Ahogy lesz, úgy lesz

2012.11.06. 10:55

Hiába tudta Mitt Romney szorossá tenni egy ideig az állást, az elmúlt napokban érkezett közvélemény-kutatások már szinte egytől egyig Barack Obamának kedveztek, republikánus kihívója sokkal nehezebben nyerhet. Ugyanakkor számos tényező összejátszása esetén mégis legyőzheti a demokrata elnököt. Elérkezett az amerikai elnökválasztás napja.

Tíz hónappal a republikánus előválasztások kezdete után, közel kétmilliárd dollár kampánypénzzel, negatív tévéhirdetések egész áradatával és több száz nagygyűléssel a hátuk mögött az amerikai elnökjelöltek szinte fej fej mellett, de Barack Obama vezetésével érkeztek ahhoz a naphoz, amikor az Egyesült Államokban a választók döntenek a világ legnagyobb hatalmú vezetőjéről.

Habár az elmúlt napok felmérései már egyértelműen neki kedveztek, a második ciklusáért küzdő Barack Obama elnök most mégis sokkal jobban izgulhat, mint négy éve, amikor megválasztása napján már kosárlabdával vezette le a feszültséget. Kihívója, Mitt Romney sokkal nehezebb úton nyerhet, de McCainnel ellentétben nem lehetetlen a győzelme.

Denvertől Sandyig

Még másfél hónapja sem nézett ki egyáltalán izgalmasnak a helyzet, ehhez képest azonban fordulatosan alakult a végjáték. A jelöltállító konvenciók után az elnökválasztás tényleges, utolsó szakaszára Obama nem kiugró, de megnyugtató előnyével fordultak a jelöltek, Romney pedig nem tudott elég lendületet venni ahhoz, hogy igazán nyílttá tegye az állást.

Azonban taktikusan besorolt a politikai centrum felé, és az első elnökjelölti vitán sikerült meglepnie Obamát, aki viszont csalódást okozott a megmérettetésen visszafogottságával. A saját bázisát feltüzelő republikánus jelölt ezen a ponton szerzett vezetést Floridában és még inkább Észak-Karolinában, és a következő két vitában sem hibázott nagyot, habár ezeket már a támadásra átváltó Obama nyerte.

Romney hetekig vezetett is az országos felmérésekben, de az Egyesült Államokban nem az összesen leadott szavazatok száma, hanem a népesség arányában minden államnak kiutalt elektori szavazatok számítanak. A biztosan demokrata vagy republikánus államokkal ellentétben mindkét oldalnak elnyerhető csataterekben azonban Obama nagyrészt tartania tudta előnyét, Romney lendülete pedig a harmadik vita után már kipukkadni látszott.

Arról feltehetően az eredménytől függetlenül még sokáig vitatkoznak majd az elemzők, hogy ez mennyiben befolyásolta a választást, de az utolsó héten a kampányt kettészakító Sandy hurrikán pusztítása után Obama elnökként kereste fel az érintett – kizárólag demokraták felé hajló – államokat, miközben a volt massachusettsi kormányzót azzal támadták, hogy a republikánus jelölőgyűlésen mondott beszédében kifigurázta Obama négy évvel korábbi, klimaváltozás elleni harcra tett ígéretét, vagyis azt, amikor Obama a tengerek szintnövekedésének megállításáról beszélt.

Elektorokért küzdenek

A szavazatokat államonként összesítik, és az eredmény alapján kevés kivétellel – Nebraska és Maine ilyen –  a győztes mindent visz alapon elektorokat osztanak, akik majd januárban államukat képviselve hivatalosan is megszavazzák az elnököt. Az elektorok száma államonként változó. Alapvetően az adott állam népessége dönt az elektorok számáról, valójában minden államnak annyi elektora van, ahány képviselője – ez a méretétől függ –, és szenátora – minden államnak kettő – a szövetségi törvényhozásban. Mivel a képviselőházban és a szenátusban összesen 535-en ülnek, a bűvös 538-as számhoz kell még az is, hogy a törvényhozási képviselet nélküli fővárosnak, Washingtonnak is van három elektora.

Obamáék Floridában próbálták védekezésre kényszeríteni Romney-t, és végképp kihúzni a lába alól a talajt. A republikánus viszont viszonylag meglepő húzással három, korábban biztos demokratának vett államot, Pennsylvaniát, Michigant és Minnesotát is megpróbált játékba hozni. Rengeteg pénzt öltek hirdetésekbe az utolsó héten, Romney és alelnökjelöltje, Paul Ryan pedig nagygyűlést tartott Pennsylvaniában, ahova a demokraták viszont jó érzékkel Bill Clinton exelnököt küldték be kampányolni.

