Elnökválasztásra készül Ukrajna

"Minek megy valaki ilyenkor éppen Kijevbe?" - kérdezi az ungvári reptéren a számos belföldi légijárat egyikének alkalmazottja, majd odatolja elénk a jegyet. "Hógolyózni!" - válaszoljuk, és nem tévedünk: az ukrán fővárosban kora délután, megérkezésünk pillanatában elered a hó. Egy magára valamit is adó világváros nem képzelhető el hó nélkül, és ez Kelet-Európa Párizsára felettébb igaz. A behavazott Kijev gyönyörű, de az emberek mégis inkább a vasárnapi elnökválasztás második fordulójával vannak elfoglalva.

A legtöbben ugyanis attól félnek, ami nem következett be három héttel ezelőtt, az most megtörténik: Viktor Janukovics a miniszterelnök bejelenti győzelmét, az ellenzéki, ugyancsak győzelmet hirdető Viktor Juscsenko pedig ígéretéhez híven az utcára hívja támogatóit, és - nem minden ok nélkül - csalással vádolja meg ellenfelét. A hatalom erre válaszul beveti az utóbbi napokban az ellenzéki szimpátiájú városba szállított embereit (itt katonákat emlegetnek) és a kormányzati intézmények megerősítésére kirendelt rendvédelmi erőket. Hasonló forgatókönyvet emlegettek már a három héttel ezelőtti első forduló után, ami elemzők szerint köszönhetően az ellenzék önmérsékletének nem vált valóra.

A számlálás hetei

Megjósolhatatlan ugyanis az ukrajnai elnökválasztás második fordulójának kimenetele, miután az első fordulóban a hivatalos eredmények szerint a két jelölt, a kormánypárti Viktor Janukovics és az ellenzéki Viktor Juscsenko között alig egy százalék különbség volt az utóbbi javára. Ez mintegy százötvenezerrel több szavazatot jelent Juscsenko oldalán, de, hogy valójában hányan szavaztak a jelöltekre, lehetetlen megmondani.

Pedig a verseny várhatóan igen szoros lesz a második fordulóban is. A választások első fordulóját az ellenzéki és a külföldi megfigyelők is, többek között az EBESZ amerikai és európai tagokból álló bizottsága sem nevezte demokratikus és szabad választásnak. Arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy Lukasenko Fehéroroszországhoz hasonlóan Ukrajnában is sikerült volna több millió szavazatot elcsalnia a Leonyid Kucsma elnök által kiszemelt utódnak, Jaukovicsnak.

Az első forduló óta eltelt három hét első fele a szavazatok megszámolásával telt. A választást követő hétfőn mindkét fél kijelentette, hogy nyert. Erre Janukovicsnak több oka volt, sokáig négy százalékos előnyt élvezett, de ahogy számolták a szavazatokat, egyre csökkent a két jelölt között a különbség. De míg Janukovicsot egy egész médiabirodalom támogatta, Juscsenkónak az utcára kellett vonulnia, hogy győzelmét bejelentse.

Juscsenko integrációt ígér

Viktor Andrijovics Juscsenko 1954-ben született az orosz határ menti Szumszka tartományban. Közgazdaságtant végzett, majd 1976-tól a szovjet állami bankban dolgozott, majd 1993-tól az Ukrán Nemzeti Bank munkatársa, 1997-től elnöke. 1999-ben Leonyid Kucsma kinevezte miniszterelnöknek. Kormányzása idején az addig haldokló ukrán gazdaság fejlődésnek indult, bár kritikusai szerint ez kevésbé az ő, mintsem az általános gazdasági fellendülés érdeme volt.

Hamarosan azonban konfliktusba keveredett a szén- és földgázipart irányító gazdasági csoportokkal, aminek eredményeképpen 2001-ben kénytelen volt lemondani. Bár 2002-ben megnyerte a választásokat Mi Ukrajnánk nevű pártjával, nem sikerült kormányt alakítania. Ma az egyik legnépszerűbb politikus Ukrajnában. Mérsékelten jobboldali és liberális, programjában Ukrajna európai integrációját ígéri. A karakteres politikus arcát egy közelmúltbeli betegség miatt kiütések borítják, amit állítása szerint szándékos ételmérgezés okozott, ám ezt azóta nem bizonyították.

Kucsma kiválasztott utóda

Viktor Janukovics a világ talán első demokratikusan megválasztott miniszterelnöke, aki rablásért ült börtönben 1968 és 1970 között. Belorusz család gyermekeként született, technikumot végzett. Gazdasági karrierje fő hátországának számító a kelet-ukrajnai, orosz többség által lakott Donyeck megyében kezdődött egy közlekedési vállalat vezetőjeként. 1997-ben a donyecki járás kormányzója lett.

