Blairt is elmarasztalta a vizsgálati jelentés

A londoni alsóház hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottsága csütörtökön tette közzé összefoglalóját az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló hírszerzési értesülések kormányzati kezeléséről. A terjedelmes jelentésnek mindenekelőtt azon részei kaptak közfigyelmet, amelyek Geoff Hoon védelmi minisztert marasztalták el, mert előzetes kiszivárogtatás szerint a bizottság élesen bírálta Hoont bizonyos információk elhallgatása miatt, ami sokak szerint a miniszter állásába is kerülhetett volna. A jelentés valóban tartalmazott kritikai észrevételeket Hoonnal szemben, jóllehet nem olyan éleseket, mint amilyenek az előzetes kiszivárogtatásban szerepeltek, és Geoff Hoon is maradt - egyelőre - tisztségében.

A parlamenti bizottsági jelentés részletes elemzése után, csütörtök este kiderült azonban, hogy a testület Tony Blair kormányfőről is tartalmaz kínos megállapítást. A képviselők szerint Blairt a háború előtt másfél hónappal a hírszerzési és felderítési tevékenységet összehangoló, a kormány égisze alatt működő egyesített hírszerzési bizottság (JIC) figyelmeztette: a Szaddám Huszein vezette iraki rezsim összeomlása azzal a veszéllyel járhat, hogy vegyi vagy biológiai fegyveralapanyag jut az al-Kaida terrorhálózathoz, az éppen két éve történt Egyesült Államok elleni terrortámadások feltételezett elkövetőjéhez.

A JIC szerint a háború előtt nem voltak olyan hírszerzési értesülések, hogy Irak ilyen fegyver-alapanyagokat adna át az al-Kaidának. A testület ugyanakkor úgy tartotta, hogy a nyugati érdekekre az al-Kaida és társult szervezetei jelentik messze a legnagyobb veszélyt, és ezt a veszélyt csak erősítheti az Irak elleni katonai fellépés - áll a hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottság most közzétett jelentésében.

A bizottság ezt felvetette Blairnek, amikor zárt ajtók mögött meghallgatta a kormányfőt, a miniszterelnök azonban azt mondta: azt a lehetőséget kellett mérlegelni, hogy a tömegpusztító fegyverek előbb-utóbb mindenképpen utat találnak a terroristákhoz, ezért szerinte a nem cselekvés jelentette volna a nagyobb veszélyt. Tony Blair annak idején a nyilvánosság előtt is főleg ez utóbbi érvvel támasztotta alá a katonai akció melletti döntést.