Obama kampánycsapata kétségbeesett próbálkozásnak nevezte Romney-ék erőfeszítéseit, David Axelrod, Obama főstratégája pedig még jellegzetes bajszának leborotválását is megígérte, amennyiben elveszítik csak az egyiket is. A felmérések szerint ugyan szűkült az olló a két jelölt között, de nem sok jel utal arra, hogy Obama elveszíthetné bármelyiket is. Az pedig erősen kérdéses, hogy elég pénzt tudtak-e elvonni így Obamától a fontosabb államokból, ha az akcióval ez volt a republikánusok valódi célja.

Variációk tömkelege

Minden eshetőséggel számolva is tizenkét államra kell majd figyelni kedd éjszaka, ezekben fog eldőlni az elnökség sorsa. A többi állam teljesen stabil bástyának számít valamelyik oldalon, és egyik kampánycsapat sem vesztegetett időt arra, hogy megpróbálkozzon a megfordításukkal. Hiába nyerte meg Obama négy éve például Indiana államot, az most visszatér a vörös államok kötelékébe.

USAPREZ
Fotó: Real Clear Politics

A RealClearPolitics térképén szürkével jelölt tizenkét állam közül Romney kettőben vezet, kettőben pedig nagyon szoros az állás, a többiben azonban már egyre meggyőzőbb különbséggel áll Obama az élen. Ha nem fordul meg alapjaiban a világ – vagyis Romney nem tudja elhódítani Pennsylvaniát vagy Michigant –, akkor azt nem nehéz kijelenteni, hogy Florida nélkül a korábbi republikánus elnökökhöz hasonlóan nem nyerhet. Ha ugyanis bukja a legnagyobb csatatérállamot, akkor minden másik hagyományos csatateret meg kellene nyernie, amire esélye nagyjából a nullával egyenlő.

 Állam (zárójelben az elektorok)  Obama  Romney
 Ohio (18)  50  47,1
 Florida (29)  48,2  49,7
 Észak-Karolina (15)  46,2  49,2
 Virginia (13)  48  47,7
 Wisconsin (10)  50,4  46,2
 Colorado (9)  48,8  47,3
 Iowa (6)  48,7  46,3
 Nevada (6)  50,2  47,4
 New Hampshire (4)  49,9  47,9
 Pennsylvania (20)  49,4  45,6
 Michigan (16)  49,5  45,5
 Minnesota (10)  49,6  44,4

Az is jól látszik, hogy nem véletlenül tartották nagyon sokan Ohiót a kulcsnak: ha Obama az előrejelzéseknek megfelelően hozza az államot, akkor Romney lehetőségei a győzelemre jelentősen leszűkülnek. Ebben az esetben a két szorosnak ígérkező állam, Virginia és Colorado megnyerése mellett még legalább a felmérésekben nagyon stabilan Obama felé húzó Wisconsinra és egy kisebb államra szüksége lenne. Másrészről viszont amennyiben a republikánus jelölt meglepetésre megszerzi Ohiót, akkor Obamának legalább az egyiket hoznia kell a Virginia-Colorado párosból, és a kisebb csataterekre is szüksége lesz.

A kisebb államok közül Iowa és Nevada az előzetesen leadott szavazatok alapján is inkább Obamáé lehet, habár nem szabad elfelejteni, hogy előbbiben hagyományosan sok republikánus megy el a választás napján szavazni, amivel George W. Bush is meglepte már egyszer John Kerryt 2004-ben. New Hampshire-ben nem volt előzetes szavazás, de az elmúlt héten kizárólag Obamának kedvező pollok érkeztek.

Obama több államban vezet

Lehet sakkozni, hogyan jut el valamelyikük a bűvös 270 elektorig, de tény, hogy a New York Times szerint például Obamának hatszor több útja van a győzelemig, mint Romney-nak. A felméréseket összesítő RealClearPolitics, az olyan online fogadóoldalak, mint az Intrade, mind Obama győzelmét valószínűsítik előre, és az utolsó napokban érkezett közvélemény-kutatások is megerősítették ezt a trendet, semmint Romney váratlan előretörését vetítették volna előre.

A legtöbb csatatérállamban több regisztrált demokrata ment el szavazni már az elmúlt hetekben, mint regisztrált republikánus, Obamáéknak pedig például azt is sikerült elérniük, hogy Ohióban a választást megelőző három napban is folytatódhasson az előzetes szavazás. 2008-ban ugyanis a demokrata elnök Coloradót, Floridát, Iowát és Észak-Karolinát is úgy nyerte meg, hogy a választás napján már kevesebb szavazatot kapott, mint ellenfele, John McCain, előtte az előzetes szavazáson viszont tetemes előnyre tett szert. Ezt most nem tudta olyan mértékben megismételni, de több államban így is elég lehet az előnye.

