Az ősszlovákok államát emlegeti Fico

2008.01.03. 12:24
Bár Szlovákia okos historizmust hirdet, megerősödni látszik a kormány nacionalista irányvonala - vélik az elemzők a Szlovákia 15 évvel ezelőtti megalakulásának túrócszentmártoni (Martin) évfordulós ünnepségén elhangzottak alapján. Politológusok szerint Robert Fico a történelem hamis ábrázolásával igyekszik erősíteni a nemzettudatot, a nacionalizmusra pedig a parlamenti ellenzék is hajlik.

A kormány ünnepi nyilatkozatában meghirdetett "okos historizmus" és a hazafiasság programjáról szólva Miroslav Kusy szlovák politológus az Új Szóban kijelentette: a régi Nagymorva Birodalom-beli szlovákok felemlegetésével Robert Fico kormányfő olyan - szakmailag megkérdőjelezhető - retorikát vesz át, amely azt jelzi, hogy "a történelem hamis ábrázolásával erősíti a nemzettudatot".

Kusy szerint a Magyar Koalíció Pártjával (MKP) egy sorban ülő szlovák parlamenti ellenzék is nehéz helyzetbe kerül, mert "szintén hajlik a nacionalizmusra". Ugyanitt Öllős László politológus azt mondja, hogy a nemzeti vonal kormányzati megerősítése "az esetlegesen várható további botrányok elfedését szolgálja".

A liberális polgári napilap, a SME címlapon emeli ki, hogy az "ősszlovákokat" emlegető Fico már korábban is mondott olyasmit, miszerint az egykori szlovákok már akkor is állami keretek között éltek, amikor Európa egyéb mai államainak területén "még semmi sem volt, legfeljebb valamilyen állatok járták a területeket, de államalakulat ott nem volt".

A lapban Dusan Kovác történész kifejti, hogy a Nagymorva Birodalom idején szlovákok még nem léteztek, legfeljebb szlávok. A SME szerint Szlovákia "okos historizmust" meghirdető legfőbb közjogi méltóságai máris nem ennek megfelelően nyilvánultak meg az évfordulós ünnepségen, ahol az államfő és a házelnök is hasonló szellemben beszélt.

A lap kiemeli, hogy "a tiszta lelkiismeretű (szlovák) nemzetről" szóló Pavol Paska házelnök a minden nemzet számára leghízelgőbb önképet festő mítoszt táplálta, a kormányfő pedig kertelés nélkül kormánya példaképének nevezte Juraj Jánosíkot. (A szlovák történelmi legendárium alakját egyes történészek zsiványként tartják számon, mások szerint nem is létezett.)

Az állam vezetői a politikusok régi hibájába esve "nem a valóságról, hanem az ahhoz kötődő legendákról és mítoszokról" beszéltek, s nem arról, hogyan kívánják jobban szolgálni a polgárokat. A pozsonyi Pravda szerint a kormány a nemzeti húrok pengetésével a választók érzelmeire akart hatni, ahelyett, hogy saját ígéreteinek teljesítéséről adott volna számot.

Van azonban egy csalhatatlan, gesztusokkal nem helyettesíthető mutató, miszerint a szlovákiai fiatalok csaknem kétharmada nem Szlovákiában képzeli el a jövőjét. Ők "a kormány tegnapi színjátéka" után legfeljebb most még többen lettek - véli a lap.