2001-ben doktori képzést is szerez nemzetközi jogból, de nyilvánosságra került kézírásából kiderül még saját tisztségét és feleségének nevét sem volt képes helyesen leírni. Kritikusai szerint egyszerű bűnöző, a donyecki bűnszövetség, klán tagja, de ezt hitelt érdemlően senkinek sem sikerült bizonyítania. Populista, erős kezű politikus hírében áll. Ukrajna Oroszországhoz való kötődését erősítené, programjának fő elemét a populista, jóléti intézkedések (járulékuk drasztikus emelése) jelenti, ami az ellenzői szerint lehetetlen a jelenlegi gazdasági helyzetben.

Durva kampány

Az ukrán sajtó a Kucsma köré szerveződő, a legfontosabb állami tisztségeket betöltő és a gazdasági hatalmat kezükben tartó oligarchák (Viktor Medvedcsuk, Viktor Pincsuk és Ahmatov) tulajdonában áll. Ez állandó témája az ellenzéknek, és számos nemzetközi szervezet fejezte ki tiltakozását miatta. Ennek ellenére, bár egy ideig úgy tűnt Janukovics bojkottja miatt nem jön össze, először Ukrajnában a két jelölt élő tévévitában mérhette össze erejét és tálalhatta programját. A kétórás küzdelem nagyrészt azzal telt, hogy korrupcióval és az elnökségre való alkalmatlansággal vádolták egymást, miközben hasonló ígéretek hangzottak el az életszínvonal emeléséről, a korrupció megszűntetésről, sőt a kettős állampolgárság lehetővé tételéről.

Elemzők szerint a vita új szavazókat nem hozott egyiküknek sem, ám Janukovicsnak jó alkalom volt arra, hogy másik arcát is megmutathassa. Leonyid Kucsma kiválasztatott utóda ugyanis nemcsak ellenfelétől, de a mára csupán minimális támogatottságot élvező leköszönő államfőtől is határolódott el. Amikor Juscsenko slágertémáival jött elő, mint Ukrajna előkelő pozíciója a világ legkorruptabb országainak listáján, válaszában Janukovics Kucsmát okolta, és az utóbbi pár évben, miniszterelnökségének ideje alatt felpörgő gazdaságot hozta fel pozitív példának. Igaz, elemzők szerint a fellendülés éppen a 1999-től 2001-ig kormányfő Juscsenko gazdasági reformjainak köszönhető.

Az ukrajnai elnökválasztás kelet és nyugat csatája, amely nem csak a két elnökjelölt orientációját, de kampánymódszereiket is jellemzi. Már az első forduló is eléggé feszült légkörben zajlott. Bányászjárásokról, készülő provokációkról szóló hírek terjedtek el, a központi választási bizottság épületét vaskerítéssel, palánkokkal, álcázott vízágyúkkal védték. Erőszakos cselekményekre - megfigyelők szerint elsősorban az ellenzék által tanúsított önmérsékletnek köszönhetőn - azonban nem került sor. A nyugatbarát Juscsenko ugyanakkor újabb tömegdemonstrációkat helyezett kilátásba, ha a súlyos választási csalások történnek.

A bizonytalanok döntenek

Csütörtökön tiszta választások megtartására hívott fel a Fehér Ház is, amely elhidegülő viszonyt ígért ellenkező esetben. Ukrajna fontos stratégiai partner lehet ugyanis mind az unió, mind az Egyesült Államok számára. Az ország NATO-csatlakozása, amit Moszkva hevesen ellenez, folyamatosan terítéken van. Nem véletlenül, Ukrajna komoly fegyverexportőr és szívesen küld csapatokat külföldre is. Irakban 1700 ukrán katona szolgál, ez a negyedik legnagyobb szövetséges kontingens, a britek 7900, a lengyelek 2400 katonát állomásoztatnak.

A közel azonos támogatottságot (Juscsenko 39,87, Janukovics 39,32 százalékot szerzett) elért két elnökjelölt között - súlyosabb csalások nélküli választás esetén - a verseny azon dőlhet el, ki tud nagyobb tartalékot mozgósítani. Az első fordulóban harmadik helyen végzett Olekszandr Moroz, a szocialista párt elnöke, aki 5,83 százalékot ért el, Juscsenkót biztosította támogatásáról. A negyedik helyen, 5 százalékkal végzett Petro Szimonenko, a kommunista párt első embere pedig felszólította híveit, hogy egyik jelöltet se támogassák.

Viktor Janukovicsnak ugyanakkor nagyobb az első fordulóban nem mozgósított bázisa, ugyanis az őt támogató területeken (Ukrajna keleti és déli része) tizenöt-húsz százalékkal volt kisebb a részvételi arány, mint a Juscsenkót támogató kijevi körzetben, illetve Nyugat-Ukrajnában. Átlagosan az ukránok 75 százaléka ment el szavazni.