Kezdődik a hatalomra éhezők viadala

Eljött az idő, hétfőn megkezdődik a republikánusok jelöltállító konvenciója, aminek a végén csütörtök este Donald Trump a párt hivatalos jelöltjeként állhat színpadra a friss NBA-bajnok Cleveland Cavaliers stadionjában összegyűlt több tízezer ember előtt.

Az év legnagyobb bulija

– így hirdették többek között a szervezők a konvenciót, amit sok veterán republikánus politikus és az összes volt elnök passzolni fog, viszont simán lehet, hogy a realityket jól ismerő és a teljes családját felvonultató Trump felrázza majd valamivel a megszokott formátumot.

A delegáltak közül többen lázadoznak, és még egy utolsó elkeseredett próbálkozásra készülnek, de valójában a Trump elleni csoport kezdeményezése már múlt héten elbukott. Meztelen tüntetők, sok tiltakozó, és a nizzai teherautós terrortámadás után külön megerősített biztonsági intézkedések várták a republikánusokat az ohiói városban.

A meglehetősen hektikus felvezetéssel, az utolsó pillanatig változó programmal kezdődő konvenció előtt az alaphangot már szépen megadta, hogy vasárnap Stephen Colbert, a Late Show műsorvezetője az Éhezők Viadalából ismert Caesar Flickermannek öltözve egyszer csak megjelent a színpadon, ahol felkonferálta „a 2016-os Republikánus Nemzeti Hatalomra Éhezők Viadalát" (hasonló néven és jelmezben koverolta műsorában rendszeresen az elnökválasztás eseményeit), mielőtt kivezették.

Oké, nem kellene itt lennem...de legyünk őszinték, Donald Trumpnak sem

– szólt oda még Colbert, aki a Twitterre egy olyan képet is kirakott, amin sátáni vigyor kíséretében éppen a kezében tartja az egyik fontos elosztót.

At the center of power at the RNC pic.twitter.com/R8kBtEI7Hq

— Stephen Colbert (@StephenAtHome) 2016. július 17.

Itt döntenek hivatalosan a jelöltről

A republikánusok negyedszer tartják nagygyűlésüket a fontos csatatérállamnak számító Ohióban, ahova 80 év után tértek vissza. 2472 delegált sereglett az ország minden pontjából Clevelandbe, hogy döntsön a párt elnökjelöltjéről, de emellett az előválasztási időszakot végérvényesen lezáró jelöltállító konvencióknak hagyományosan a következő a célja:

• az előválasztások során elnyert delegáltak szavaznak arról, ki legyen a párt hivatalos elnökjelöltje
• külön szavaznak arról is, hogy ki legyen a hivatalos alelnökjelöltje
• felsorakoznak a párt legbefolyásosabb hatású potentátjai, akik hangzatos beszédeket mondanak
• jelzik, hogy milyen csapásirányok mentén akarnak nekifutni az őszi elnök- és kongresszusi választásoknak
• és ideális esetben ezzel a végére egyértelmű és jól kommunikálható lesz a párt egysége.

A konvenció alatt rengeteg ingyen reklámot és főműsoridőt kapnak az adott párt politikusai, de egyébként a korral haladva van hivatalos appja is a rendezvénynek, azon keresztül is élőben lehet követni minden fontos eseményt. Ilyenkor olyanok is meghallgatják a beszédeket, akik egyébként nem feltétlenül követik azért napi szinten a kampányt, ezért jól használhatók az elnökjelölt, és a párt arculatának bemutatására.

Valójában azonban leegyszerűsítve az elmúlt alkalmakkor arról szóltak, hogy – más programokkal és ismert emberekkel megszakítva – politikusok mondanak egymás után fontos beszédeket, miközben vitára nem nagyon van lehetőség, hiszen nem akarják a széthúzás látszatát kelteni. A felszólalók más-más oldalról megfogva, de lényegében ugyanazt a fő üzenetet akarják sulykolni.

