Eldőlt: Trump lesz a republikánus elnökjelölt

• Győzelmi sorozatát folytatva Donald Trump nagyot nyert Indiana államban is
• Legnagyobb ellenfele, Ted Cruz texasi szenátor bejelentette, hogy visszalép
• Ezzel a milliárdos előtt szabad az út a szükséges 1237 delegált összegyűjtése felé, így Trump lesz a republikánusok elnökjelöltje a novemberi elnökválasztáson
• Az maradt kérdés, hogy összezár-e mögötte a jelöltségétől sokáig ódzkodó pártvezetés

Donald Trump a várakozásoknak megfelelően 53,3 százalékkal megnyerte az Indiana államban tartott előválasztást, legnagyobb ellenfele, a texasi szenátor Ted Cruz csak 36,6 százalékot ért el, és veresége után bejelentette, hogy vissza is lép a további versengéstől. Ezzel feleslegessé vált a titkos forgatókönyvek körüli spekuláció, és 99,9999 százalékig biztossá vált, hogy a milliárdos lesz a párt jelöltje a november 8-i elnökválasztáson.

Egyedüla zsinórban hét államot megnyerő  Trumpnak volt már csak esélye, hogy összegyűjtse a republikánus jelöltséghez szükséges 1237 delegáltat, de ellenfelei, élükön Cruzzal próbálták megakadályozni ebben. Ha ugyanis a milliárdos is alatta maradt volna a küszöbnek, akkor  nyílt konvenciót kellene tartani, amin már a texasi szenátor, vagy mások is beelőzhették volna Trumpot. Indianai győzelmével azonban a milliárdos jó úton haladt a bűvös 1237 felé, míg a Trump elleni erőknek lényegében ez volt az utolsó esélye.

Egyrészt Cruz mindent megpróbált, múlt héten korán bejelentette alelnökjelöltjét is Carly Fiorina, a HP volt vezérigazgatójának személyében, de  abból sem tudott lényegesen profitálni, hogy a két jelölt közöttkötött paktum alapján  a még versenyben lévő ohiói kormányzó, John Kasich átengedte a terepet a texasi szenátornak, és nem kampányolt Indianában. Indianai vereségével kevés jelentősége maradt, hogy az elmúlt hetekben a háttérben folyó árnyékkampányban sikerült olyan államokból is neki kedvező delegáltakat a júliusi konvencióra küldetnie, akik egy esetleges második szavazási körben már átpártolhattak volna a texasi szenátorhoz – hiszen Trump a legjobb úton haladt afelé, hogy már az elsőben megválasszák.

Az ingatlanmágnás Indianában egy olyan államban is folytatni tudta a győzelmi sorozatát, ahol papíron bőven lehetett volna esélye a közeli Wisconsinban győztes Cruznak, azonban a keleti parton túllépve is 50 százalék feletti eredménnyel tett pontot az i-re. Előzetesen is érezhető volt, hogy Trump nagyot nyer majd, a helyszínen néztük meg az egyik kampánygyűlését, amire annyian mentek, hogy be sem fértek a terembe. Az már a héten kiderült, hogy az utolsók között szavazó, de legtöbb delegáltat adó Kaliforniában is tarolhat Trump, ezért Cruz körül elfogyott a levegő.

Ted, egy fantasztikus ember vagy!  

Az este  drámája  az indianapolisi Crowne Plazában zajlott, ahol a Ted Cruz-kampány a főhadiszállását rendezte be, és mi is ott voltunk. Az urnazárás és az első eredmények beérkezése után már egyáltalán nem volt kérdés, hogy Cruz elbukta Indianát, mindössze egy dologra kereste mindenki a választ: vajon felfüggeszti-e a kampányát, vagy szinte nulla reménnyel, a csodában bízva versenyben marad, hátha valami történik Trumppal.

