Trump még úgy is megnyeri a vitát, hogy részt sem vesz rajta

Elég eseménydúsan alakult a hét második fele az amerikai politika jobb oldalán. Magyar idő szerint augusztus 24-én hajnalban a Wisconsin állambeli Milwaukee-ban tartották meg a republikánus elnökjelölt-aspiránsok első vitáját, miközben a vitát negligáló Donald Trumppal Tucker Carlson előre felvett interjúját öt perccel a vita előtt élesítették a leánykori nevén Twitternek hívott X-en.

A Trump-interjúban és a vitán is sok témát érintettek a jelöltek: a Capitolium ostromán kívül szó esett az abortuszról, a gazdaságról, Joe Bidenről és a klímaváltozásról is – mindezekről ebben a cikkünkben számoltunk be.

Győztes: Donald Trump

Trump elég magabiztosan vágott neki a hétnek, hiszen a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint még tovább növelte eddig is tetemes előnyét – az IPSOS mérése szerint jelenleg a republikánus szavazók 52 százaléka szavazna rá, míg őt Ron DeSantis követi 13 százalékpontos támogatottsággal.

Ebből az okból teljesen logikus lépés volt tőle, hogy a vitán nem vett részt – egyrészt ő maga is azt mondta, hogy nem akarja végighallgatni az egy számjegyű támogatottsággal rendelkezőket, ahogy pellengérre állítják, másrészt a vitán való részvétellel csak veszíthetett volna.

Annak ellenére, hogy a vitáról szóló FiveThirtyEight-közvélemény-kutatás szerint a vitát nézők körében 66,2-ről 61,4 százalékpontra csökkent, hogy rá szavaznának, még így is tetemes az előnye, és a héten egyértelműen ő lett a győztes.

Az pedig valószínűleg tudatos lépés volt az egykori elnöktől, hogy a vita másnapján, pénteken adta fel magát a georgiai rendőrségen, hiszen

A letartóztatási fotója jól mémesíthető – össze is gyűjtöttük a legjobbakat –, amivel szintén elvette a rivaldafényt kihívóitól. Ugyanakkor az nehézséget okozhat, hogy ezzel együtt már összesen négy bírósági eljárással néz szembe, és hiába állítja be úgy Trump, hogy politikai leszámolás zajlik ellene, a négy ügyből három is komoly problémát jelent rá nézve, hiszen nagyon súlyos és megalapozott vádakkal illetik az elnöki posztjáról 2021. január 20-án távozó elnököt.

Vesztes: Ron DeSantis

Mint azt már korábban bemutattuk, a floridai kormányzó Ron DeSantis nagyon komoly problémákkal néz szembe, hiszen kampánya egyáltalán nem sikeres. A hátrányát továbbra sem sikerült csökkenteni Trumppal szemben, és ugyan voltak megvillanásai a vita során, de mivel eleve túl nagy elvárásokat támasztottak vele szemben, ezért nem tudott momentumot szerezni egyáltalán.

Annak ellenére, hogy a republikánus elit őt támogatja – ezt mutatja, hogy a legtöbb támogatója már a maximum adható összeget adta a kampányára –, a szavazókat nem tudja annyira megszólítani a kultúrharcos üzeneteivel, hogy Trump helyett őt válasszák.

Ráadásul a vitán meglepetésre jól szerepelt Vivek Ramaswamy – bár nagyon sokan támadták, de erről később –, illetve Nikki Haley is, ők egyszerűen elvették DeSantis elől a figyelmet.

– márpedig az előválasztást a Trump szlogenje után MAGA-tábornak nevezett szavazói bázis fogja eldönteni, számukra pedig ez nem volt egy lekenyerező gesztus a napfényes állam kormányzójától.

Annak ellenére, hogy Trump komoly bírósági eljárásokkal néz szembe, az idő nem DeSantisnak segít, hiszen egy idő után elpártolhatnak tőle a hatalmas csekkeket adó donorok, és helyette más jelöltek felé fordul a figyelmük.

Ugyanakkor a FiveThirthyEight szerint a vitát ő és Ramaswamy nyerte, DeSantis támogatottságán ugyanakkor ez egyáltalán nem látszik meg, a donorjait pedig az érdekli, ki tudja megállítani Trumpot.

Győztes: Nikki Haley

Annak ellenére, hogy Trump után ő volt az első komolyan vehető jelölt, aki bejelentette elnökjelölt-aspiránsi kampányát, sokan az esélytelenek nyugalmával illették Haley-t. Ennek ellenére a vitán nagyon harcias volt, Ramaswamyval folytatott csörtéjét egyértelműen ő nyerte, de emellett szakpolitikai kérdésekben is felkészültnek mutatkozott a korábbi ENSZ-nagykövet.

Az abortusz kapcsán a realitás talaján maradva nem ment bele a licitháborúba a többi jelölttel szemben, hogy ki mennyivel szigorúbb törvényt ígérne, hanem elmondta, hogy a közeljövőben nem lesz olyan összetételű Szenátus, ahol a szenátorok megszavaznának egy szövetségi abortusztörvényt – ezzel úgy fogalmazta meg nézeteit az abortusszal kapcsolatosan, hogy azzal a szigorúbb törvényeket követelő pro-life (életpárti) csoportokat nem haragította magára, ráadásul a női szavazókat maga mellé állíthatja.

Ugyanakkor Haley-nek még így is szinte lehetetlen az előválasztás megnyerése – amerikaiasan szólva longshot –, azonban ilyen teljesítményekkel és egy jó kampánnyal akár felnőhet Ron DeSantis mellé.

Felemás eredmény: Vivek Ramaswamy

Annak ellenére, hogy jelenleg harmadik helyre mérik, illetve sokat megfordul az amerikai jobboldali sajtóban, Ramaswamy viszonylag ismeretlen figura a választók előtt. A vitán egyértelmű célja volt, hogy középpontba kerüljön, ami sikerült is, hiszen a legtöbb jelölt őt támadta.

Ez egyrészt mutatja, hogy a jelöltek többsége számára jelenleg ő a legnagyobb ellenfél, másrészt a kiemelt figyelem a hírnevének sem árt. A vita idején és után is nagyon megnőtt a nevére való keresések száma a Google-ön – ahogyan az előbb említett Nikki Haley-é is, akire többen kerestek, mint DeSantisra –, ugyanakkor ez nem igazán a teljesítményét, inkább az ismertségének a hiányát mutatja.

Mike Pence a tapasztalatlanságát, Haley a külpolitikai tudásának hiányát, míg Chris Christie a mondanivalóját támadta – utóbbi úgy fogalmazott, Ramaswamy olyan, mintha a ChatGPT beszélne.

Ugyanakkor a FiveThirthyEight kutatása szerint a választók egy része őt találta a vita győztesének, és ha a szeptemberi vitán is ilyen aktív lesz – Mike Pence után ő beszélt a második legtöbbet –, emellett továbbra is tudatosan építi magát, akkor reális cél, hogy DeSantist letaszítsa a dobogó második fokáról. Ha pedig Trump nem tudna elindulni, akár ő válhatna a MAGA új vezetőjévé is.

Vesztes: amerikai demokrácia és a klímaváltozás elleni harc

Donald Trump Carlsonnak adott interjújában arról beszélt, hogy a meg nem nevezett „ők” 2024-ben megint el fogják csalni a választást előle, csakúgy, mint 2020-ban, míg az ellene indított bírósági eljárásokat – amikből kettőben is azzal vádolják, hogy 2020-ban megpróbálta az elnökválasztás eredményeit felülírni – politikai indíttatásúnak nevezte.

Trump bár a bírósági eljárásokból a politikai térbe helyezve őket profitál – sokan gondolják úgy, hogy Trumpot tényleg mártírként üldözik –, egy negatív hozománya is van a kommunikációjának:

Az ebből nyert pillanatnyi politikai előny pedig jóval nagyobb károkat okoz az amerikai demokráciának, ami a nagyon erős polarizáció és a visszhangkamra-effektus miatt már most sem túl ideális.

Ezenkívül a vita megmutatta, hogy egyik jelölt számára sem fontos a klímaváltozás elleni harc. Amellett lehet érvelni, hogy a klímaváltozás ellen mit lehet és mit kell tenni, de szakpolitikai kérdés helyett kultúrpolitikai kérdésként értelmezték azt a jelöltek. Arra a kérdésre, hogy a jelöltek szerint az emberi tevékenység okozza-e a klímaváltozást, egyik jelölt sem tette fel a kezét, sőt a vita egy pontján Ramaswamy egyenesen hoaxnak nevezte az egészet.