak csörgött a telefonja, és elhívták a Pappa Pia című új magyar zenés film főszerepének castingjára – meg is kapta a szerepet. De miért döntött a távozás mellett? Zavarja-e, ha színészkedés helyett asztalokat szed le egy japán étteremben? Interjú.

Tovább

Negyvenezer forint miatt költöztem Londonba, tízszer ennyiért se mennék haza

2017. március 31., 23:40 Módosítva: 2018-04-12 22:12
1
Több ezren nézték végig az életét, pedig csak egy melós proli, legalábbis ahogy ő fogalmaz. Harminc évig volt markolókezelő, aztán elege lett, és a családjával kiköltözött Londonba egy padlásszobába. A Diggerdrájver című, mindig telt házas előadás hőse a felszínen boldognak tűnik; meglátogattuk, és benéztünk vele a padlásszoba ajtaja mögé.

„Azért az nekem valahol elégtétel, hogy melós proliként idáig jutottam. Tudod, hányan fújnak rám az értelmiségiek közül azért, mert alulképzett árokásó létemre színdarabot készítettek az életemből? Sokaknak nem veszi ezt be a gyomra, de már azt sem, hogy egyáltalán tudok írni” – mondja büszkén a negyvenhét évesen Londonba költözött markológép-kezelő, Horváth János, vagy ahogy többen ismerik, a Diggerdrájver. Aki egyszer a Határátkelő blogon megírta a saját történetét, a nagy siker miatt pedig azt javasolták neki, indítson saját blogot. Aztán eltelt pár év, és rátalált pár tízezer olvasó mellett az Örkény Színház rendezője, Bagossy László is, aki színpadra írta a blogot. A Diggerdrájver című, a csak Horváth János saját szavaiból álló előadást két éve játssza a színház telt ház előtt. Jegyet szerezni nem egyszerű rá, és most Londonba is meghívták az előadást – minderről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Tovább

Az ilyesmihez előbb illik meghalni

2017. március 31., 15:48 Módosítva: 2018-05-02 15:13
2
A markolókezelő, aki blogot írt az életéről, és a blog, amiből nagy sikerű színházi előadás lett. A negyvenhét évesen Londonba kivándorolt Diggerdrájverről szóló előadást most száznál is több londoni emigráns nézte meg az angol fővárosban. Meg az Index.

„Hogy az emberről színházi előadást készítsenek, ahhoz előbb illik meghalni. De Bagossy Laci ezt pimasz módon nem várta meg, és színpadra vitte az életemet” – büszkélkedik kicsit zavarban az egymás után gratuláló ismerőseinek Horváth János Londonban élő magyar markológép-kezelő, azaz diggerdriver. Épp véget ért az ő blogja alapján írt Diggerdrájver című előadás, ezúttal Londonban. „És most végre a helyére is került az előadás. Azért ez itt szólal meg igazán” – kontráz az egyik néző. Aki korábban azt mondta széles, de kicsit talán túl merev mosollyal: „Én nyolc éve költöztem ki. Akkor is egyedül jöttem, és még mindig egyedül vagyok. Otthon németet tanítottam, és most mit csinálok? Rabszolga vagyok.”

Tovább

Alkut kötöttem volna az ördöggel

2016. szeptember 28., 17:27 Módosítva: 2018-04-12 16:03
0

Egy vidéki magyar kisvárosban nőtt fel, modellből lett színész, játszott hollywoodi főszerepet, szerepelt Brad Pitt és Robert Redford oldalán, de esze ágában sem volt Amerikában maradni, hátat fordított a vörös szőnyegnek. Osvárt Andreával arról is beszélgettünk, hogy kaphat filmszerepet Paris Hilton.

Tovább

Még négy ábra a kivándorló magyarokról

2014. november 4., 03:48 Módosítva: 2018-04-12 22:55
0

350 ezer magyar költözött tartósan külföldre a rendszerváltás óta – közölte októberben a KSH, bár a kivándorlók pontos számának meghatározása a világ minden statisztikai hivatalának az egyik legnehezebb feladatot jelenti, hiszen éppen azokról kell mondani valamit, akik nincsenek itt. 