A Crowne Plazában összegyűlt többszáz fős tömeg egyik fele – a Cruz-kampány helyi aktivistái és a legelkötelezetebb támogatók, akik nem sokan, de megjelentek – természetesen meg volt róla győződve, hogy nincs még minden veszve. A tömeg másik része, az újságírók és tévések viszont a Cruz-kampánynak dolgozó forrásaiktól viszonylag hamar megtudták, hogy ennyi volt. Addig is, amíg mindenki Cruz beszédét várta, a kivetítőkön a CNN ment, a rajongók pedig ahányszor csak felhangzott a közvetítésben Ted Cruz vagy alelnökjelölt-jelöltje, Carly Fiorina neve, üdvrivalgásban törtek ki és tapsolni kezdtek. Ami már csak azért is rendkívül bizarr volt, mert közben folyamatosan láthatta mindenki az eredményeket: azt, hogy Cruz majd' húsz százalékos, ledolgozhatatlan hátrányban van.

Végül Carly Fiorina lépett először színpadra, aki kissé szerencsétlenül fogalmazva, a szimpatizánsokban hiú reményeket ébresztve többször is olyan fordultokat használt, hogy folytatni fogja a harcot, a küzdelmet, a munkát. Amit természetesen sokan úgy értettek, hogy megy tovább a kampány. Majd következett maga Cruz, aki hosszú percekig egy szót nem szólt az indianai eredményekről, csupán a saját küldetéséről és a kihívásokról beszélt.

Aki már hallott hasonló beszédeket, az persze rögtön tudta, hogy mire fog kifutni a szónoklat, főleg, hogy eddigre már nagyjából az összes hírportál megírta: Ted Cruz feladja.

Cruz a szokásos kenetteljes, mesterkélt stílusában szónokolt, beszéde legirritálóbb része pedig az volt, amikor az 1976-os, utolsó nyitott republikánus konvención alulmaradó Ronald Reaganről kezdett el beszélni, indirekt módon párhuzamot vonva saját magát. Csakhogy Ronald Reagan legalább össze tudott gyűjteni akkoriban annyi delegáltat, hogy nyitott konvencióra kerüljön sor, Ted Cruz pedig nem - és akkor a két politikus kvalitásai közti egyéb különbségekről még nem is beszéltünk. Végül csak eljutott Cruz arra a pontra, amikor kimondta, nincs többé olyan út előtte, ami a jelöltséghez vezetne. Mindez videón:

Ahogy a felvételen látható, több szimpatizáns hitetlenkedve fogadja a bejelentést és folyamatosan azt kiabálja, hogy "Ne!". Egy fiatal lány és egy férfi is a könnyeivel küzd, utóbbi hangosan be is kiabálja, hogy

Ted, egy fantasztikus ember vagy!

Gyorsan leértékelték a pólókat

Miután Cruz végigölelgette a színpadon mellette álló családját, majd végül Carly Fiorinát és eltűnt a sajtó szeme elől, a teljesen ledöbbent szimpatizánsok egy része továbbra sem tudta feldolgozni a történteket. Egy középkorú rendőr, David például egyenesen azzal próbálta hitegetni magát, hogy Cruz hivatalosan csak felfüggesztette a kampányát, attól még lehet majd rá szavazni a többi államban és a delegáltjai is megmaradnak - csakhogy mindez az összes, korábban kihulló jelöltre is igaz, és a felfüggesztés és a kiszállás közti különbség csupán technikai, és leginkább az adományok, a pénzügyek szempontjából fontos.

David azzal folytatta, hogy hisz benne, Cruzból egyszer még elnök lesz, ahogy Ronald Reagan is alulmaradt 1976-ban, hogy aztán négy évvel később bevegye a Fehér Házat.

Közben a Ted Cruz-pólókat áruló kereskedők az este kezdetekor még húszdolláros pólókat öt dollárért dobálták az emberek után, ahogy a csalódott rajongók szépen-lassan hazaszivárogtak.

Trump már Clintonra koncentrál

Indiana volt a texasi szenátor utolsó esélye abban, hogy megakadályozza Trumpot abban, hogy már a nyári jelöltválasztó republikánus pártkonvenció előtt megszerezze az elnökjelöléshez szükséges többséget. A választók azonban egyértelmű üzenetet küldtek neki, hogy ők már elfogadták Trumpot : az 57 küldötti mandátum közül legalább 51-et a milliárdos szerzett meg.

A kampányban republikánus oldalon Trumpon kívül már csak John Kasich ohiói kormányzó maradt versenyben, de az ő népszerűsége alacsony, és eddigi előválasztási teljesítménye is gyenge: egyedül saját államát, Ohiót tudta megnyerni.

Cruz bejelentését követően Trump úgy nyilatkozott, hogy a novemberi elnökválasztáson legyőzi demokrata párti ellenfelét, aki keddi, indianai veresége ellenére minden bizonnyal Hillary Clinton volt külügyminiszter lesz.

Győzni fogunk novemberben, mégpedig nagy különbséggel. (...) Megverjük Hillary Clintont.

– mondta az üzletember, aki a republikánusok jelentős része számára eddig vállalhatatlan volt, és most az a Nagy Kérdés, az előtte álló fél évben hogyan fogja egyesíteni maga mögött a meghekkelt pártszervezetet és a megosztott szavazótábort.

A párt elnöke, Reince Priebus az indianai választás után közzétett Twitter-üzenetében mindenesetre megerősítette, hogy elnökjelöltjük nagy valószínűséggel Trump lesz. Arra szólította a párt tagjait és híveit, hogy egységesen támogassák a majdani jelöltet, és koncentráljanak arra, hogy jelöltjük legyőzze Clintont.

Mindenki beáll mögé?

Már korábban is három lehetséges hozzáállásra lehetett számítani a milliárdostól ódzkodó pártvezetők, kongresszusi képviselők, szenátorok, kormányzók és támogatók irányából. Egy részük elkezdett beszállingózni Trump mögé, de legalábbis nem tűnt a végletekig elutasítónak a milliárdossal szemben. Ez a folyamat Trump jelöltségének biztossá válása után felgyorsulhat.

A milliárdost továbbra is ellenzők között a nyílt konvenció lekerülhet a napirendről, azonban előkerülhet egy esetleges harmadikutas jelölt, aki függetlenként, de "a valódi konzervatív értékeket" képviselve indulhatna az elnökválasztáson. Többen már hónapok óta beszéltek erről a lehetőségről, és azzal érvelnek mellette, hogy a kongresszusi képviselői és szenátori helyekért induló jelölteknek így nem kellene feltétlen azonosulniuk a több fontos államban is visszahúzónak tartott Trump nézeteivel.

Van egy olyan kisebb csoport is, ami azt sem tartaná kizártnak, hogy Trumppal szemben inkább Clintont támogassa. Sokan úgy vélik ugyanis, hogy most már csak akkor van esélyük elkerülni, hogy Trump feltűnése jó időre átalakítsa az egész republikánus pártot, ha a milliárdos kikap novemberben. Mások egész egyszerűen úgy vélik, hogy Clinton sokkal inkább az eddigi játékszabályok alapján játszana, és ezért kiszámíthatóbb lenne.

A pártelit mellett az egyszerű szavazók szintjén sem volt eddig teljes az összahang. A felmérések szerint a Trump- és a Cruz-táborban ráadásul egyaránt jelentős volt azok aránya, akik inkább kihagynák az egész választást, ha az ellenfél lesz a jelölt, de mérhető az a réteg is, aki még a demokratákra is hajlandó lenne átszavazni bosszúból. Kérdés, hogyan változik meg a szavazók preferenciája az előválasztás után. Cruz egyelőre kitért a válasz elől, hogy hajlandó lesz-e támogatni Trumpot.

Egyelőre tehát még minden attól függ, mihez kezd a kialakult helyzettel a republikánus párt, de Trump esélyeit novemberben egy független harmadik jelölt indulása nyilván meredeken rontaná. A fogadóirodáknál eddig is nagyjából 75 százalékra tették Clinton győzelmét, míg Trumpnak 18 százalékot adtak. A RealClearPolitics összesítésében Clinton 46,7-40,5-re vezet a milliárdossal szemben, de pont a héten érkezett a Rasmussen pollja, ami Trump 2 százalékos előnyét jelezte.

Valójában azonban az a kérdés, hogy a választást eldöntő csatatérállamokban hogy állnak majd egymással szemben, illetve a nem szokványos felállásban lesz-e esélye valamelyiküknek átbillenteni egy egyébként inkább a demokraták, vagy inkább a republikánusok felé húzó államot. Az igazi elnökválasztási kampány pedig még csak most fog kezdődni.