Szerb beismerés: történtek nemzeti alapú incidensek
További Külföld cikkek
- Történelmi bevételtől eshet el Oroszország, kemény lépésre készül a Gazprom
- Börtönbüntetésre ítéltek egy gyilkosságra felbérelt svéd tinédzsert Dániában
- Halálos fenyegetést kapott a Paraméter szerkesztősége
- Nyilvánosan megöléssel fenyegette az alelnök a Fülöp-szigeteki elnököt, most mindent tagad
- Fellélegezhet a Közel-Kelet, szerdától életbe léphet a tűzszünet Izrael és a Hezbollah között
18 fizikai támadás, 23 temetőrongálás
Dragan Jocic és Rade Bulatovic, a szerb titkosszolgálat vezetője pénteken jelentést tett a szerb parlament nemzetbiztonsági bizottsága és a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó bizottsága előtt. A két testület Szabadkán tartotta meg kihelyezett ülését. Jocic és Bulatovic beszámolt azokról a tavaly és az idei év első nyolc hónapjában történt incidensekről, amelyek különféle nemzetek képviselői között vagy kárukra történtek.
Jocic szerint ezalatt a Vajdaságban összesen 67 olyan eset történt, amit nemzetek közötti kilengésnek lehetne minősíteni. Összesen 18 fizikai támadás történt - hatszor a magyarok ellen -, hat verekedés történt szerbek és magyarok között, de a nyomozás egy esetben sem állapította meg, hogy kimondottan nemzetiségek közötti viszály vagy türelmetlenség állt volna a háttérben.
Temetőrongálás 23 esetben történt: nyolcszor katolikus, hatszor pravoszláv temetőben, a többi esetben "vegyes" sírkertet gyaláztak meg. Hétszer ért támadás egyházi létesítményeket. A rendőrség 53 esetben tett bűnvádi feljelentést, és ebből 35 esetben indult szabálysértési eljárás. Összesen 24 bűnügyet zártak le a hatóságok, a tettesek közül 28 szerb, 18 magyar, öt szlovák, két-két román, roma, horvát és bunyevác, egy albán és egy jugoszláv volt. Nagyjából hasonló a nemzetiségi sorrend a szabálysértések esetében is.
"Nem nőtt az incidensek száma"
Rade Bulatovic szerint az elmúlt tíz év átlagához képest nem nőtt az incidensek száma, és a Vajdaságban a biztonsági helyzet stabil. A titkosszolgálat közel száz "nemzeti" előjelű esetet vizsgált meg, és kiderítette, hogy mind különálló, nem tervezett vagy valaki által szervezett bűntény volt. Milorad Mircic, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint nincs bizonyíték arra, hogy megfontolt és irányított kampány folyik a kisebbségek ellen.
A belügyminiszter sérelmezte, hogy egyes sajtóorgánumok és politikusok könnyelmű kijelentéseket tesznek. A többi belgrádi kormánypolitikushoz hasonlóan azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a nemzetiségek közötti viszonyt érintő problémák nemzetközivé terebélyesítése nem fog jót tenni sem Szerbiának, sem a magyar közösségnek.
Hamisítják a statisztikákat?
A két bizottság ülésén felszólalt Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke, aki vitába szállt Jociccsal és Bulatoviccsal. Azt hangoztatta, hogy a Vajdaságban 1990 óta sajátos háború folyik a magyarok ellen, hosszú ideje, nagy kiterjedéssel és "alacsony intenzitással". Jocic és Bulatovic indulatosan cáfolta Páll állításait.
Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kétségeinek adott hangot a belügyi statisztika pontosságával kapcsolatosan. A VMSZ vezetője szerint jóval több magyarellenes támadás történt, de a rendőrségi jelentéseket már a jegyzőkönyvek írásakor meghamisítják a helyi kapitányságokon. A pártelnök üdvözölte, hogy a parlamenti bizottságok Szabadkán tartották meg kihelyezett ülésüket, bár szerinte ezt már rég meg kellett volna tenniük.