Még négy ábra a kivándorló magyarokról

2014. november 4., 03:48 Módosítva: 2018.04.12 22:55
0

350 ezer magyar költözött tartósan külföldre a rendszerváltás óta – közölte októberben a KSH, bár a kivándorlók pontos számának meghatározása a világ minden statisztikai hivatalának az egyik legnehezebb feladatot jelenti, hiszen éppen azokról kell mondani valamit, akik nincsenek itt. 

Mi két hete 11 grafikont közöltünk a témáról, most az Európa Pont adott ki infografikát a legújabb adatokról, melyet az Európai Bizottság is megosztott.

A felső ábrán a legalább egy éve, hivatalosan külföldön tartózkodó magyar állampolgárok száma látható országonkénti bontásban (tehát a nem hivatalosan kiköltözők nincsenek rajta):

migracio

Középen a magyarok által igényelt társadalombiztosítási számok összegzése látható, alul a kivándorló magyarok átlagéletkora és iskolai végzettsége.

A Magyarországot 1989 és 2013 között elhagyó magyarok általában a fiatalabb korosztályt képviselik (63% 40 év alatti) és általában jól képzettek (32% rendelkezik felsőfokú diplomával, amely a teljes magyar lakosságban csak 18%), írja az Európa Pont.

11 grafikon a külföldre költözött magyarokról

2014. október 15., 16:37 Módosítva: 2018.04.12 22:57
0
Kevesebben vannak, mint sokan hitték, de többen, mint amennyi jó lenne. Németországban inkább férfiak, Nagy-Britanniában főleg diplomás fiatalok. Sokan küldenek haza pénzt, de akad, aki már haza sem látogat. Ők a külföldre költözött magyarok.

350 ezer magyar költözött tartósan külföldre a rendszerváltás óta

– közölte szerdán a KSH, lezárva ezzel egy régi számháborút. A kivándorlók pontos számának meghatározása a világ minden statisztikai hivatalának az egyik legnehezebb feladatot jelenti, hiszen éppen azokról kell mondani valamit, akik nincsenek itt. A mostani szám is egy hatalmas, transznacionális együttműködési program eredménye, a KSH-n és a népességkutatón kívül önkormányzatok, külföldi statisztikai hivatalok, egyetemek is részt vettek a felmérés elkészítésében.

A 350 ezer külföldön letelepedett magyar talán kevésnek tűnik a korábbi híresztelésekhez képest, de egyáltalán nem kis szám. Ha ez így megy tovább, az egyébként is csökkenő népesség még gyorsabban csökken majd: 2060-ra hét és fél millióan sem maradunk ebben az országban.

 
 

Bár a kivándorlás okai mindig összetettek, az emberek gyakran a jobb életkörülmények, magasabb fizetés, és a munkalehetőségek reményében hagyják el az országot. A külföldön élő magyarok közül csaknem mindenki dolgozik, mindössze néhány százalékuk tanul, vagy háztartásbeli.

 
 

A három legnagyobb célország egyébként egyértelműen Németország, Ausztria és Nagy-Britannia, itt él az országot elhagyó magyarok zöme. A három ország viszont markánsan eltérő népességet vonz. Németországban például több a férfi és 39 év az átlagéletkor, Ausztriában több a fiatal, de szintén inkább a férfiak körében népszerű. Ezzel szemben Nagy-Britanniába főleg fiatalok mennek, többségük nem házas, átlagéletkoruk 33 év.

 

Ha általánosságban nézzük a kivándorlókat, akkor is látszik a fiatalok dominanciája.

 

A három legnagyobb célország azonban eltér egymástól abban is, hogy milyen végzettségű emberek választják. Németországba például több szakmunkás végzettségű magyar megy, és ez a helyzet Ausztriával is. Eközben Nagy-Britannia főleg a diplomásokat vonzza.

 

Tévhit ugyanakkor, hogy az összes kivándorló között nagyobb arányban lennének szakmunkások, mint általában a népességben. A mostani felmérés azt mutatja, hogy inkább a diplomások azok, akik a legnagyobb arányban a hátuk mögött hagyják az országot, a nyolc általánost, vagy kevesebbet végzett magyarok pedig úgy tűnik, nem nagyon mennek sehová.

