További Külföld cikkek
-
Felvette a világörökségi listára az UNESCO a Gázai övezet legrégebbi kolostorát - Kőkemény üzenetet küldött Ukrajna a magyar kormánynak
- Új csoport került a terrorszervezetek uniós listájára
- Az Európai Gyógyszerügynökség nem javasolja az új, Alzheimer-kór elleni gyógyszert
- Az FBI igazgatója szerint nem biztos, hogy a merénylő lövedéke találta el Donald Trumpot
Túszdráma túszdrámát követett az elmúlt hetekben. Magyarországon szerencsére ritkán akadnak túszügyek. Nem vagyunk célország, s a szakértők szerint annyira szélsőségesen gondolkodók sincsenek, akik terrorszervezetet alapítanának. Éppen ezért ritka foglalkozás a túsztárgyaló. Az Indexnek nyilatkozott a különleges munkát végző pszichológus-rendőrök egyike.
|
| |
|
A rendőrség két buszrablót üldözött, és a járművet gyűrűbe fogták. A tettes négy túszt elengedett, köztük feltehetőleg a cinkosát is, de öt utasnak ki kellett tartania a rendőri beavatkozásig.
|
| A lelőtt túsz tanítványai tüntetnek a rendőri erőszak ellen |
A túszejtő végül kiszállt a buszból, talán azért, hogy tárgyaljon, ám egy fiatal nőt pajzsként használt, pisztolyát rászegezve. Egy rendőr a bűnöző hátába került, és közvetlen közelről többször a feléjük lőtt. Nyomban ezután embertömeg rohanta meg a buszt, hogy meglincselje a túszejtőt, de a rendőrök magukkal vitték a tettest.
Az első jelentések még arról számoltak be, hogy a katonai rendőrség emberei lelőtték a túszejtő 21 éves Sandro do Nascimentót. A szabadító akciót egyenesben közvetítő televíziós felvételek azonban bebizonyították, hogy amikor a túszejtőt betuszkolták egy rabszállítóba, nem tűnt sebesültnek.
Kiderült, hogy a rendőrök - akik az akcióban a túszejtő által élő pajzsként használt 20 éves nőt lelőtték - a kórházba szállítás közben szabályosan megfojtották Nascimentót.
|
| Túlélőtúra lett a nyaralásból |
|
| |
|
Fidzsi szigetén május 19-e óta tartják fogságban a kormány tagjait a lázadók. A 30 túsz szabadon engedéséért cserébe a katonai vezetés már teljesítette a lázadóvezér fő követeléseit, például sutba dobta az 1997-es alkotmányt, amely a fidzsi őslakosok szerint túlságosan kedvez a bevándorló indiaiaknak.
Az új alkotmány eleve kizárná a lakosság 45 százalékát kitevő indiai kisebbséget a magas közhivatalokból, kizárólag az ötvenszázaléknyi őslakosságnak tartva fenn a magas hivatal viselésének jogát. Speight elmozdította hivatalából az államfőt, és amnesztiát ígért a puccsistáknak.
|
| Az őslakosok is imádkoznak a túszokért |
A Salamon-szigeteken a puccsisták fogságba ejtették a kormányfőt. Lezárták a fővárosba vezető utat és kikapcsolták a 300 ezer lakosú sziget telefonvonalait. Az államcsíny egyéb részletei egyelőre nem ismeretesek, mint ahogy azt sem, mi a lázadók célja. Az Ausztráliához közeli, csendes-óceáni szigetországban hónapok óta súlyos etnikai zavargások zajlanak.
Kis magyar túsztörténet
Itthon az első jelentősebb ,,túszügy" egy repülőgép-eltérítés volt: 1938-ban zajlott. 1956-ban két repülőt térítettek el a Budapest-Szombathely és a Szobathely-Zalaegerszeg járaton.
A következő elhíresült túszügyet a Pintye-gyerekek hajtották végre a 1973-ban: a salgótarjáni határőr két tizenéves fia ellopta apja fegyverét és bevette magát egy lánykollégiumba. Helikoptert követeltek, hogy külföldre juthassanak. Egyiküket lelőtték, a másik fiú tíz év után szabadult. Megváltoztatta a nevét, s valamikor kilencvenben házasodott. Nem vált bűnözővé, most is tisztes polgári életet él.
|
|
|
A Müncheni Olimpia alatt izraeli sportolókat gyilkoltak meg. Nem hivatalos közlések szerint az izraeli titkosszolgálat nem hivatalos hajtóvadászatba kezdett a gyilkosok után, és nem hivatalosan sorra likvidálta az összes tettest. |
1985-ben a bécsi repülőtér elleni merényletnek magyar sérültje is volt: Szegedi-Molnár Géza előadóművész tolószékbe került, miután rálőttek. 1987-ben Budapesten rálőttek a kolumbiai nagykövetre. 1991-ben pedig Debrecenben egy arab férfi a kisfiát akarta kizsarolni volt feleségétől úgy, hogy a házmester gyerekét túszul ejtette. 1993-ban két büntetés-végrehajtási intézményben lázadtak föl a foglyok. 1994-ben egy bajai gimnazista fiú ejtette túszul osztálytársait fegyverrel.
TV-stábnak álcázott kommandósok ártalmatlanították a túszejtőt
Az eddigi utolsó túszügy, amiről tudunk, 1995-ben zajlott Debrecenben. Papp Illés Attila, egyébként vagyonos vállalkozó, éppen adósságokkal küszködött, ezért nagy összegű csúszópénzt adott egy banki alkalmazottnak, hogy előnyös feltételekkel kapjon kölcsönt. A vállalkozótól az illető elvette a kenőpénzt, mégsem segített neki hitelt szerezni.
Az átrázott Papp Illés ekkor a sajtóhoz fordult panaszával, hogy leplezze a korrupt alkalmazottat. Senki sem látott szenzációt a sztoriban, ő viszont mindenképpen nyilvánosságra akarta hozni, mi történt vele.
A későbbi túszejtő törzshelyén, a debreceni Arany Bika szállóban lépett akcióba. (Jól ismerték ott, esetenként több százezer forintot is elkaszinózott.) Önvédelmi marokfegyverével 17 túszt ejtett, s a szabadon bocsátásukért cserébe sajtónyilvánosságot követelt. Azzal fenyegetőzött, hogy máskülönben sorra megöli a fogva tartottakat. A helyi rendőri erők és a terrorelhárítók közösen kezdtek a túsztárgyalásba. Végül fegyver használata nélkül, de erőszakkal sikerült leszerelni: egy TV-stábnak álcázott kommandós csoport ártalmatlanította P. Illést. Tíz évet kapott.
A túszejtő beszélgetőtársa
A terroristaellenes szakértőket olyannyira védik, hogy arcukat-nevüket-beosztásukat a sajtó nyilvánossága előtt nem fedhetik fel. Azért léteznek, sőt -micsoda sikerélmény - beszélnek is. Magyarországon a ritka foglalkozások közé tartozik a túsztárgyalói munkakör, az Index információi szerint mindössze négy ilyen speciális pszichológiai kiképzést kapott rendőr teljesít szolgálatot. Egyikükkel találkoztunk, aki épp az emlékezetes debreceni eset főszereplője volt - nevét, szolgálati helyét természetesen nem árulhatjuk el. Épp ezért a fényképek készítésétől is el kellett tekintenünk.
A specialista szerint Magyarországon azért ritkák az igazi túszügyek, mert egyrészt hiányzik a szélsőséges politikai gondolkodók tábora, akiknek a filozófiájába beleillene ez a fajta erőszakos akció, másrészt a magyar terrorelhárítás igen nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre.
A túsztárgyaló a stratégiájáról keveset árulhatott el, többször hangsúlyozta: a legfontosabb a megelőzés. Békeidőben háttérben állandóan folyik az elemző-értékelő munka, a potenciális célpontokat és az objektumokat a veszélyeztetettségi szintnek megfelelően őrzik, a lehetséges elkövetőket pedig felkutatják a "pszichikailag, fizikailag és szellemileg is csúcsra járatott rendőrök".
Ha mégis túszügy történik, az első feladat az, hogy a lehető legrövidebb idő alatt bizalmi viszonyt alakítson ki a túszejtővel a túsztárgyaló. Cél, hogy higgyen a tárgyalónak a tettes. Először is megkísérlik rábeszélni arra, hogy engedje el a túszait. Évtizedek óta terrorcselekményekkel foglalkozó, profi csoportoknál ez általában nem sok sikerrel jár.
Mint a túsztárgyaló elmondta: a nemzetközi tapasztalat szerint emellett azoknak a terroristáknak a kezéből, akik a túszok megcsonkításától sem riadnak vissza, kizárólag akkor szabadulhat meg a túsz, ha kifizetik érte a váltságdíjat, vagy ha erőszakkal törnek az emberrablókra. Igaz, 1995-ben Debrecenben részben bizonyult sikeresnek a taktika, mert Papp Illés a 17 túszból két nőt elengedett.
Ha nem sikerül rábeszélni, hogy engedje el az embereket, folytatta a pszichológus-rendőr, a túsztárgyaló következő lépése az, hogy a túszok helyzetét javítsa vagy stabilizálja és elérje, hogy amíg a tárgyalások nem zárulnak le, addig ne bántsák a túszokat. Hosszú, türelmet és erős idegrendszert igénylő munka: Debrecenben egy órán keresztül hallgatta a telefonban a szakember a túszejtő tettének okait. Közben természetesen állandóan koncentrált, s nyomokat, jeleket keresett az elmesélt történetben.
A rendőrség szempontjából a legfontosabb, hogy élve és sérülés nélkül kiszabadítsák a túszokat. Utánuk a munkatársak életének megóvása, harmadsorban pedig a túszszedő életének megkímélése a cél.
A szakértő szerint a legnagyobb veszély a mindenkori pápát, Izrael miniszterelnökét és az Egyesült Államok elnökét fenyegeti.
Az összehangolt csapatmunka a cél
Megkerestük Osvát László rendőr ezredest, a terrorelhárítók igazgatóját is, aki hangsúlyozta: folyamatos készültségben vannak, s bár munkájuk eredménye az esetek töredékében kerül csak a nyilvánosság elé, hatékonyak és szűkös anyagiak ellenére világszínvonalú teljesítményt nyújtanak fölkészültségük, felszereltségük szempontjából egyaránt. Arról, hogy mennyi pézből gazdálkodnak a terrorelhárítók, Osvát nem tudott adatot közölni: miután egysége nem önállóan gazdálkodik, hanem a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Parancsnokságának része, csak annyit árult el: kiemelt és megkülönböztetett helyzetben vannak, általában megkapják, amit kérnek.
Színes adat csak, hogy a kommandósok szlovéniai versenyén olyan csapatokat utasítottak maguk mögé a magyarok, mint Franciaország (ők a szakma elitje) vagy Spanyolország specialistái.
A készenléti rendőrség különleges szolgálatok parancsnokságának berkein belül működő terrorelhárító szolgálat létszámáról az ezredes nem nyilatkozott.
Osvát ezredes annyit elárulhatott: terrorelhárító rendőrből lehet, több lépcsős alkalmassági vizsgálat után. Először pszichikai teszteknek vetik alá az aspiránst (csak ez a rész több napon keresztül tart). Az állóképességi és erőnléti vizsgálat után meg kell felelni a speciális orvosi vizsgálaton is, amelyről egy jellemző adat: volt olyan jelentkező, aki a repülőorvosin megfelelt, de a terrorelhárítókén nem. Ez után következhet a hat hónapos alapkiképzés. A felvételi követelményeknek a jelentkezők tíz százalékának felel meg. Az ezredes elmondta: ez a hat hónap arra is jó, hogy fölmérjék: ki mennyire képes a csoporttal együtt mozogni. Tilos és életveszélyes látványos, egyéni, elszigetelt akciókat véghezvinni, az összehangolt csapatmunka a céljuk.
Ritkán hallunk róluk, mert jól dolgoznak
|
|
|
Az ezredes irodájának falán a kinevezésekor az állománytól kapott vésett Kossuth-kard függ. A vitrinben figyelnek a személyes ajándékok: speciális visszapillantó tükröt kapott a csapatától (ilyennel kémlelnek a helyszíneken), hogy mindig emlékezzen és hogy mindig éberen vizsgálódjék. |
A szolnoki deszantosból lett ezredes arról sem árult el sokat, pontosan mit is csinálnak. Ami publikus: hozzájuk tartozik a terrorcselekmények megszakítása, a légijárművek hatalomba kerítésének elhárítása-megszakítása, a kiemelten veszélyes fegyveres bűnözők ártalmatlanítása. A terrorveszélyeztetett személyeket is ők védik: a terrorelhárítók biztosították például II. János Pál pápát magyarországi látogatásakor.
Az interneten a terrorelhárítók hivatalosan nemigen dolgoznak: Osvát magyarázata szerint azért nem, mert ők nyomozói munkát nem végeznek. Ők aratják le a babért - fogalmazott az ezredes - hosszú hónapok nyomozása után, viszont ők is viszik vásárra a bőrüket.
Osvát szerint viszont az, hogy alig hallani róluk, hogy Magyarországon nincsenek valódi túszügyek, munkájuk hatékonyságának legfényesebb bizonyítéka.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