Régen igazi izgalmak voltak

Nem volt ez egyébként mindig így, sőt, 1831 előtt még a nagy pártok kongresszusi képviselői és szenátorai választották ki a jelölteket. Aztán elkezdődött a konvenciók hőskorszaka, amikor ugyan a jelöltek persze próbáltak már előre minél nagyobb támogatottságot szerezni, de csak akkor dőlt el minden, amikor az egészen különböző államokból érkező delegáltak tényleg összegyűltek. A Vox azt is felidézi, hogy a konvención emelkedhetett ki egy olyan relatíve ismeretlen republikánus politikus, mint Abraham Lincoln, az 1924-es demokrata jelöltállító gyűlésen pedig annyira szoros volt az állás, hogy több mint százszor szavaztak egymás után a delegáltak, míg 16 nap után végre eldőlt a jelölt személye.

Aztán a XX. század közepétől már egyre több minden dőlt el egyértelműen az előválasztások alatt, habár az alelnökjelöltek személye még sokszor csak a konvenciókon derült ki. Harry Truman és Lyndon B. Johnson is az utolsó pillanatokban megkötött politikai alkuk eredményeként kapták meg a tisztséget, végül pedig mindketten elnökök is lettek. Az 1970-es évektől azonban egyre kevesebb ilyen jellegű izgalom maradt a konvenciókra, az alelnökjelölteket is gondosan levezényelt átvilágítás után, előre jelentették be.

Az utolsó nyílt jelöltállító gyűlést még negyven éve, 1976-ban tartották a republikánusok. Akkor a konvenció alatt is ment a delegáltak győzködése, Gerald Ford egyik küldöttjét pedig annak ellenére sem engedték kórházba menni, hogy eltörte a lábát, mert mindenkire szükség volt a szavazásnál. Végül aztán biztosan nyert a hivatalban lévő elnök, a később a választáson viszont elvérző Ford, Ronald Reagan kaliforniai kormányzónak pedig várnia kellett még egy ciklust.

Több delegált továbbra is lázadozik

A milliárdos idei menetelését kezdettől szörnyülködve figyelő pártvezetésből többen néhány hétig most is arra készültek, hogy például Ted Cruz texasi szenátor, vagy valaki más segítségével majd Clevelandben puccsolják meg valahogy Trumpot, de az előválasztások ehhez képest már május elején pontot tettek ennek a kérdésnek a végére. A republikánus jelöltség megszerzéséhez 1237 delegáltra van szükség, miután összes ellenfele visszalépett, Trump végül 1543-mal zárt.

A legtöbben azóta így, vagy úgy – akár a clevelandi rendezvény bojkottálása mellett –, de megbékéltek azzal, hogy Trump lesz a republikánusok jelöltje 2016-ban, és ő küzd meg a színeikben a november 8-i elnökválasztáson a demokraták leendő elnökjelöltjével, Hillary Clintonnal. Azonban a Never Trump mozgalom kitartott egészen a konvencióig, és még a múlt héten is megpróbálta meggyőzni arról a jelöltállító gyűlés menetét meghatározó szabályalkotó bizottságot, hogy a delegáltak bárkire szavazhassanak, ne csak arra a jelöltre, aki elnyerte őket az előválasztások során. Ez hamvába holt próbálkozásnak bizonyult, a bizottság a pártvezetésnek megfelelő RNC támogatása mellett nagy többséggel elkaszálta a javaslatot.

A lázadozó delegáltak ennek ellenére állítólag még megpróbálkoznak majd egy utolsó rohammal a konvenció alatt is, de nem sok esélyük van. Többen azt sem tartják viszont kizártnak, hogy emellett Ted Cruz több dühös küldöttje azzal demonstrálhat, hogy nem szavazza meg Trump pénteken bejelentett alelnökjelöltjét, Mike Pence indianai kormányzót. Az alelnökjelöltről a milliárdostól teljesen függetlenül kell szavazniuk a delegáltaknak, de nem szokott különösebb ellenkezés lenni.

Kormányzók, szenátorok mellette

Bármennyire is megosztó volt az előválasztási időszak, a konvenció egyik legfontosabb feladata általában éppen az, hogy a nézeteltérések ellenére is egy oldalra terelje a párt különböző szárnyait és elsősorban a saját bázis felé mutasson egyértelmű egységet – a bizonytalan szavazók meggyőzéséről majd inkább az elnökválasztásig hátralévő következő hónapok szólnak.

