Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMJöhet a forradalom, csak ne kerüljön sokba
Bernie Sanders demokrata elnökaspiráns hiába szerzett hatalmas támogatottságot “politikai forradalmat”, többek között ingyenes állami egészségügyet és felsőoktatást hirdető kampányával, egy friss felmérés szerint még saját hívei sem lennének hajlandók megfizetni programja költségeit.
Az amerikai választókat a Vox és a Morning Consult közvélemény-kutató kérdezte meg arról, hogy mennyi plusz adót lennének hajlandók fizetni azért, hogy - a vermonti szenátor tervei szerint - ingyenes szövetségi egészségügyi rendszert hozzanak létre és eltöröljék a tandíjat a közkézben lévő felsőoktatási intézményekben.
Bár a magukat Sanders híveinek tartók 80 százaléka hajlandó lenne elviselni az új adóterheket, kétharmaduk nem akar évi ezer dollárnál többet áldozni az állami egészségügyre. Ez pedig nemcsak nagyságrendileg kevesebb annál, mint amennyibe az állami programok kerülnének, de még a jelenlegi átlagos - családonkénti átlag 5000 dolláros - egészségbiztosítási költségeket sem éri el.
Ugyanez a helyzet a felsőoktatással: szintén nagyjából kétharmad azoknak az aránya, akik maximum ezer dollárnyi pluszterhet viselnének el a magasztos célért, bár ez utóbbinak költségeit Sanders állítása szerint kizárólag a Wall Street megadóztatásával be lehetne vasalni. Amit egyébként szakértők legalábbis vitatnak.
A magát demokratikus szocialistának nevező politikus az egészségügy átalakítását a jövedelemadó emeléséből tervezi fedezni, ami évi 5000 dolláros pluszterhet jelentene egy 50000 dollárt kereső családnak. Sanders azzal érvel, hogy a szövetségi szintű, egy biztosítós rendszer hatékonyabban tudna működni mint a jelenlegi piaci, államonként eltérő és széttagolt egészségbiztosítás, és ezért végső soron mindenki jobban járna vele, az adóemelés költségei megtérülnének a háztartások számára. Ugyanakkor amellett, hogy közgazdászok erősen kételkednek ebben, látszólag választói nincsenek tisztában ennek költségeivel.
A többi elnökaspiráns hívei egyébként még elutasítóbbak az öltetekkel szemben: Hillary Clinton híveinek 70 százaléka lenne hajlandó valamennyit áldozni az állami egészségügyre és 60 százalékuk viselné el az adóemelést a tandíjmentességért cserébe. Ugyanez az arány a republikánus szavazóknál mindkét kérdésben 40 százalék. Nem meglepő módon egyébként az idősebbek és a gazdagabbak adóemelési hajlandósága a legalacsonyabb.
Rovataink a Facebookon