Szuperkedd: Trump és Clinton is nagyot nyert

• A szuperkedden a demokrata és a republikánus oldalon is 11 államban szavaztak egyszerre az amerikai előválasztáson
• Hillary Clinton hét állammal győzött, és komoly előnybe került a delegáltakat tekintve kihívójával, Bernie Sandersszel szemben
• A vermonti szenátor négy államot húzott be, és jelezte, hogy továbbra is küzdeni fog, amihez a pénze is megvan
• Donald Trump nem söpört be minden lehetséges államot a republikánusoknál, de héttel így is ellépett, és riválisai megosztottsága is neki kedvez
• Két komoly ellenfele is állva maradt, miközben azonban Ted Cruz meglepetésre három államot is hozott, és erősebbnek bizonyult, mint várták, a fő kihívónak tartott Marco Rubio egy győzelme ellenére csalódást keltően szerepelt
• A lassan meghasonló republikánus párt fontos arcai közül is egyre többen sorakoznak be Trump mögé, miközben a többség még mindig szörnyülködve figyeli kitartó menetelését

Hillary Clinton és Donald Trump is megerősítette előnyét a pártjuk elnökjelöltségéért folyó küzdelemben a fontos fordulópontot jelentő szuperkedden. A demokrata és a republikánus oldalon is egyszerre szavaztak 11 államban, így az eddig egy-egy államra koncentráló versengés hirtelen országossá szélesedett ki.

Mindketten jóval több delegáltat gyűjtöttek, mint riválisaik, és az sem volt véletlen, hogy a győzelmi beszédeikben már egymást is bőven támadták. Az előválasztás folytatódik, de várhatóan mindketten egyre inkább koncentrálnak egymásra is a következő hetekben a minden bizonnyal tényleg sorsdöntő, március 15-én szavazó államok előtt. A szuperkedd eseményeit itt olvashatja vissza percről percre>>>

Innentől a delegáltakról szól minden

A februári első négy államnak ilyen szempontból inkább szimbolikus jelentősége volt, de a szuperkedden már mindenkinek el kellett kezdenie számolni a delegáltakat, akik elég konkrét fokmérőként szolgálnak a továbbiakban. Az elnökjelöltségre pályázó jelöltek ugyanis az előválasztások alatt az egyes államokban valójában olyan küldöttekért küzdenek, akik majd képviselik őket a pártok júliusban esedékes jelöltállító gyűlésein.

A republikánus jelöltség elnyeréséhez 1237, a demokratáknál pedig 2383 ilyen delegáltra lesz szükség. Ezek közül a szuperkedd államaiban a demokratáknál 865, a republikánusoknál 595 delegált sorsa dőlt el. Habár az egészen pontos végső delegáltarányokra még akár napokat is várni kell majd, de Clinton és Trump is biztosan a legtöbbet szerezte meg.

Clinton hét államot, rengeteg delegáltat nyert

Már dél-karolinai győzelmével is látszott, hogy Clinton a déli államokban a demokraták fontos bázisát jelentő feketék között messze népszerűbb Sandersnél, így borítékolni lehetett, hogy nagy fölénnyel nyeri majd a szuperkedden szavazó, sok delegáltat jelentő államokban, de még az ellenfelének különösen fontos Massachusetts-et is sikerült szorosan megcsípnie, és jelzésértékűen Amerikai Szamoán is győzni tudott. Clinton egyre magabiztosabb, és a február eleji megingás után ismét magasan ő esélyes az elnökjelöltségre.

Hét államot nyert szemben Sanders négyével, ráadásul végül akár 130 delegálttal is többet gyűjthet, ami a delegáltakat arányosan elosztó államokban nem könnyen ledolgozható hátrány. Pont a Barack Obamától alig száz delegálttal lemaradó Clinton 2008-as példája is mutatta, mennyire tartósnak bizonyulhat alapvető fordulat nélkül egy ehhez hasonló felállás. Ráadásul Clinton az úgynevezett szuperdelegáltak – a párt vezetői, szenátorok, kongresszusi képviselők, akiknek a keze az államokban elnyerhető delegáltakkal szemben nincs megkötve – nélkül is vezet, miközben többségük is a volt first ladyt támogatja.