Obama az aprólékosan megszervezett kampányát támogató aktivistákban, és az erősebb terepmunkában is bízhat, miközben sokaknál számíthat, hogy a Sandy hurrikán pusztítása után New Jersey republikánus kormányzója, Chris Christie is méltatta a helyszínre látogató demokrata elnököt. Még egy érdekes adalék, hogy Obama elnöki munkájának megítélése éppen a hagyományosan újraválasztott, vagy egy ciklusos elnök határán mozog. Most 50 százalék pozitívan nyilatkozott róla, míg 47,6 százalék rossz véleménnyel volt.

Kulcskérdés a republikánus mozgósítás

Minden együtt

Az elnökválasztás mellett szenátusi, képviselőházi és kormányzóválasztásokat is tartanak az Egyesült Államokban (bővebben itt), emellett pedig száznál is több népszavazási kérdésben mondhatnak véleményt a választók (ezekről itt). Az már biztos, hogy összességében ez lesz minden idők legdrágább választása. A két jelölt által gyűjtött közel kétmilliárd dollár mellett a kongresszusi versenyek további 3,3 milliárd dollárt emésztettek fel.

Még ha Obama jóval esélyesebbnek is tűnik, Romney annyit mindenképpen elért, hogy szoros versenyre késztette az elnököt, és az elektori szavazatok alakulásától függetlenül is országosan több szavazatot kaphat ellenfelénél. Romney esélyei szempontjából fontos volt, hogy a kampány alatt fel tudta venni a versenyt pénzgyűjtésben Obamával (három hónapon át meg is előzte), és végül több reklámot tudott vásárolni az utolsó hétre a fontos államokban, ami akár el is dönthet egy-egy szoros versenyt. A republikánus jelölt olyan statisztikai érdekességekbe is bízhat, miszerint egyes felmérésekben vezet abban az ohiói megyében (Lake County) és két New Hampshire-i városban (Milford, és Epping), amelyek korábban általában megfelelően tükrözték az adott állam egészében leadott szavazatarányokat.

Romney elsősorban két dologgal számolhat a hajrában: az egyik, hogy sokkal jobban képes mozgósítani a republikánus szavazókat, mint négy éve John McCain, ami az előzetes szavazás alatt már annak ellenére is sikerült, hogy a demokraták vezetnek a legtöbb államban.

A kikért és beküldött postai szavazatok arányai alapján a republikánusok lelkesebbnek tűntek az előzetes voksoláson. A másik pedig, hogy a független szavazók nagyobb arányban szavaznak rá, mint Obamára. Ugyanakkor ezek mind olyan tényezők, amelyekről a szavazás lezárultával az első exit pollokból fogunk először pontosabb képet kapni.

Kell-e várni?

A támogatói csoportok megoszlását és a részvételt hamar tudni fogjuk, de a számoláson korántsem biztos, hogy szerdára túl leszünk. Ha nagyon szoros lesz, akkor több államban is újraszámolásra lehet szükség, ezzel pedig még hetekig bizonytalan lehet a választás végeredménye, ahogy az megtörtént 2000-ben George W. Bush és Al Gore között is. Ohióban például csak tíz nappal a választás után kezdhetik meg a szavazatok újraszámlálását. Amennyiben egy államban 0,5 százaléknál kisebb a különbség a két jelölt között, akkor automatikusan újraszámolás következik, amire így Virginiában is van esély.

Azt már csak halkan említjük meg, hogy a sok forgatókönyv közül az sem teljesen irreális, hogy mindkét jelölt éppen 269:269 elektorral áll majd, vagyis döntetlen alakul ki. Ebben az eddig még soha elő nem forduló esetben a képviselőház választja meg az elnököt, ami a republikánus többség miatt Mitt Romney győzelmét jelentené, az alelnököt viszont a szenátus, vagyis a republikánus elnök megkaphatná maga mellé a demokrata Joe Bident. Egy ilyen verzió azonban az elektorok kemény megdolgozását hozhatná a januári, normális esetben csak formális elektori szavazás előtt.

Ahogy lesz, úgy lesz, most már órákon belül minden kiderül. Az izgalmasnak ígérkező amerikai elnökválasztás alakulását Fehér Ház blogunkon élőben közvetítjük, tartsanak velünk!