Esélyes az újabb török elnökválasztási balhé

Megint botrányba fulladhat a köztársasági elnökválasztás Törökországban, mivel a jelenlegi külügyminiszter, Abdullah Gül bejelentette, hogy újra indulna a posztért, írja a BBC. Előző próbálkozása iszlám gyökerei miatt hatalmas tiltakozáshullámot váltott ki májusban, amikor az ellenzék és még a hadsereg is ellene fordultak. Ellenzőinek nem tetszik például, hogy a politikus felesége viseli a közintézményekben tiltott muszlim fejkendőt.

Elsősorban Gül meghiúsult elnöki próbálkozása miatt kellett előrehozott parlamenti választást tartani a múlt hónapban, amit aztán a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nagy fölénnyel megnyert. Güll most azt állítja, hogy az AKP támogatja elnöki ambícióit, ettől függetlenül találkozni akar az ellenzéki vezetőkkel, hogy meggyőzze őket. A törvények értelmében a jelölteknek augusztus 19-éig kell eldönteniük, hogy indulnak-e.

Erre szüksége is lehet, mert bár az AK növelte szavazói számát, mandátumokat vesztett, mivel most két másik párt is átlépte a tíz százalékos parlamenti küszöbött. Így az AKP-nak legalább az egyik parlamenti pártot rá kell vennie, hogy részt vegyenek a parlamenti elnökválasztáson, hogy az így érvényes lehessen.

A legnagyobb ellenzéki párt, a baloldali Köztársasági Néppárt (CHP) hangsúlyozta, hogy továbbra is ellenzi Gül jelölését. "Gül tudatosan tagja egy ideológiai körnek" - mondta Deniz Baykal, a párt vezetője. "Törökország olyan országgá válna, ahol gyorsan felborul a politikai egyensúly és a közel-keleti identitás sokkal hangsúlyosabban jelenne meg" - kommentálta Gül esetleges megválasztását.

A második legnagyobb ellenzéki erő, a Nacionalista Akció Pártja (MHP) ugyanakkor azt már korábban bejelentette, hogy nem bojkottálja majd a parlamenti szavazást, így valószínűleg meglesz az érvényességhez szükséges kétharmados parlamenti többség. Gül előző kísérlete éppen azért bukott meg, mert az ellenzéki pártok az áprilisi és a májusi fordulókat is bojkottálták.

A szavazás első és második körében egy jelöltnek kétharmados többségre van szüksége a megválasztásához. Az 550 parlamenti képviselőből ez 367 szavazatot jelent, az AKP-nak viszont csak 341 széke van a törvényhozásban. Ugyanakkor a harmadik és a negyedik körben szükséges abszolút többség könnyen meglehet az AKP-nak, mivel ehhez csak 276 képviselőre van szükség.

Törökországban az elnök szerepe főleg jelképes, azonban arra is lehetősége van, hogy megvétózza a törvényjavaslatokat. A jelenlegi köztársasági elnök, Ahmet Necdet Sezer gyakran idegesítette a kormányt azzal, hogy megakadályozta javaslatait.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!