Uránmagvas rakéták magyar MiG-eken

Svéd László tábornok, a Honvédség Egészségügyi Főcsoportfőnökségének vezetője a bizottság előtt elmondta, hogy a Balkánon szolgált és jelenleg szolgáló magyar katonák teljes körű kivizsgálása még tart, a végső jelentés májusra várható. Az eddig megvizsgált 457 magyar katona egyikénél sem találtak olyan betegséget vagy tünetet, amelyet kapcsolatba lehetne hozni a Balkánon töltött szolgálattal.

Ugyanakkor elismerte, hogy a balkáni hadszíntereken vannak olyan súlyos egészségügyi kockázatot jelentő tényezők, amelyek mindenképpen indokolttá teszik a rendszeres vizsgálatokat. Jelenleg minden magyar katona rendelkezik a NATO által előírt egyéni vegyvédelmi, illetve sugárzásmérésre alkalmas felszereléssel.

Ellentmondás arról, hogy jártak-e magyarok a fertőzött területeken

A jelentés szerint magyarok nem jártak olyan területeken, melyeket korábban a NATO ilyen lövedékkel támadott - sem Koszovóban sem Boszniában. Ennek ellentmond, hogy a Balkánon szolgált, és azóta elhunyt Körmendi István özvegye az Indexnek korábban azt nyilatkozta, hogy férje 1996-ban Tuzlában, 1999-ben pedig Szarajevóban szolgált. A NATO 1995 májusának végén tuzlai, 1995 augusztusában pedig szarajevói célpontokat is támadott, és itt is használtak már szegényítetturán-tartalmú lövedéket - ismerte el korábban a NATO.

Az özvegy azt is állítja, hogy férje (saját beszámolói szerint) találkozott az urántartalmú lövedékek nyomaival Szarajevóban (a lövedékek jellegzetességeiről a külföldi katonák tájékoztatták).

Juhász Ferenc, a bizottság alelnöke az Indexnek ezzel kapcsolatban elmondta: a Honvédség kapott egy listát a célpontokról, és ha ezek környékén nem is dolgoztak magyarok, mégis elképzelhető, hogy jártak fertőzött területen. Mivel sok támadás célt tévesztett, és a levegőbe kerülő veszélyes anyag is megfertőzhetett távolabbi területeket, így azokkal magyar katonák is kapcsolatba kerülhettek.

Miről is van szó? A természetes urán ipari felhasználásából visszamaradt, a természetesnél kisebb aktivitású uránt a hadsereg amiatt kezdte el alkalmazni, mert a természetes anyagok közül az egyik legnagyobb sűrűségű fémről van szó. Ezt lövedékekben alkalmazva sokkal nagyobb becsapódási energiát, így nagyobb áthatoló képességet kapnak. Fontos tudni a szegényített uránról, hogy csak igen enyhén radioaktív. Amennyiben a katonák megbetegedésével összefüggésbe hozható a szegényített urán tartalmú lövedékek alkalmazása, akkor nem annak radioaktivitása, hanem az urán mint nehézfém mérgező hatása fogja a fő szerepet játszani. Az urán ugyanis az ólomhoz és egyéb nehézfémekhez hasonlóan kémiailag mérgező, gőzeinek belégzése például rákot okozhat.

A magyarok '99-ben ,,véletlenül" értesültek a lövedék bevetéséről

Svéd László elmondta: a honvédség illetékesei 1999. júliusában informálisan értesültek angol katonáktól a szegényített urántartalmú lövedékek bevetéséről. A NATO a magyar katonák kiküldése előtt tehát nem tájékoztatta a Honvédelmi Minisztériumot a lehetséges veszélyekről. A tábornok szerint ez azzal magyarázható, hogy mivel a lőszer hagyományos fegyvernek számít, ezért azzal kapcsolatban a NATO-nak tájékoztatási kötelezettsége nem volt.

Magyar MiG-eken is voltak szegényítetturán-tartalmú rakéták

A honvédség jelentéséből kiderül, hogy 1994-ben R-60MK típusú rakéták érkeztek Magyarországra Oroszországból, melyek harci feje szegényített uránból készült pálcákat tartalmazott. A rakétákat lengyelországi gyakorlatokon vetették be a magyar MiG-29-esek 1996-ig. A dokumentum szerint a rakéták felületén minimális sugárzást mértek, de néhány méteres távolságban ez már érzékelhetetlen volt, és a személyzet részéről sem érkezett egészségügyi panasz.