Mi két hete 11 grafikont közöltünk a témáról, most az Európa Pont adott ki infografikát a legújabb adatokról, melyet az Európai Bizottság is megosztott.

A felső ábrán a legalább egy éve, hivatalosan külföldön tartózkodó magyar állampolgárok száma látható országonkénti bontásban (tehát a nem hivatalosan kiköltözők nincsenek rajta):

migracio

Középen a magyarok által igényelt társadalombiztosítási számok összegzése látható, alul a kivándorló magyarok átlagéletkora és iskolai végzettsége.

A Magyarországot 1989 és 2013 között elhagyó magyarok általában a fiatalabb korosztályt képviselik (63% 40 év alatti) és általában jól képzettek (32% rendelkezik felsőfokú diplomával, amely a teljes magyar lakosságban csak 18%), írja az Európa Pont.

11 grafikon a külföldre költözött magyarokról

2014. október 15., 16:37 Módosítva: 2018-04-12 22:57
0
Kevesebben vannak, mint sokan hitték, de többen, mint amennyi jó lenne. Németországban inkább férfiak, Nagy-Britanniában főleg diplomás fiatalok. Sokan küldenek haza pénzt, de akad, aki már haza sem látogat. Ők a külföldre költözött magyarok.

350 ezer magyar költözött tartósan külföldre a rendszerváltás óta

– közölte szerdán a KSH, lezárva ezzel egy régi számháborút. A kivándorlók pontos számának meghatározása a világ minden statisztikai hivatalának az egyik legnehezebb feladatot jelenti, hiszen éppen azokról kell mondani valamit, akik nincsenek itt. A mostani szám is egy hatalmas, transznacionális együttműködési program eredménye, a KSH-n és a népességkutatón kívül önkormányzatok, külföldi statisztikai hivatalok, egyetemek is részt vettek a felmérés elkészítésében.

A 350 ezer külföldön letelepedett magyar talán kevésnek tűnik a korábbi híresztelésekhez képest, de egyáltalán nem kis szám. Ha ez így megy tovább, az egyébként is csökkenő népesség még gyorsabban csökken majd: 2060-ra hét és fél millióan sem maradunk ebben az országban.

 
 

Bár a kivándorlás okai mindig összetettek, az emberek gyakran a jobb életkörülmények, magasabb fizetés, és a munkalehetőségek reményében hagyják el az országot. A külföldön élő magyarok közül csaknem mindenki dolgozik, mindössze néhány százalékuk tanul, vagy háztartásbeli.

 
 

A három legnagyobb célország egyébként egyértelműen Németország, Ausztria és Nagy-Britannia, itt él az országot elhagyó magyarok zöme. A három ország viszont markánsan eltérő népességet vonz. Németországban például több a férfi és 39 év az átlagéletkor, Ausztriában több a fiatal, de szintén inkább a férfiak körében népszerű. Ezzel szemben Nagy-Britanniába főleg fiatalok mennek, többségük nem házas, átlagéletkoruk 33 év.

 

Ha általánosságban nézzük a kivándorlókat, akkor is látszik a fiatalok dominanciája.

 

A három legnagyobb célország azonban eltér egymástól abban is, hogy milyen végzettségű emberek választják. Németországba például több szakmunkás végzettségű magyar megy, és ez a helyzet Ausztriával is. Eközben Nagy-Britannia főleg a diplomásokat vonzza.

 

Tévhit ugyanakkor, hogy az összes kivándorló között nagyobb arányban lennének szakmunkások, mint általában a népességben. A mostani felmérés azt mutatja, hogy inkább a diplomások azok, akik a legnagyobb arányban a hátuk mögött hagyják az országot, a nyolc általánost, vagy kevesebbet végzett magyarok pedig úgy tűnik, nem nagyon mennek sehová.

 

Gyakran előjön érvként, hogy a kivándorlásból hosszabb távon az ország akár előnyt is kovácsolhat, hiszen hazajönnek majd a fiatalok, és hazahozzák a nyugati tudást és tapasztalatot. Sajnos azonban egyelőre úgy tűnik, nagyon sokan vannak, akik tartósan kint ragadnak, és sokaknak teljesen megszakadnak a magyarországi kapcsolataik is. A külföldön élő magyarok 14 százaléka például egyszer sem jött Magyarországra az elmúlt évben, 22 százalékuk pedig összesen egyszer.

