Csitul a puskaporos hangulat Székelyföldön

Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ): elnöke Markó Béla, a jelenlegi román kormánykoalícióban résztvevő párt. Az erdélyi magyarokat tömörítő jelenlegi legnagyobb szervezet. Politikája az egyik legmérsékeltebb Romániában, elsősorban a kulturális autonómiát hangsúlyozza, bár nem zárkózik el a területi autonómiától sem, de ezt nem tartja a legsürgősebb feladatnak. Ugyanakkor az RMDSZ egyes vezetői együttműködnek az SZNT-vel, amely a székely területi autonómiáért lépett fel. Az RMDSZ-nek van/volt olyan parlamenti képviselője Szilágyi Zsolt személyében, aki a 2004-es önkormányzati választásokon a Romániai Demokrata Szövetség legfőbb magyar ellenlábasának, a Magyar Polgári Szövetségnek volt a nagyváradi polgármester-jelöltje. Érdekesség, hogy Szilágyi az EMNT tevékenységében is részt vesz.

Székely Nemzeti Tanács (SZNT): elnöke Csapó I. József, ő dolgozta ki 1995-ben azt a területi autonómiatervezetet, amelyre alapozódva megalakult 2003. október 26-án az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részeként az SZNT. A Székely Nemzeti Tanács Székelyudvarhelyen, majd Sepsiszentgyörgyön jött létre. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester hozta nyilvánosságra, hogy az EMNT részeként, a székelyföldi autonómia érdekében hozzák létre az SZNT-t. A Székely Nemzeti Tanács 178 küldötte 2004. január 17-én Sepsiszentgyörgyön elfogadta Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét, azt a dokumentumot, amelyet később az RMDSZ néhány képviselője révén többször is a román parlament elé terjesztett.

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT): e szervezetet az RMDSZ legfelső vezetésével ellentétbe került Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke indította el. "Fórummozgalma" keretében 2003 februárjában, majd a márciusi kolozsvári és az április végi székelyudvarhelyi fórumon jelentette be híveivel együtt, hogy meg kívánják alakítani az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. A román politikai körökben kezdettől fogva gyanakvással figyelték az EMNT és az SZNT tevékenységét. Az EMNT-ben részt vesz a korábban már említett Szilágyi Zsolt is, aki az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség színeiben is exponálta magát.

Magyar Polgári Szövetség (MPSZ): elnöke Szász Jenő, székelyudvarhelyi polgármester. Az UPE-ból nőtt ki, annak utódszervezetének tekinthető. Az MPSZ az RMDSZ riválisa a politikai közéletben. Személyi állományát illetően átfedések vannak az SZNT-vel és az EMNT-vel. A Magyar Polgári Szövetség székhelye Székelyudvarhelyen van, és neve, amely a magyarországi Fidesz-Magyar Polgári Szövetségre emlékeztet, aligha a véletlen műve. Korábban az MPSZ pártként, az RMDSZ riválisaként kívánt indulni a romániai választásokon, és a szerveződés programjain a Fidesz több politikusa is részt vett. A román központi választási bizottság 2004 tavaszán formai okokra hivatkozva nem ismerte el az MPSZ 54 ezer aláírással alátámasztott kérelmét arra, hogy indulhasson a 2004 júniusi önkormányzati választásokon. Az MPSZ vezetői e döntés hátterében akkor az RMDSZ és a magyar Medgyessy-kormány tevékenységét sejtették. Az MPSZ bázisa elsősorban a Székelyföld. A 2004-es önkormányzati választások előtt azonban az MPSZ-hez csatlakozott a Bihar megyei Magyar Polgári Egyesület is.

Magyar Polgári Egyesület (MPE): Ez a szervezet nem Székelyföldön, hanem Bihar megyében próbált 2004-ben az RMDSZ ellen fellépni. A román választási törvények értelmében azonban csak nagyobb tömörülésbe belépve lett volna esélyük indulni, ezért csatlakoztak a Szász Jenő-féle MPSZ-hez. Végül így sem tudtak megmérkőzni a választásokon az RMDSZ-szel, mert a román központi választási bizottság nem engedte az MPSZ indulását.

Udvarhelyi Polgári Egyesület (UPE): Eredetileg ennek a szervezetnek a jelöltjeként választották meg Székelyudvarhely polgármesterének Szász Jenőt. Ezt az egyesületet az RMDSZ bíróságon megtámadta, és ezért ennek utódjaként jött létre a Magyar Polgári Szövetség, amelynek elnöke Szász Jenő.