Nem lesz itt felülről királycsinálás

2008.02.19. 18:00

A kiélezett demokrata elnökjelölti versenyben fontos segítséget jelenthet a februári söpréssel a kötött delegáltak között több, mint százzal vezető Barack Obamának, hogy a napokban Nancy Pelosi demokrata házelnök is megosztotta a szuperdelegáltak szerepére vonatkozó véleményét. Eszerint a demokrata jelölt kiválasztásában végül majd kulcsfontosságú szuperdelegáltak nem írhatnák felül a választókat, hanem valójában csupán az egyébként vezető jelölt megerősítésére szolgálnának.

A döntetlent hozó szuperkedd óta egyértelmű, hogy az előválasztásokon és kaukuszokon elnyerhető kötött delegáltak közül sem Hillary Clinton, sem pedig Barack Obama nem lesz képes összegyűjteni a demokrata elnökjelöltséghez szükséges 2025 küldöttet. A hivatalos döntéshez éppen ezért az úgynevezett szuperdelegáltakra is szükség lesz: összesen nyolcszáz demokrata kormányzóra, kongresszusi képviselőre, szenátorra és különböző párttisztségviselőre, akik akár az utolsó pillanatban is változtathatnak álláspontjukon (szemben a sokatmondó névvel ellátott kötött delegáltakkal). Az eddig felsorakozott csaknem négyszáz szuperdelegált közül többen választották Clintont, mint Obamát, ezért a kötött delegáltak között biztosan vezető illinois-i szenátor már többször is sugallta beszédeiben, hogy nem tartaná helyesnek, ha a szuperdelegáltak kiszednék a választók kezéből a döntést.

A hírek szerint inkább Obama felé hajló Nancy Pelosi házelnök a Bloomberg TV-nek adott interjújában kijelentette, hogy a szuperdelegáltaknak nem szabad megvétózniuk a nép döntését. „Azt hiszem problémát jelent, ha a választók kinyilvánítják véleményüket, és ezzel ellentétes döntés születik. Nem hiszem, hogy ez megtörténik” - magyarázta. Hozzátette, hogy a legtöbb szuperdelegáltat az emberek választották meg, és így mind felelősséggel tartoznak a párt választóinak. „Problémát jelentene a pártnak, ha a végső döntés nem tükrözné a választók akaratát.”

Pelosi egy másik vitatott kérdésre is kitért, nevezetesen Floridára és Michiganre, amely államoknak a delegáltjait kizárták az augusztusi jelöltállító gyűlésről, amiért a pártvezetés engedélye nélkül előrehozták januárra a saját előválasztásukat. „Azt hiszem, hogy az lenne számunkra a legjobb végkifejlet, ha az egyik jelölt elhúzna és az egész kérdés jóval a jelöltállító gyűlés előtt megoldódna. Természetesen nem akarjuk semmibe venni Floridát és Michigant, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a mindenkire vonatkozó játékszabályokat.” Véleménye ebben a kérdésben sem kedvez Hillarynek, aki tényleges kampány hiányában mindkét államban fölényes győzelmet aratott, és azóta is próbálja elérni, hogy valahogyan majd számítsanak a két állam delegáltjai.

Az egyébként a versenytől távol maradó Pelosi mellett két Hillaryt támogató szuperdelegált is állást foglalt a kiváltságos küldöttek kérdésében. „Az emberek akarata fog érvényesülni a konvención” - jelentette ki a Clinton egyik legfontosabb afro-amerikai támogatójának tartott Charles Rangel harlemi képviselő, aki szintén úgy gondolja, hogy nem dönthet senki a választók helyett.

Hillary mellett a másik New York-i szenátor (államonként két szenátort választanak) Charles Schumer pedig óva intett attól, hogy csatatérré változtassák az augusztusi konvenciót a szoros állás miatt. Szerinte a június 7-i puerto ricói záró kaukusz után Clintonnak és Obamának a pártvezetés segítségével meg kellene egyeznie a győztesről. Ez a vélemény már egy fokkal demokratikusabb álláspont, mint a pártelnök Howard Dean korábbi kijelentése, aki a mielőbbi jelöltállítás érdekében már március-április környékén mutyizást helyezett kilátásba. Schumer egyben úgy véli, hogy az eddig tartózkodó nagyjából négyszáz szuperdelegáltnak már nem kellene állást foglalnia, amíg ki nem derül a győztes személye.

A bemutatott vélemények természetesen nem a pártvezetés hivatalos álláspontját jelentik. Ugyanakkor egyre több jel utal arra, hogy az elnökjelölti versenyt a pályán kell majd megnyerni, a kiváltságos szuperdelegáltak pedig főszereplőkből könnyen visszaminősülhetnek statisztáknak.