A magát demokratikus szocialistának valló Sandersnek öt államban – köztük a sajátjában, Vermontban – volt reális esélye a győzelemre, ebből négyet megnyert, ezzel nem tudott a várakozások felett szerepelni, de életben tartotta esélyeit. A fiatalok és a fehér, liberális szavazók között kiugróan népszerű vermonti szenátor jelezte is, hogy a hamarosan következő, neki kedvezőbb államokban próbál majd javítani. Sanders kampánymenedzsere is azt ígérte, hogy amíg finanszírozni tudják a kampányt, addig biztosan nem gondolkoznak az út végén, márpedig az elmúlt hetekben Sanders a sok kis támogatótól még több pénzt is kalapozott össze, mint Clinton.

A következő hetekben azonban könnyen lehet, hogy végleg eldől a demokrata jelöltség sorsa. Clinton ugyan matematikailag nem tud behozhatatlan előnybe kerülni, de ha ő viszi a március 15-én szavazó fontos államokat, és Sanders addig nem tud fordulatot hozni, akkor nehezen lehet már megkérdőjelezni elsőségét.

Trump is nyugodtan menetel

A republikánusoknál benne volt az is a levegőben, hogy Trump a szuperkedd államai közül csak Texast bukja el, ehhez képest több államban is elé tudtak kerülni, Minnesotában pedig először szorult a harmadik helyre. Ettől azonban még a milliárdos tovább menetel, mögötte pedig megint csak még megosztottabbnak tűnnek potenciális kihívói, akik egymás között osztják meg a szavazatokat.

Trump végül több mint 200 delegálttal végezhet, míg Ted Cruz texasi szenátor 140, Marco Rubio floridai szenátor pedig 70 körül gyűjthet a szuperkedden. Az ingatlanmágnás a győzelmi beszédében szinte már tényleg elnökjelöltként viselkedett, kérdéseket fogadott, és magabiztosan a republikánus pártelitet is megfenyegette. Közben pedig a héten, és kedd este ténylegesen is mögé álló Chris Christie New Jersey-i kormányzó arcán a gondterheltségtől a beletörődésen át a jókedvig minden érzelem átfutott beszéde alatt.

Christie-vel már megindult fontos republikánus politikusok beszállingózása Trump mögé, és a következő napokban ez felgyorsulhat, ahogy a hírek szerint várhatóan Rick Scott floridai kormányzó az elsők között jelentkezik majd a milliárdosnál. Trump már most mérhető delegáltelőnyből várja a két hét múlva szavazó, győztes mindent visz elv alapján delegáltakat osztó államokat, például Floridát, és ha ott is nyerni tud, akkor már tényleg behozhatatlanul elhúzhat.

A milliárdos menetelését szörnyülködve figyelő pártelit kapaszkodhatna abba, hogy Trump a most szavazó államokban átlagosan nagyjából 37 százalékot kapott, azonban egyáltalán nincs arra utaló jel, hogy össze tudnának zárni egyetlen másik jelölt mögött vele szemben, az idő pedig így neki dolgozik. Már az sem kizárt, hogy Trump ellenzői arra kezdenek majd játszani, hogy ha más nem is érheti utol, de legalább a milliárdos se tudja összegyűjteni a szükséges delegáltakat, így aztán a júliusi jelöltállító konvención dőljön csak el a republikánus jelöltség sorsa.

Cruz túllépett Texason

Trump mögött Cruznak és Rubiónak egyaránt az a célja hetek óta, hogy ő maradjon talpon az egyetlen reális alternatívaként, azonban a szuperkedden valójában egyikük sem került közelebb ehhez.