Na, most ez az, ami a Trump-konvenció esetében nem annyira lesz igaz, még ha többen meggyőződésből, mások pedig ellenérzéseik mellett is ott lesznek Clevelandben. „A konvenció többről szól, mint az elnökjelöltről. Az elnökjelölttől egészen a helyi állami jelöltekig lökést ad a pártnak" – mondta Susan Collins szenátor, aki egyelőre nem támogatja ugyan Trumpot, de elment a gyűlésre.

Május óta Trump többé-kevésbé elnyerte fontos republikánusok támogatását, ott lesz a konvención levezető elnökként a milliárdostól számos kérdésben elhatárolódó Paul Ryan házelnök, aki várhatóan a képviselőházi republikánusoknak legfontosabb kérdésekről is beszél majd. Szintén szónokként szerepel a programban Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi vezetője is.

Szerdán friss alelnökjelöltje, Mike Pence indianai kormányzó lesz a fő sztár, de előtte már hétfőn felszólalhat Rudy Guiliani volt New York-i polgármester, és felsorakozik majd az előválasztásokon szintén jelöltként induló Scott Walker wisconsini és Chris Christie New Jersey-i kormányzó, valamint Ben Carson visszavonult idegsebész is. Azok sem fognak panaszkodni, akik pont Newt Gingrich volt házelnököt akarták hallani, belőle is jut majd mindenkinek a következő napokban.

Azonban várhatóan a felszólalók közül is többen majd magukat próbálják pozicionálni például 2020-ra. Ted Cruz texasi szenátor az előválasztások alatt Trump legnagyobb ellenfele volt, és még néhány napja is arról beszélt, nem áll még készen teljes mellszélességgel támogatni a milliárdost. Sőt, azt mondta, arra fogja használni a saját felszólalását, hogy felvázolja a saját elképzelését a republikánusok jövőjéről.

Van, aki inkább horgászni megy

Ráadásul elég látványos a távolmaradók névsora. A két, még élő republikánus elnök, George H. W. Bush és George W. Bush az egész családhoz hasonlóan kihagyja a konvenciót, noha az idősebb Bush elnöki évei óta minden egyes republikánus jelöltet támogatásáról biztosított. A korábbi republikánus elnökjelöltek közül a 92 éves Bob Dole ott lesz, a 2008-as jelölt John McCain és a 2012-es Mitt Romney viszont nem. Mindketten összerúgták már a port Trumppal az előválasztás alatt, McCain szerint pedig arizonai újraválasztását is nehezíti a milliárdos jelöltsége.

Trump riválisai közül John Kasich házigazdaként, ohiói kormányzóként nem lesz jelen, habár elég ködösen fogalmazva, a közelből figyel majd. Marco Rubio floridai és Rand Paul kentucky-i szenátor biztosan nem lesznek ott a konvención, mindketten újraválasztásukért kampányolnak inkább.

A Politico megkérdezett több olyan republikánus kongresszusi képviselőt és szenátort is, akik nem vesznek részt a jelöltállító gyűlésen. Néha elég meglepő válaszokat kaptak: volt, aki azt mondta, inkább horgászni megy, más fodrászhoz hivatalos pont – úgy tűnik, éppen négy napon át –, van, aki pedig egyszerűen nem szereti a konvenciókat. „Semmi kedvem végignézni Trump megkoronázását" – mondta egyikük.

Biztonság, gazdaság, egység

Ha viszont politikusból kevesebb lesz, akkor egy magát eddig is a politikában kívülállóként meghatározó Trumpnál sokkal érdekesebb kérdés, hogy kik lesznek helyettük. A milliárdos azt már jelezte, hogy minden nap azért csak nem akar beszélni, bár a konvenciót körüllengő bizonytalansághoz hozzátartozik, hogy simán lehet, hogy már hétfőn is színpadra lép. Az biztos, hogy ott lesz a helyszínen, hogy végighallgassa feleségét, Melania Trumpot. Két felnőtt fia és lánya is fontos szónoki szerepet kapott, az elmúlt hetekben még Trump alelnökjelöltjeként is felmerülő Ivanka Trump személyesen fogja felvezetni apját a záró beszéde előtt. És akkor még a teljesség igénye nélkül:

• Sportolók közül Trump bedobta Tom Brady amerikai focista nevét, valamint Serena Williams női teniszvilágelsőt is, de ő biztosan nem fog feltűnni. Viszont felszólal Dana White, az Egyesült Államok és a világ legnagyobb MMA-szervezetének (ketrecharc), az UFC-nek az elnöke. A sportág legjobbjai kivétel nélkül itt versenyeznek.
• A 2012-es konvención Clint Eastwood az egyik legemlékezetesebb perceket szállította, amikor egy üres székkel beszélgetett. Ezúttal ilyen színészlegendák helyett Antonio Sabato Jr.-ral kell beérniük a résztvevőknek.
• Ott lesznek a 2012-es bengázi követség elleni támadás túlélői.
• Eileen Collins, egy volt űrhajós is.
• Valamint az utolsó napra maradt Peter Thiel, a PayPal társalapítója.

Trump jól ismeri a reality televíziózást, és eddig is bőven okozott már meglepetéseket, úgyhogy a puszta listán túlnézve remélhetőleg számíthatunk még a konvenciók történetében soha nem látott jelenetekre. Azt viszont valószínűleg csak ő maga tudja, pontosan mik jöhetnek a következő napokban. Mindenesetre több fontos republikánus úgy véli, hogy az sem kizárt, hogy Trump igazodni fog valamennyire az eddigi konvenciók rendszeréhez: legalábbis Mike Pence kiválasztása után többen is fellélegeztek.

Tüntetőkből bőven lesz

Azonban nemcsak a csarnokban, hanem kint is nagy lesz a tömeg. Ez sem szokványos a konvenciók esetében, de ezúttal elég komoly ellentüntetésekre lehet számítani, miközben Trump támogatói közül is többen Clevelandbe utaztak. A helyi hatóságok elég szigorú szabályokkal próbálták kordában tartani az indulatokat, például egy órán át lehet majd csak menetet tartani, ráadásul sötétedés előtt be kell fejezni a demonstrációkat. Már csak az a kérdés, hogy ezeket mindenki betartja-e.

A biztonsági intézkedéseket egyébként még a múlt heti nizzai támadás miatt is megerősítette a helyi rendőrség. Egyes utcákat és kereszteződéseket akadályokkal zártak le, és azt állítják, hogy számos lehetséges fenyegetésre felkészültek, írja a Politico. Azzal is számolnak, hogy az előválasztások során többször is tüntetések zavarták meg Trump rendezvényeit, és erőszakos események is voltak.

Egy hét múlva jönnek Clintonék

Azt, hogy milyen hatása lesz a négy nap végére a konvenciónak, előre elég nehéz megmondani, főleg egy olyan választási évben, amikor azért elég sok politikai alapvetés dőlt meg. Ettől függetlenül az borítékolhatónak tűnik, hogy az a párt, amelyik először tartja a konvencióját kap egy lökést a felmérésekben, viszont aztán a másik is kap egyet a sajátja alatt. Egy héttel a republikánusok után ugyanis jönnek a demokraták is Philadelphiában, ahol szinte mindenki, Bill Clintontól Bernie Sandersen át Barack Obamáig egy emberként áll majd ki Hillary Clinton mellett.

Viszont nem lehet azt mondani, hogy a konvenciók perdöntőek lennének. A Vox szerint az 1960-as években még a választók nagyjából egynegyede a jelöltállító gyűlés alapján hozta meg döntését, manapság viszont már jó, ha minden tizedik tesz így.  Az utolsó felmérések alapján az emailbotrány középpontba kerülése – miután kiderült, hogy nem emelnek vádat ellene – után visszaeső Clinton előnye még kitart, a RealClearPolitics összesítése szerint 3,2 százalékkal vezet Trump előtt országosan. Több fontos csatatérállamban is szorosnak tűnik az állás, azonban leginkább az lesz majd fontos kiindulópont, hogy két hét múlva hogyan állnak a jelöltek.