 

Bár a fiatalok és diplomások elvándorlása Magyarország egyik nagyon súlyos problémája, azt is látni kell, hogy a jelenség nem most kezdődött, legfeljebb némiképp felgyorsult az utóbbi években. Az elképesztő ütemű kivándorlás gazdasági és társadalmi következményei az egész térséget fenyegetik, ebből a szempontból nem is mi vagyunk a legrosszabb helyzetben. Az alábbi ábra a migrációs rátát mutatja, vagyis a bevándorlók és kivándorlók számának különbségét ezer főre vetítve. Jól látszik, hogy az ötvenes évektől évtizedekig alig volt mozgás a térségben, majd a kilencvenes évektől felpörgött a vándorlás az országok között. Ebből a szempontból Bulgária, Románia és Szerbia helyzete a legrosszabb.

Migrációs ráta, Ramon Bauer, SEEMIG projekt (2014)
Migrációs ráta, Ramon Bauer, SEEMIG projekt (2014)

Úgy tűnik, a környékünkön (SEEMIG) inkább az a jellemző, hogy Európán belül költözködünk, a kontinenst elhagyók száma nem igazán jelentős.

Vienna Institute of Demography
Vienna Institute of Demography

Magyar orvosok külföldön: itt nincs a végén egy tízes zsebbe

2014. július 22., 10:24 Módosítva: 2018-05-02 15:20
0
„Három munkahelyen dolgoztam otthon, a fizetésem csak a hiteltörlesztésre és a vegetálásra volt elég. Az állam itt segít, nem visszahúz és belédrúg” – mondta egy Skandináviába szakadt magyar orvos. Messze nem a pénz az egyetlen motiváció, ami miatt kivándorolnak az egészségügyi dolgozók: van, akinek a megbecsülés hiányzott, mások a gyerekük jövőjére gondolnak. Nem mindenki akar végleg kinnragadni, de nem biztos, hogy itthon tárt karokkal várják azt, aki hazajönne. Külföldön dolgozó orvosokkal beszélgettünk.

Egy barátom szólt, írtam egy emailt, másnap felhívtak. Oda megy az ember, ahova csak akar.

– mondja Balázs, aki másfél éve dolgozik egy német kisvárosban. Itthon 150 ezres fizetése volt, a hálapénz ehhez hozzádobott havi 50 ezret, most másfél millió forintot keres egy hónapban.

A pénz mellett másfajta megbecsülésre is vágyott: például a magyar kórházban rengeteg adminisztrációval kellett bajlódnia, kint két orvosra jut egy titkárnő, a keze alá dolgoznak, az idejét orvosi munkával tölti, ezt el is várják a fizetéséért. „Csak be kell járni és elvégezni a munkámat, cserébe a hónap első napján fizetést kapok, nem borítékot – nagy különbség”.

Képünk illusztráció
Képünk illusztráció
Fotó: Stig-Ake Jonsson / AFP
Tovább

Öt szakma, amivel biztos a külföldi állás

2014. május 28., 11:13 Módosítva: 2018-04-12 23:00
0
Nem az igazán fiatalok, inkább a 27-28 éves, családalapítás előtt álló diplomás magyarok vállalnak munkát Nyugat-Európában. Az utóbbi években fellendülő kivándorlás ellenére még mindig csak a szomszédaink átlagát hozzuk, újdonság viszont, hogy egyre többen vannak, akik véglegesen elhagynák az országot. Míg régen a kaland miatt mentünk külföldre, most egyre többen azért indulnak el, hogy visszafizessék a devizahitelüket.

Évek óta szó egyre több szó van arról, hogy a magyarok megindultak a nyugat-európai munkaerőpiacok felé. 2013 év elején Matolcsy György beszélt félmillió külföldre vándorolt kitűnő magyarról, akiket vissza kell csábítani az országba, pár napja pedig egy német cégalapítással foglalkozó szervezet összegzése alapján már 600 ezer emberről lehetett tudni.

Tovább