Megsorozta egymást Clinton és Trump helyettese

A múlt heti, Hillary Clinton győzelmével végződő első elnökjelölti tévévita után kedd este a demokrata és a republikánus alelnökjelöltek csaptak össze. A Donald Trumpot is képviselő Mike Pence ugyan több helyzetben kikerülte, hogy folyamatosan védje Trumpot, de a saját stratégiáját egy fokkal meggyőzőbben vitte végig, mint Tim Kaine, aki láthatóan azt kapta feladatul, hogy támadja Trumpot, de a kelleténél konfrontatívabb volt, és túlságosan is sokszor vágott ellenfele szavába. Igazán nagy izgalmak, sem pedig bakik viszont nem voltak.

Kaine célja az volt, hogy Trump megosztó kijelentéseivel szembesítse Pence-t, miközben megvédi Clinton múlt heti vita után kiépített előnyét. Sikerült is elérnie, hogy sokkal inkább Trumpról szóljon a vita, mint Clintonról – mert hogy a két politikus elsősorban nem a másikat, hanem azon keresztül az ellenfél jelöltet támadta igazából –, és az is hangsúlyos üzenete volt, hogy miközben Pence egymás után többször sem védte meg Trumpot a vitán, mégis azt kéri, hogy a választók szavazzanak egy olyan jelöltre, aki mögé ő sem tudott minden tekintetben beállni. Azonban főként túlbuzgónak, részben túlságosan is agresszívnek tűnhetett, összességében túl sokszor vágott közbe – volt, hogy már a moderátor felett átbeszélve –, miközben ez a szerep nem feltétlenül állt neki jól.

A múlt heti Trumppal ellentétben alaposan, többek között próbavitával is felkészülő Pence viszont nyugodt tudott maradni, többször szólt ki a nézőknek a kamerába, és alapvetően egy higgadtabb, magyarázóbb stílust jelenített meg. Ami viszont időnként egész egyszerűen nem Trump álláspontját képviselte. Ezen felül sem vállalta be azt a szerepet, hogy minden esetben bevédje Trumpot, ezekből a helyzetekből viszont részben csak a tényeket letagadva keveredett ki, máskor pedig egyszerűen azzal intézte el a kérdést, hogy Trump nem egy képzett politikus. Viszont többször is hatékonyan ment át ellentámadásba.

Pence mást gondol Oroszországról

Pence leginkább Oroszország kérdésében indult egészen más irányba, mint Trump, és egy hagyományos republikánus álláspontot jelenített meg. Például bírálta a kicsi és kötekedő vezetőnek nevezett Vlagyimir Putyint a Krím annektálásáért, miközben Trump korábban arról is beszélt, hogy amennyire ő tudja, a krímiek inkább Oroszországhoz tartoznának. Pence korruptnak nevezte Putyin rendszerét, aminek az Egyesült Államok politikai rendszere minden szempontból felette áll. 

Viszont szerinte Putyin mégis erősebbnek tűnhetett, mint Obama, amit fájdalmas igazságnak nevezett. Szerinte Clinton és Obama gyenge külpolitikája hozta el az orosz agressziót, az amerikai lépések pedig abból álltak, hogy mosolyszünet van Moszkvával. „Amerika sokkal kevésbé biztonságos hely, mióta Barack Obama lett az elnök" – mondta. „Az erő" – válaszolta, amikor az volt a kérdés, hogy miért tisztelné Putyin Trumpot.

Kaine arról beszélt, hogy Trump újra és újra méltatta Vlagyimir Putyint, és egyértelmű kapcsolatok fűzik az orosz elnökhöz köthető oligarchákhoz, például volt kampányfőnöke, Paul Manafort miatt is, akit kénytelen is volt emiatt leváltani. „Ha nem látod a különbséget egy diktátor és egy államférfi között, akkor vissza kellene küldeni az ötödikbe" – mondta. Szerinte ebben az esetben alkalmatlan valaki főparancsnoknak.

Azt is hozzátette, hogy szerinte Trump kedveli a diktátorokat, és van egy kis saját Mount Rushmore-ja (a hegy, ahol az amerikai elnökök fejét faragták a sziklába), Vlagyimir Putyinnal, Kim Dzsongunnal és Moammer Kaddhafival. Hozzátette viszont, hogy Trumppal ellentétben Clinton külügyminiszterként már szembenézett Oroszországgal.

Ki sérteget többet?

„Mindig másokat helyezett előtérbe, ez pedig éles ellentétben áll Donald Trumppal" – mondta Kaine Clintonról. Ezután vita alakult ki arról, hogy melyik páros sértegeti a kampány alatt jobban a másikat és a szavazókat. Kaine szerint Trumpék kampánya ezekre épül, és az mutatta meg igazán Trump valódi arcát, amikor betámadta John McCain 2008-as republikánus elnökjelöltet, erőszakolóknak nevezte a Mexikóból érkező illegális bevándorlókat, és a nőkről is becsmérlő kijelentéseket tett.

Pence viszont visszavágásként felhozta Clinton kijelentését, amikor Trump támogatóinak felét szánalomra méltónak nevezte, amivel szerinte több millió amerikait sértett meg. Kaine ebből azzal próbált kibújni, hogy a demokrata jelölt már másnap elismerte a hibáját, viszont Trump soha nem tette ezt meg, amikor disznóknak nevezett nőket, vagy megkérdőjelezte, hogy Obama az Egyesült Államokban született volna.

Miközben az első vitán Clinton beszélt arról, hogy Trump a saját valóságában él, ezúttal Pence vetett be egy hasonló érvelést, hogy a washingtoni elithez kösse a demokrata jelöltet. „Ez Washington D.C. alternatív univerzuma a valósággal szemben" – mondta Kaine-nek.

Nem maradt ki Trump adóbevallása...

Kaine-nek visszatérő támadása volt, hogy a republikánus jelölt nem hozta nyilvánosságra az adóbevallását, amit összekötött azzal is, hogy a New York Times múlt héten hozzájutott Trump 1995-ös adóbevallásához, ami alapján elképzelhető, hogy ugyan ezzel törvényt nem sértett, de azóta nem is fizetett jövedelemadót. „Tehát okos dolog nem fizetni a tanárokért, a hadseregért, aki pedig megteszi, az a hülye?" – tette fel a kérdést a demokrata alelnökjelölt, arra utalva, hogy Trump hétfőn briliáns húzásról beszélt.

Erre Pence azzal válaszolt, hogy Trump nem karrierpolitikus, hanem üzletember, és kemény időszakot élt meg 20 évvel ezelőtt, viszont több milliárd dollár értékű cégbirodalmat épített fel, közben pedig több tízezer munkahelyet hozott létre.

...és a Clinton Alapítvány sem

Ezúttal az első vitával ellentétben a Clinton Alapítványról is szó volt. Pence szerint Clintonék azért kezdtek bele az alapítványba, hogy kikerüljék azokat a törvényeket, amik megtiltják, hogy külföldi kormányok pénzzel befolyásolják az amerikai politikát. A Clinton Alapítványon keresztül viszont több tízmillió dollárt kaptak, mondta, és hozzátette, hogy sokkal többet lehetne tudni a demokrata jelölt külügyminisztersége alatti történésekről, ha Clinton nem törölt volna 33 ezer levelet a magán emailszerveréről.

Kaine viszont megvédte Clintont az alapítvány ügyében, szerinte Clinton külügyminiszterként nem tett semmi olyat, amivel az alapítványból hasznot húzhatott volna. Ezzel ellentétben a Trump Alapítványt egy olyan polip-szerű szervezetnek nevezte, aminek csápjai a világ minden pontjára elérnek, és Trump gyerekeinek érdekeit szolgálja. Azt is hozzátette, hogy miközben a Clinton Alapítvány sok jót tett, Trump szervezete nem gyűjthet adományt New Yorkban, mert engedély nélkül működött. Itt is visszatért arra, hogy Trump adóbevallása nélkül nem lehet látni, milyen üzleteket bonyolít a világban.

Kaine is Reagant idézte

Kaine szerint Clinton tudja, hogyan kell harcolni a terrorizmus ellen, hiszen Oszama bin Ladent is külügyminisztersége alatt ölték meg. Pence viszont azzal válaszolt, hogy most nem az al-Kaida, hanem az Iszlám Állam az első számú ellenség, az pedig Obama alatt tudott megerősödni Szíriában és Irakban. Pence visszatérő mantrája volt egyébként, hogy Clinton volt Obama első ciklusában a bukott külpolitika felelőse.

Kaine szerint Trump biztonságosabbnak tartja a világot atomfegyverekkel, és arra utalt, hogy ő is lehet az„az őrült", akiről Ronald Reagan beszélt 1983-ban, amikor azt mondta, hogy ennyi atomfegyver mellett valaki atomháborút robbanthat ki. Pence szerint ez még Clintonéktól is mélyütés volt, és arról beszélt, hogy Izrael szerinte nem gondolja úgy, hogy Clinton és Obama az atommegállapodással elkerülte, hogy Irán atomfegyverhez jusson.

CNN: Pence nyerte

A CNN nézők között készített polljában bevallottan egy fokkal több demokrata volt, mint az átlagos országos mintáikban, és 48 százalék szerint Pence, 42 százalék szerint Kaine nyerte a vitát. Az egyértelműen látszott, hogy Pence felülmúlta a várakozásokat, hiszen 67 százalék szerint jobb volt, mint amire számítottak, míg Kaine 43 százalék szerint alúlteljesített. A CNN-nek volt egy fókuszcsoportja bizonytalan választókból is, közülük a többség inkább a szintén virginiai Kaine-t látta jobbnak.

Azt viszont nem tudni, hogy a kedd esti csörte fog-e számítani majd a felmérésekben, hiszen az alelnökjelölti vita általában túl nagy kilengéseket nem szokott okozni. Ez az elnökválasztás ráadásul eddig nem a leendő főnökükhöz képest szürke, szokványos második emberekről szólt, amit az is jól mutat, hogy az ABC News felmérése szerint az amerikaiak 40 százaléka még egyikükről sem hallott a vita előtt.

Clinton erősödött a múlt héten

Az biztos, hogy az elveszített első vita és az azt követő katasztrofális hete után Trumpnak mindenképpen jól jön Pence stabil szereplése, viszont Kaine is hozta a kötelezőt a másik oldalon. Az erősen kérdéses, hogy melyikük tudott bizonytalan választókat megszólítani, viszont a bázis feltüzelése valószínűleg mindkettőjüknek sikerült. Nem valószínű azonban, hogy napokig ez a vita lesz a fő téma, miközben az igazi kérdést az jelenti, hogy milyen felállásból érkeznek meg a vasárnap esti második elnökjelölti vitához.

A republikánus jelöltnek az jelenthet igazi lehetőséget a visszakapaszkodásra, azonban ha Clinton tovább tudja növelni az országosan most már 3-4 százalékos előnyét, akkor Trump esélyei folyamatosan csökkennek, hiszen már az elmúlt napokban is sokkal nagyobb mozgástere nyílt a csatatérállamokban a demokrata jelöltnek. Ez azt is jelenti, hogy vasárnap egy második győzelemmel Clinton tényleg megszilárdíthatná a vezetését.