 

Gyakran előjön érvként, hogy a kivándorlásból hosszabb távon az ország akár előnyt is kovácsolhat, hiszen hazajönnek majd a fiatalok, és hazahozzák a nyugati tudást és tapasztalatot. Sajnos azonban egyelőre úgy tűnik, nagyon sokan vannak, akik tartósan kint ragadnak, és sokaknak teljesen megszakadnak a magyarországi kapcsolataik is. A külföldön élő magyarok 14 százaléka például egyszer sem jött Magyarországra az elmúlt évben, 22 százalékuk pedig összesen egyszer.

 

Bár a fiatalok és diplomások elvándorlása Magyarország egyik nagyon súlyos problémája, azt is látni kell, hogy a jelenség nem most kezdődött, legfeljebb némiképp felgyorsult az utóbbi években. Az elképesztő ütemű kivándorlás gazdasági és társadalmi következményei az egész térséget fenyegetik, ebből a szempontból nem is mi vagyunk a legrosszabb helyzetben. Az alábbi ábra a migrációs rátát mutatja, vagyis a bevándorlók és kivándorlók számának különbségét ezer főre vetítve. Jól látszik, hogy az ötvenes évektől évtizedekig alig volt mozgás a térségben, majd a kilencvenes évektől felpörgött a vándorlás az országok között. Ebből a szempontból Bulgária, Románia és Szerbia helyzete a legrosszabb.

Migrációs ráta, Ramon Bauer, SEEMIG projekt (2014)
Migrációs ráta, Ramon Bauer, SEEMIG projekt (2014)

Úgy tűnik, a környékünkön (SEEMIG) inkább az a jellemző, hogy Európán belül költözködünk, a kontinenst elhagyók száma nem igazán jelentős.

Vienna Institute of Demography
Vienna Institute of Demography

Magyar orvosok külföldön: itt nincs a végén egy tízes zsebbe

2014. július 22., 10:24 Módosítva: 2018.05.02 15:20
0
„Három munkahelyen dolgoztam otthon, a fizetésem csak a hiteltörlesztésre és a vegetálásra volt elég. Az állam itt segít, nem visszahúz és belédrúg” – mondta egy Skandináviába szakadt magyar orvos. Messze nem a pénz az egyetlen motiváció, ami miatt kivándorolnak az egészségügyi dolgozók: van, akinek a megbecsülés hiányzott, mások a gyerekük jövőjére gondolnak. Nem mindenki akar végleg kinnragadni, de nem biztos, hogy itthon tárt karokkal várják azt, aki hazajönne. Külföldön dolgozó orvosokkal beszélgettünk.

Egy barátom szólt, írtam egy emailt, másnap felhívtak. Oda megy az ember, ahova csak akar.

– mondja Balázs, aki másfél éve dolgozik egy német kisvárosban. Itthon 150 ezres fizetése volt, a hálapénz ehhez hozzádobott havi 50 ezret, most másfél millió forintot keres egy hónapban.

A pénz mellett másfajta megbecsülésre is vágyott: például a magyar kórházban rengeteg adminisztrációval kellett bajlódnia, kint két orvosra jut egy titkárnő, a keze alá dolgoznak, az idejét orvosi munkával tölti, ezt el is várják a fizetéséért. „Csak be kell járni és elvégezni a munkámat, cserébe a hónap első napján fizetést kapok, nem borítékot – nagy különbség”.

Képünk illusztráció
Képünk illusztráció
Fotó: Stig-Ake Jonsson / AFP
Tovább

Öt szakma, amivel biztos a külföldi állás

2014. május 28., 11:13 Módosítva: 2018.04.12 23:00
0
Nem az igazán fiatalok, inkább a 27-28 éves, családalapítás előtt álló diplomás magyarok vállalnak munkát Nyugat-Európában. Az utóbbi években fellendülő kivándorlás ellenére még mindig csak a szomszédaink átlagát hozzuk, újdonság viszont, hogy egyre többen vannak, akik véglegesen elhagynák az országot. Míg régen a kaland miatt mentünk külföldre, most egyre többen azért indulnak el, hogy visszafizessék a devizahitelüket.

Évek óta szó egyre több szó van arról, hogy a magyarok megindultak a nyugat-európai munkaerőpiacok felé. 2013 év elején Matolcsy György beszélt félmillió külföldre vándorolt kitűnő magyarról, akiket vissza kell csábítani az országba, pár napja pedig egy német cégalapítással foglalkozó szervezet összegzése alapján már 600 ezer emberről lehetett tudni.

Tovább