Az utolsó napok felmérései alapján az sem lett volna elképzelhetetlen, hogy Cruznak csak hazai pályán, Texasban sikerül nyernie, ehhez képest fontos fegyvertény volt neki, hogy egy másik államban, Oklahomában is Trump elé tudott kerülni. Ráadásul Oklahomában az evangéliumi szavazók között is javítani tudott a Dél-Karolinában megkopott pozícióin. Emellett Alaszkában is komoly párharcot vívott Trumppal, végül pedig ott is legyőzte a milliárdost.

Texas megnyerésével a delegáltakat tekintve is szépen termelt, emellett pedig azzal is érvelt, hogy ő az egyetlen, aki Iowával együtt már több előválasztáson is le tudta győzni Trumpot. Más szempontból viszont Trump elszívta előle a levegőt több olyan déli államban, amiket egy Tea Party-vonalat képviselő jelölt nem veszíthetne el, hiszen hamarosan már papíron nem neki kedvező fontos államok következnek. Kérdés, mire lesz így elég a továbbiakban a szuperkedden a várakozásokat felülmúló szereplése, miközben a pártvezetés még talán jobban is ódzkodik tőle, mint Trumptól.

Rubio az egyik nagy vesztes

A pártelit és befolyásos támogatók kegyeiért versengő Rubiótól már nagyon vártak egy győzelmet a támogatói, az erős, szimbolikus második helyek ideje ugyanis február után lejárt. Azonban hiába sikerült végül behúznia Minnesotát, mert közben nem sikerült megugrania a több államban felállított küszöböt (15 vagy 20 százalék), ez pedig különösen Texasban fájhatott neki. Az így kimaradó delegáltak mellett Trumppal szemben több száz küldöttes hátrányba került, de Cruz is bőven előtte végzett. Ráadásul annyira későn derült ki a minnesotai eredmény, hogy addigra már Trump és Cruz is teleharsogta azzal a tévéket, mekkora vesztes a floridai szenátor, akinek a beszédére oda sem kapcsoltak a legnagyobb adók.

A szuperkeddhez vezető napokban Trumpot agresszíven támadó Rubio eddig is azzal érvelt, hogy még csak most következik majd a neki kedvező terep, és a következő két hét végén, a győztes mindent visz elven szavazó államokban ki tud majd lőni, azonban egyelőre nem sok minden támasztja alá, hogy ekkora fordulat következzen. Saját állama, Florida lesz majd a perdöntő, de emellett Észak-Karolinát és Illinois-t is meg akarja nyerni március 15-én. Az eddigi felmérések azonban Trump előnyét mutatták még Rubio hazai államában is, ha pedig ott sem tud győzni, akkor szinte biztosan vége az esélyeinek.

Továbbra is kitartanak

Az is Trumpnak kedvez, hogy két további induló van még versenyben a republikánus jelöltségért. Rubióék azzal vádolták meg a szuperkedd után John Kasich-et, hogy 8,9 százalékával pont elég szavazatot vett el a végül néhány százalékkal második helyen végző floridai szenátortól Virginiában, de az ohiói kormányzó erre csak a fejét rázta. A végső győzelem helyett például alelnökjelöltségben reménykedhető Kasich egyrészt kapaszkodhat abba, hogy Trump mögött szorosan második lett Vermontban, és nem annyira szorosan Massachusetts-ben, másrészt jelezte, hogy a szintén két hét múlva szavazó Ohióig biztosan maradni akar.

Ennél sokkal bizonytalanabb a helyzete Ben Carson visszavonult idegsebésznek, akinek a kampánya már hetek óta lélegeztetőgépen van. Továbbra sem lépett vissza, habár elterjedt, hogy most már a republikánusok vezetői próbálják kituszkolni a versenyből, például egy szenátorjelölti helyet belengetve neki.

Előválasztás előválasztás hátán

Március 15-ére kell majd figyelni, de addig is fontos államok jönnek, és már szombaton folytatódik is az előválasztás. Ha pedig azt is visszaolvasná, hogyan jutottak el idáig a jelöltek, és milyen fordulatok keretezték az elnökválasztási küzdelmet, akkor pörgesse át az eseményeket összefoglaló, és a szuperkedd utáni menetrendet is felvázoló timeline-unkat: