Meghozta a harcot Clinton és Trump történelmi tévévitája

2016-09-27T014328Z 752778829 HT1EC9R04S28T RTRMADP 3 USA-ELECTIO
2016.09.27. 07:06 Módosítva: 2016.09.27. 07:35

A demokrata Hillary Clinton és a republikánus Donald Trump összecsapott az első, történelmi tévévitában, amit akár több mint százmillióan is követhettek élőben. Egyik oldalról sem hiányoztak a támadások, és Trump ügyesen vitte át az üzenetét a vita első harmadában, de több fontos pillanatból is Clintonnak sikerült jobban kijönnie, miközben komolyabb hibát egyikük sem követett el.

Az öltözködésben megcserélődtek a két párt hagyományos színei, mivel Clinton vörös kosztümöt, Trump pedig kék nyakkendőt választott a New York-i Hofstra Egyetemen tartott vitára. Ahogy az várható volt, Clinton a felkészültségére és a tapasztalatára is épített Trumppal szemben, aki inkább az összképben próbált kitűnni, de megint többször ellentmondásba került a tényekkel. Miközben az osztott képernyőn a veterán vitázónak számító Clinton végig stabilan állt, addig Trumpnál a szokásos mozgolódások mellett feltűnő volt, mennyiszer ivott a poharából.

Hagyományosan az első 20-30 perc meghatározó egy vita megítélésében, hiszen sokan egész egyszerűen nem nézik végig ezeket, és ezen a ponton volt Trump a leghatékonyabb. „Meg kell állítanunk, hogy ellopják a munkahelyeinket" – mondta, majd a szabadkereskedelmi egyezményekhez próbálta láncolni Clintont. Azt is elmondta, hogy Bill Clinton alatt fogadták el a NAFTA-t, amit a legrosszabb szabadkereskedelmi egyezménynek nevezett. Közben pedig Michigant külön is említve szólt azokhoz a munkásokhoz, akik elveszítették az állásukat, és az amerikai érdekek védelmét ígérte. 

Trump többször is Ronald Reaganre hivatkozva ígért nagy adócsökkentést. „Itt az ideje, hogy olyan valaki vezesse az országot, aki ért a pénzhez."Közben pedig az is hatékonyan alátámasztotta az eddigi érvelését, amikor arról beszélt, hogy Clinton már 30 éve a politikai elit része, rengeteg ideje lett volna tenni valamit. „Minden politikus csak beszél, semmi sem fog megtörténni, mert Clintonhoz hasonló emberek rossz döntéseket hoztak" – mondta. Erre a vita második felében is visszatért a megfelelő pillanatokban.

Tudom, hogy a saját valóságodban élsz

– szólt oda Clinton, akinek a gazdasági részben sem maradtak el az odaszúrásai. Például arról beszélt, hogy Trump az apjától kölcsönkért 14 millió dollárral építette fel üzleti érdekeltségeit, miközben emlékeztetett rá, hogy az ő szülei középosztálybeliek voltak. Amikor pedig azokról az alvállalkozókról beszélt, akiknek Trump nem fizetett – egyikük, egy építész pedig ott is ült a közönség soraiban – a republikánus jelölt csak annyit jegyzett meg, hogy valószínűleg nem végezhették jól a munkájukat.

A vita második felében pedig már egyre többször voltak Clintonnak erős pillanatai, amik közül a legemlékezetesebb a legvégén következett. Azt mondta, Trump egy olyan ember, aki a nőket disznóknak, kutyáknak titulálja, ezt pedig személyessé is tette Alicia Machado volt latinó szépségkirálynő példáján keresztül. Ezen kívül viszont sokszor beszélt gépiesen, és kevés ehhez hasonló példát hozott fel, amivel emberibb arcát mutathatta volna. Közben viszont a szinte végig elnökinek mutatott tartás ellenére sem kerülte el az ilyen reakciókat:

Ezzel egyébként arra reagált, amikor Trump a vérmérsékletéről beszélt. „Szerintem a legnagyobb előnyöm a vérmérsékletem, nyerő vérmérsékletem van" – mondta. A vita előtt az is egy nagy kérdés volt, hogy mennyire lesz magához képest visszafogott Trump, aki az elején még nem, de utána egyre többször próbált közbevágni. Viszont több mint húsz ilyen esetből csak háromnál tudta megakasztani a demokrata jelöltet.

Amikor pedig Trump arról beszélt, hogy Clintonnak nincs meg az állóképessége, hogy elnök legyen, a demokrata jelölt csattanósan tudott visszavágni. „Majd ha elutazik 112 országba, békeegyezményeket, tűzszünetet köt, vagy akár csak 11 órán át tanúskodik egy kongresszusi bizottság előtt, akkor beszélhet nekem erről". Trump végül azzal zárta le ezt a részt, hogy Clintonnak „van tapasztalata, de ez rossz tapasztalat, nincs szükség még négy ilyen évre".

Közben pedig olyan kényes témák, mint Clinton emailbotránya, csak röviden kerültek elő a vitán, ráadásul kapcsoltan azzal, hogy Trump nem hozta nyilvánosságra az adóbevallását.

Majd akkor fogom nyilvánosságra hozni az adóbevallásomat, egyébként az ügyvédeim javaslatának ellenére, ha ő nyilvánosságra hozza azt a 33 ezer emailt, amit törölt

– dobta be a témát Trump. Clinton viszont ezt arra vezette át, hogy mindenki nyilvánosságra hozta elnökjelöltként az elmúlt évtizedekben az adóbevallását. „Valamit titkol" – mondta. Azt pedzegette, hogy ezt esetleg azért tette-e, mert nem olyan gazdag, mint mondta, vagy nem fordított annyi pénzt jótékony célra, esetleg nem is fizetett adót.

Az emailügyet Clinton próbálta rövidre zárni azzal, hogy hibázott, de vállalja a felelősséget. Trump még kihangsúlyozta, hogy különösen problémás, hogy Clinton szándékosan használt külügyminiszterként magánszervert, majd pedig törölte a leveleket, de a republikánus jelölt nem ütötte sokkal tovább a témát.

A kiberbiztonság kérdésében Clinton arról beszélt, hogy Oroszország hekkertámadásokat vet be, és nem felejtett el arra sem emlékeztetni, hogy Trump elismerően nyilatkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökről. Trump viszont vitatta, hogy ki állhatott a támadások mögött, amik mentén Obama elnökségét is bírálta. Majd áttért arra, hogy nem mindegy, mi derült ki a kikerült emailekből, példaként említve, hogy a demokrata pártvezetésen belül lejtett a pálya Clintonnak Bernie Sanders vermonti szenátorral szemben az előválasztások alatt.

Clintoné volt a kezdeményezés abban a vitában, ami akörül alakult ki, hogy Trump korábban megkérdőjelezte Obama amerikai születését. „Azzal a rasszista hazugsággal kezdte a politikai karrierjét, hogy országunk első fekete elnöke nem amerikai földön született" – mondta Clinton, aki a válaszában Michelle Obama first ladynek a demokrata konvención elmondott beszédéből is idézett. Trump azzal válaszolt, hogy szerinte jó szolgálatot tett az országnak, mert sikerült elérnie, hogy Obama nyilvánosságra hozza a születési anyakönyvi kivonatát.

A gazdasági kérdések mellett a külpolitika volt a vita leghangsúlyosabb része. Trump azt mondta, hogy az ISIS a Barack Obama és Clinton által teremtett hatalmi vákuumból jött létre, ahogy ellenfele szerinte Líbia esetében is katasztrofális döntéseket hozott külügyminiszterként. Clinton azt mondta, hogy külügyminisztersége alatt ölték meg Oszama bin Ladent, és az Iszlám Államot vezető Abu-Bakr al-Baghdadinak is hasonlóképpen utána menne. „Donald nem alkalmas arra, hogy főparancsnok legyen" – mondta, amire viszont Trump azzal reagált, hogy több mint kétszáz admirális és tábornok támogatja.

Trump a moderátorral is vitába keveredett. „Nem támogattam az iraki inváziót, ez a mainstream médiában megjelent nonszensz dolog, amit ő (Clinton) terjesztett el" – mondta, amire Lester Holt közbevetette, hogy a tények nem ezt mutatják. „A tények azt mutatják, hogy nekem van igazam" – zárta le a kérdést a republikánus jelölt, a nézőkre bízva, hogy melyiküknek hisznek.

A faji kérdésről, a fekete közösségek helyzetéről szóló részben Trump azt mondta, Clinton nem hajlandó kimondani két szót: törvény és rend. Szerinte sok városban az afroamerikaiak és a latinók „pokolban élnek". Trump szerint az afroamerikai közösséget is cserben hagyták a politikusok. Később pedig arról beszélt, hogy miközben ő a vita előtt is kampányolt ezekben a városokban, addig Clinton otthon maradt inkább. „Azt hiszem, Donald azért bírált, mert felkészültem erre a vitára. És tudod még mire készültem fel? Az elnökségre" – próbált kitérni a támadás elől Clinton. 

A vita végén pedig Trump a moderátor kérdésére kijelentette, hogy teljes mértékben támogatni fogja Clintont, ha a demokrata jelölt nyeri az elnökválasztást.

CNN: A nézők Clintont látták jobbnak

A CNN nézők között készített felmérésében bevallottan egy fokkal több demokrata volt az átlagos mintáikhoz képest, de az alapján 62 százalék szerint Clinton, és csak 27 százalék szerint nyerte Trump a vitát. Más fókuszcsoportokban is – például floridai, és pennsylvaniai választók között – Clinton felé billent a mérleg nyelve.

Az viszont csak a következő napokban derül majd ki ténylegesen, hogy valójában melyik jelöltnek sikerült kamatoztatnia a vitát a fontos csatatérállamokban, a FiveThirtyEight szerint pedig egyértelműen csak a hétvégére tisztulhat a kép. Ehhez hozzájön az is, hogy Clintonnal szemben sokkal nagyobb elvárások voltak a vita előtt, Trump pedig az erős kezdésében bízhat.

2016-09-27T031203Z 1 MTZGRQEC9R580LQ6 RTRFIPP 0 USA-ELECTION-DEB
Fotó: Jonathan Ernst / Reuters

A múlt héten felmérések azt mutatták, hogy a bizonytalanoknak akár a harmada is a tévévita alapján hozhatja majd meg döntését. Azt is elég valószínűnek tartják, hogy a kisebb jelöltek, a libertariánus Gary Johnson és a zöldpárti Jill Stein szavazói közül is többen elgondolkoznak azon, a két tényleg esélyes elnökjelölt közül, melyiket választanák inkább.

Azért sem mindegy, hogy végül melyikük tud majd előnybe kerülni a hétfő este után, mert a következő vita csak két hét múlva lesz – közte október 4-én az alelnökjelöltek vitájával, de nem az fogja eldönteni a lényegi kérdéseket –, aztán pedig október 19-én a harmadik vitával zárják a szemtől szembeni összecsapásaikat.

Mindenesetre a vita előtt Trump feljött Clinton nyakára országosan és a csatatérállamokban is, az állás ráadásul éppen a kezdést megelőző órákban lett, ha lehet, még szorosabb. Így a vita mindkettőjükre nézve hatalmas téttel bírt. A vita előtti állásról és esélyekről itt írtunk bővebben>>>